Eger - hetilap, 1884
1884-05-08 / 19. szám
170 — Akadémiai jubileum. A pozsonyi királyi akadémia fönál- lásának százados évfordulója alkalmából f. évi május 14-éu megtartandó emlékünnepélyre a megliivók szétküldettek. A tanári testület a meghívásoknál az intézetnek egykori tanítványaira volt első vonalban tekintettel. Az ünnepi programm pontozatait a következőkben teszszük közzé: f. hó 13-án, kedden, esti 7 órakor díszelőadás a színházban; 14-én szerdán délelőtti 9 órakor ünnepélyes istenitisztelet a szent Mártonról nevezett főegyházban; 11 órakor emlékünnepély a városi közgyűlési teremben; délutáni fél 2-kor diszebéd a „zöldfa“ szálló földszinti helyiségeiben; esteli 9 órakor „joghallgatók bálja“ a megyeház nagy termében. — A magyar kormány és a horvát tartománygyiilés. A hor- vát tartománygyiilés összeillése alkalmából a magyar kormány mindaddig .teljesíteni fogja alkotmányos kötelességét, ameddig az az ország létfeltételeivel összeegyeztethető. Ha ezt a tartomány- gyűlés lehetetlenné tenné, pl. a budget akadályozásával, ekkor a magyar kormány, miután legfőbb kötelessége a kormányzás rendes menetéről való gondoskodás, föladata teljesítéséről a tarto- mánygyiilés közreműködése nélkül fogna gondoskodni. Különösen a többség eszélyes magatartása tekintetében a jelek nem nagyon kedvezők, habár némely szimptomák ez értelemben nyilatkoznak. A szlavóniai párt szakítani akár a hiábavaló magas politikával s feladatául tűzte ki az ország szükségleteinek törvényes utón való kielégítését. A mozgalom sikere mindenesetre érdekében állana Horvátországnak. — Állami fegyintézetek. Abból az alkalomból, hogy a múlt héten az országgyűlés megszavazta az álami fegyintézeteknek egygyel való szaporítását, valamint a már eddig is működésben levőknek javítását és kibővítését, — szükségesnek látjuk a következőket megemlíteni: Szegeden még a folyó év augusztus havában meg fogják nyitni az uj kerületi börtönt; Sopronban már megkezdték az országos fegyintézet építését, mely czélra egy régi czukorgyárat alakítanak át,; a kolozsvári javító-intézet már épülőfélben van. Az aszódi javitó-intézetet már ápril elsején átadták a használatnak. Itt jelenleg harminczkilencz birósági- lag elitéit és két jó családból való növendék van internálva, kik évenkint 120 frtnyi tartásidijt fizetnek az államnak, mely őket a lombfürészetre taníttatja, meg akarván honosítani az országban ezt az iparágat. Az aszódi javitó-intézet a családrendszert fogadta el s ez intézetben jelenleg négy ilyen család van, mindegyiknek élén egy-egy családfővel; a növendékek „testvérekének szólítják egymást. A másik rendszer az úgynevezett kollectiv rendszer, hol a növendékek a katonasághoz hasonlóan szakaszokra vannak beosztva, s itt a fősulyt inkább a rend és pontosság szigorú megtartására fektetik. — A községi törvény revisiója iránt szerkesztendő s az országos központi jegyzői egylet által a belügyminisztériumhoz és az országgyűléshez felterjesztendő emlékirat szerkesztése végett Szabadházy Béla Soroksár jegyzője mint választmányi tag, Juhos Ferencz furtai jegyző és központi egyleti alelnök, Vágó Ferencz bárándi jegyző és központi egyleti főjegyző, Kuncze Imre egyleti elnök praesidiálása mellett a lefolyt húsvéti ünnepek alatt Bá- rándon értekezletet tartottak. Az emlékirat tervezete pontonkint letárgyaltatott s az uj szöveg hitelesítésére Szabadházy és Juhos kérettek fel. A hitelesítés megtörténte után az emlékirat nyomtatásban az egyletek elnökeinek s a központi egylet választmányi tagjainak tanulmányozás végett meg fog küldetni. (Közs. K.) — Jubilaeum. Ftilöp István, Hevesmegye Heves városának derék jegyzője, múlt hó 24-én tartotta 40 évi jegyzőségének emlékünnepét. — Választók statisztikája. A Magyarországra (Erdélyt és Fiúmét is beleértve) eső 413 országos képviselő-választókerületben az 1883. évben összeirt s a küszöbön levő képviselőválasztások megejtésére jogosított választók összes száma, a hivatalos összeállítás szerint 841.600, az 1881. évi választáskor az összes választók száma 821.242-őt tett. — Pozsonyban vasárnap a város közgyűlési termében a város első kerületének választói népes értekezletet tartottak. Nei- szidler Károly elnök közölte, hogy a kerület eddigi orsz. képviselője, Sennyey Pál b. egészségi szempontból nem vállalhatja el többé a mandátumot és e hó folyamán Pozsonyba fog jönni, hogy a választóknak köszönetét mondva bizalmukért, tőlük elbúcsúzzék. Ezután tudatta, hogy a képviselőválasztás ügyében tartott előzetes értekezleten Záborszky indítványára Trefort Ágost közoktatási miniszter jelöltetett ki a kerület képviselőjelöltjévé. Elhatároztatott, hogy Trefort miniszter kijelöltetéséről táviratilag értesittessék. Neiszidler Károlyt valószínűleg Pozsony város második választó-kerülete fogja képviselőjévé megválasztani. Pozsonyvid. Lap. Az osztrák reichsrath alsóházában viharos ülések voltak. Ki uralkodik Ausztriában és Magyarországon : Ferencz József vagy Rothschild ? E kérdést vetette föl a bécsi parlamentben Schönerer képviselő, az osztrák antiszemiták vezére, s azt felelte rá, hogy Rothschild befolyása a nagyobbik. Röviden ismertetjük a tárgyal, mely szőnyegen forgott. Az osztrák északi vasút, mely Bécsből Morva, Szilézia, Galicia és Csehországba vezet, 50 évre a Rothschild háznak konczeszszionáltatott s e konczeszszió 1886- ban lejár. A társaság, mely — mint a Dunagőzhajózás, az osztrák-magyar államvasut, a nemzeti bank részvénytársaság, az osztrák és a magyar hitelintézet, stb — a Rothschild csoport bécsi osztályához tartozik, az engedély meghosszabbításáért folyamodott s a kormánynál keresztül vitte, hogy szerződést kapott, mely a vasút tulajdonát, másik 80 (!) esztendőre a társaság kezében hagyja, lényeges engedmények fejében a szállítási dijakra nézve, kivévén a személyforgalmat és a köszönet, mely marad, amint volt. Ez pedig leglényegesebb, a személyforgalom nagysága és ama körülmény folytán, hogy Bécs roppant kőszénszükséglete túlnyomó részben ezen a vonalon szállittatik s e szállítási monopólium és magas tarifák okozzák a pálya nagy jövedelmét s a kőszén drágaságát. — E szerződés ellen nagy agitáczió indult meg Ausztria északi tartományaiban és főleg Bécsben, népgyiilé- sek tartattak, s kérvények Írattak alá, melyek a vasút államosítását követelték. De a társulat sem volt rest érdekei védelmében, hogy a közvéleményt, megnyerje s igy történt, hogy midőn a dolog a bécsi városházán is napirendre került, az államosítást követelő párt leszavaztatott s egy rezoluczió fogadtatott el, mely csupán a szerződés módosítását szorgalmazza. Az ellenpárt azonban nem nyugodott s választói gyűlés elé idézte Koppot, Bécs egyik képviselőjét, ki a kompromisszum mellett volt, s ennek bizalmatlanságot szavazott, minek folytán ez az ur mandátumáról le is köszönt. Ily előzmények után került a szerződés törvényjavaslat alakjában a ház elé, hol a pártok általa annyira zsenirozva voltak, hogy hamar bizottsághoz utasították. Rieger vonakodva nyilatkozott a javaslat mellett, Grocholszki, a lengyelek vezére, a tárgyalásra el sem jött, a balpárt opponál a kormánynak, de kompromisszumot keres a Rothschild-csoporttal. Ily általános kedvetlenség és bizalmatlanság közepette szólalt fel Schönerer, s bemutatott egy csomó kérvényt 20,000 aláírással az államosítás mellett. Mindenki érezte, hogy a dolog lényegében Schöuerernek tökéletesen igaza van. De nem ez a fő, hanem a támadások és leleplezések, melyekkel Schönerer beszédét fűszerezte. Elmondotta, hogy az ösz- szes bécsi lapok s a vidékiek is részben meg lettek vesztegetve az osztrák hitelintézet által, 100,000 forintot túlhaladó összeggel, részint hogy hallgassanak, s megnevezte azokat az egyéneket, — számszerűit négyet, — kik a hírlapoknak szánt pénzeket kiosztották s a lapokkal megalkudtak. Azután a városi tanácsra és a képviselőházra került a sor, melyről azt állitá, hogy minden párton vannak a Rothschild háznak érdekelt emberei vagyis ügynökei (tout comme chez nous), kiknek utasításul adatott, hogy ha ezt nem, de valamely egyezséget az északi vasútra nézve mindenesetre vigyenek keresztül. Más szóval a Rothschild-csoport nem bánja, lia bukik Taafi'e s a szerződés módosul a tarifákban, de a tulajdont és a jövedelmet és az ily nagy vasúttal járó befolyást nem akarja kiadni kezéből; az állam vonuljon félre, mikor a Rothschild-csoportról van szó, csak a kis vasutakat szabad neki államosítani (tout comme chez nous.) Schönerer azt mondta, hogy csak egy ember képez kivételt: a császár! Ferencz József a legtisztességesebb uralkodók és emberek egyike Európában. Ez mindenkor kitűnik, ha pénzdolgokról van szó. A császári ház egy csomó északi vasúti részvénynek volt tulajdonosa : amint ö felsége megtudta, hogy a kormány a társulattal alkudozik, a részvények eladását rendelte el, hogy sziliét is elkerülje annak, mintha a dinasztia az alkuban érdekelve, vagy az államosításnak ellensége volna. így festi le Schönerer Ausztriát, és szembe állítja vele Bismarckot, ki nem függ a Rothschildoktól, s ki éppen ellenkezőleg a nagy és fővasutvonalakat államosította, akár tetszett a részvényeseknek, akár nem tetszett. Magyarországról pedig mellékesen a következőleg nyilatkozik: „Kétségtelen, hogy a Rothschild-csoport azzal a fenyegetéssel, hogy a magyar államnak megadja pénzügyileg a halálos döfést, már hihetetlen sokat elért nálunk, és még többet elérhetni remél; de hiszem, csalódni fog, ha meggondolják, hogy az állam a maga uzsorására épp úgy rászorul, mint az uzsorás az általa kiaknázott államra.“ (Budap. Hirl)
