Eger - hetilap, 1884

1884-05-15 / 20. szám

téstétel a lefolyt év ügymeneti eredményéről. 2. Tíz előlielyi választmányi tag megválasztása, nevezetesen: egy elnök, egy elnökhelyettes, egy jegyző és egy jegyzöhelyettes, két számvizsgáló és négy ülnök, továbbá hat választmányi póttag* és két jegyzőkönyvi hitelesítő megválasztása, kik utóbbiak az elnökkel és jegyzőkkel együtt Írják alá a gyűlés jegyzőkönyvét. 3. A Budapesten f. évi junius hó 22-én tartandó egyleti küldöttek közgyűlésére küldöttek választása. 4. Netaláni indítványok a küldöttek közgyűlésére, interpellácziók és tárgyalása az egylet egyéb ügyeinek. Szabó Sándor, meghatalmazott.

— Választás. Egerváros egyik érdemes polgárának fia,

Pásztor Lipót, máj 7-én Mindszent, Szuha és Nádujfalu községek körjegyzőjévé egyhangúlag megválasztatott. Mind a megválasztottnak, mind pedig a hivatásukat teljesen átérző képviselő testületi tagoknak csakis gratulálhatunk a szerencsés választásért. H.

— Csütörtökön f. hó 8-án temették városunkban Pilitzer

Jakabot. Ott láttuk az elhunyt koporsója körül az özvegyet, az árván maradt három gyermeket, ott láttuk a számtalan rokonokat, s ismerősöket. Rettenetes fájdalom dúlhatta a szegény családtagok sziveit, mert őszintén kimondhatjuk, hogy a veszteség, a csapás okozta könyzáport láttuk hullani. — De csak egy futó pillanat a megdicsőült életére s oka meg van fejtve. Nyílt, őszinte, egyszerű, jellemes, feddhetetlen, fáradhatatlan törekvés jellemzik őt, ki életének 45-ik s boldog házasságának 21-ik évében hagyta ott gyászoló családját. A nagy csapás okozta fájdalmat tolmácsolta Elfer Jakab hevesi kerületi főrabbi a templom udvarán tartott nagyszabású, hatásos költői kifejezésekben gazdag, magyar nyelven tartott gyászbeszéde, a melyhez hasonlói őszintén megvallva, még az egri izraelitáknak hallani alkalmuk aligha volt. A templom udvarából az ízr. sírkertbe vonult páratlan rendben a gyászmenet, hol K o h u J. M. helybeli rabbi búcsúztatta él utóíjára az elhunytat övéitől gyönyörű beszédben. A beszéd bevégeztével a szokásos szertartások után örök nyugalomba helyezték az elhunytat. Nyugodjék békével! E.

— Mindazoknak, kik folyó hó 12-én Nikell Aurél fiam végtisztességtételén, családi gyászomban részt venni szíveskedtek, úgy magam, mint az elhunyt gyermekei, testvérei és rokonai nevében köszöuetemer nyilvánítom. Özv. Nikéit Adolf né.

•— Egy anarkhista sajtópere tárgyaltatott közelebb Budapesten, Russ Mátyásé, ki a „Zukunf“ czimű socialista lapnak szerkesztője volt. Az esküdtek, az eléjök tűzött kérdésekre adott feleleteikben annyira ellenmondásba jöttek egymással, hogy a kir. bíróság szükségesnek látta az Ítéletet felfüggeszteni s az ügyet uj esküdtszék elé utasítani.

— „Magyar Salon“ czimmel kép! s havi folyóirat indult meg; legjobb íróink és legkitűnőbb tudósaink adtak egymásnak találkát a „Magyar Salon“ hasábjain, Jókai új regényt kezd meg „Az apja fia“ czimmel. Bűvös tollának minden varázsa benne van e rendkívül érdekes regényében, melyhez a költő leánya Jókai Róza kisasszony rajzolt kiválóan sikerült illusztrácziókat. (A könyv czimlapját szintén Jókai k. a. rajzolta.) — Mikszáth Kálmán kitűnő humoristánk életképeket ir „A hol a viz is virágzik“ czimmel. Pulszky Ferencz az ötvösműkiállitásról ir érdekes czikket.

— Vámbéri a mahdikról értekezik. Szász Károly és Komócsy József verseket Írnak. — Gróf Zichy Jenő az országos kiállítás és az ipartörvény fontosságát fejtegeti. — Szemere Attila japáni útjáról ad jegyzeteket. Ezeken kivül Írtak még a „Magyar Salon“-ba: Borostyáin Nándor, Szana Tamás, Simonyi Zsigmond, Hevesi József, Hanusz István és Hidasy Pál. Serly Lajos-tól a népszínház karnagyától csinos kis zeneművet közöl a „Magyar Salon.“

— Van benne továbbá bő irodalmi szemle is. - A füzetet 30- nál több eredeti illusztráczió díszíti. — Jankó János humoriszti- kus ónjával is találkozik itt az olvasó. — Az apróbb rovatok is érdekesek. A „Magyar Salon“ közöl divattudósitást is, valamint az újabb találmányokról sem feledkezik meg. — Az előfizetési ár negyedévre 1 frt 75 kr. Egyes füzet ára 60 kr. — Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest VIII. kerepesi-út 13. sz.

— A szerb nemzeti párt manifesztuma. Az újvidék „Zasz- tava,“ egykor a Miletics-párt közlönye, közli a szerb nemzeti párt választási manifesztumát, melyet a nagy-kikindai szerb értekezleten kiküldött végrehajtó bizottság adott ki. A manifesztumot dr. Kazapinovics S., dr. Maximovics és Bekics Írták alá, s a megválasztandó képviselők főfeladatául hangsúlyozza odahatni, hogy a törvények rendeletéi pontosan és lelkiismeretesen végrehajtassanak. Több mint 15 év óta a szerb választók a nagybecskereki programúi értelmében gyakorolták a választási jogot, annak alapján államjogi ellenzékként voltak ismeretesek, a nemzetiségek

egyenjogúságára törekedtek, a többi nemzetiségekkel szolidárisoknak nyilvánították magukat, ennek következtében az erdélyi autonómia revindikácziójáért s Horvátország nagyobb önállóságáért har- czoltak; továbbá a szerbek a Lajthán inneni szlávok állami függetlenségéért, és nemzeti egyenlőségéért, a külpolitikában pedig a balkánfélszigeti keresztényekre vonatkozólag a közbe nem avatkozás élvéért működtek. Ez ideális alapokra fektetett programúi eredménye — a manifesztum szerint — az lett, hogy minden törekvésük sikertelen maradt. A szerbeket eddigi magatartásuk miatt alaptalanul Magyarország ellenségeinek tekintették, s politikai működésűkkel nem csak ellenségeket szereztek maguknak, hanem még azok is megtagadták őket, akiknek érdekében dolgoztak. A manifesztum aztán felszólítja a választókat, hogy politikai működésükben ne csak lelkesült áldozatkészség, hanem a létező viszonyok gondos megfigyelése is vezesse.; igy elérhetik, amit a létező viszonyok közt elérni lehet. Az ezen az utón elérendő sikerek — mondja a manifesztum — a magyar hazának is hasznára válnak. A magyarországi szerbek bebizonyították, hogy ők igazi, őszinte es engedelmes barátjai a magyar áliámnak, hogy ők a patriotizmustól lelkesítve, készek a többi magyar állampolgárokkal egyet- értőleg a magyar állam javára és megerősödésére hatni, hogy ők létföltételüket mindig öszhangzatba tudják hozni a magyar államnak tartozó lojalitással. Ezután semmi kétség nem lehet abban, hogy a magyar államnak érdekében fekszik, a szerbek igazságos kielégítése.

900 magyar népdal zongorára alkalmazva! A „Magyar Dal-Album“ czimü egyetemes magyar uépdalgyüjtemény V. kötetéből most jelent meg az 5. füzet a 180—900. számú, következő dallamokkal: 1. Haragszik a gazda. 2. Haragszik a rózsám anyja. 3. Haragszom az olyan szóra. 4. Ha valaki vígan él. 5. Három szinü a nemzeti lobogó, fi. Házasodik a lapát. 7. Hegyen ülök, búsan nézek ... 8. Hej! bundám galléra. 9. Hej! csak azt kérem tőled. 10. Hej! ne búsulj Barna Bandi. 11. Hej! nekem hát vigasztalást ... 12. Hej szerelem, te átkozott szerelem! 13. Hervadozó bokor alatt ... 14. Hirt nem hallok már felőled. 15. Hogy elcsaptak a mesterek. 15. Hogy ha szeretsz, szívből szeress. 17. Hogy mehetnék én tehozzád ... 18. Hóka lovam a tilosba ... 19. Húzd rá czigány, amig húrod el nem szakad. 20. Küzd rá czigány! tudod te már . . . Ára a már megjelent és zongorára alkalmazott összes 900 magyar népdalnak, azonnal megküldve : 6 frt. 90 kr; a még megjelenendő 100 dal postai bér- mentes után küldésével együtt vagyis 1000 magyar népdal ára 7 frt, 80 kr. A f. évi ötödik évfolyam előfizetési ára bérmentes szétküldéssel: 10 hóra (10 füzetre, 200 dallammal): 1 frt 80 kr; 5 hóra (5 füzetre, 100 dallammal): 90 kr; egy-egy füzet ára (20 dallammal) 25 ki'. — Előfizetések postautalványon a „Magyar Dal-Album“ kiadóhivatalához Győrbe intézendők.

— Mithad basa, számkivetésben meghalt. 1824-ben született Bolgárországban, s már 14-éves korában államszolgálatba lépett. 1860-ban, midőn visszatért nagyobb európai tanulmányutjáról, a szultán kinevezte őt basává és Üsköb s Prizrend kormányzójává; e hivatalt oly kitünően viselte, hogy magára vonta a hires Fuad pasa figyelmét, aki nemsokára kineveztette őt Bulgária kormányzójává. Bolgárországban nagyon üdvös tevékenységet fejtett ki, kormányzóságára még most is sok intézmény emlékeztet. 1872-ben nagyvezér lett, és csakhamar körösztülvitte a tehetetlen Abdul Aziz detronizálását; legnevezetesebb ténye természetesen az, hogy 1876 dec. 23-án kihirdette a török alkotmányt, habár a török alkotmányosság tudvalevőleg nem is volt hosszú életű. Az orosz cselszövények végre ellene fordították Abdúl Hamid haragját, aki 1877. február 5-én nagyvezéri állásától megfosztotta és száműzte őt. Ekkor ismét utazni ment, inig 1878 őszén engedélyt nem nyert a hazatérésre, mikor aztán Szyria kormányzójául is kineveztetett. De ezt az állást nem sokáig viselte; a szultán gyanakodott reája és deportáltatta Arábiába; ott is halt meg. Mithad könyvet is irt; ezime; „Törökország múltja és jövője.“ Paris, 1878*)

— A községi vadászterületek köteles bérbeadásának ellenőrzése czéljából a belügyminiszter 17.495 III. a) szám alatt a következő körrendeletét intézte az összes megyei és városi törvény- hatóságokhoz : A községi tulajdont képező, valamint azon más egyéb vadászterületek, melyek az 1883 : XX. törvénynek az önálló vadászterületeket meghatározó 2 §-a rendelkezései alá nem esnek, ugyanazon törvény 3. §-a értelmében az 1871: XVIII. törvény- czikk 110 §-ban megállapított eljárás szabályai szerint legalább 6 évre bérbe adandók lévén, annak megállapítása czéljából, hogy a múlt évi April hó 9-én hatályba lépett törvénynek a kötelezett bérbeadásra vonatkozó rendelkezése kellően végrehajtatott-e? felhívom a törvényhatóságokat, hogy az ezen törvényhatóság területén le*