Eger - hetilap, 1884

1884-05-08 / 19. szám

168 — nagyobb és kisebb ménesek tulajdonosai is bemutatandják állami lótenyészintézeteinkkel karöltve országos lótenyésztésünk sziliét javát, úgy bizton remélhető, hogy magasabb értékű, nemesebb vérű, fényüzési czélokra szolgáló lovaink jobb értékesítésének és nagyobb kivitelének újabb csatornái fognak létesittetni e ki­állításon. E tekintetben felette kívánatos, hogy jobb vérű méneseink­ből és nagyobb tenyésztőink által kocsiban, hámban vagy nyereg alatt jól betanított ló minél nagyobb számban állíttassák ki, mi­után ezek bemutatható képességük által legtöbb vevőt szerezhet­nek Magyarországnak, mely épen a vér és képesség tekintetében hódíthat barátokat a continensen. hol a külső idomoknak bebizo­nyított képesség nélküli hibás divattá vált cultusa az utolsó idők­ben mindinkább csökkenti az igazi belértékkel biró kipróbált ké­pességű vérlovak számát. De eltekintve a külföldi kivitelnek ezen országos kiállítás folytán remélhető újabb lendületétől, szintoly fontos feladatnak tartjuk azt, hogy belföldi fogyasztóink, sőt maguk lótenyésztő­gazdáink is egymás között tisztába jöhessenek az iránt, hogy az ország mely vidékén és mely tenyésztőjénél találhatják meg azon anyagot, melyre szükségük van. Magyarország mezőgazdasága mindinkább közeledik azon időhöz, melyben lótenyésztése fogja szolgáltatni az igavonó erőt, mig szarvasmarha tenyésztése a hús és tejtermelés jövedelmezőbb terére fog vonulni. Jelentékeny feladata lesz továbbá jövőben az orsz. lótenyésztésnek kellő számú és minőségű igáslovat elő­állítani. Azon lótenyésztők, kik már ma a jövő e feladatára készül­ve, ily irányú tenyésztést kívánnak folytatni, ezen országos lóki- állitás alkalmával megláthatják azt, honnan és mily anyagot sze­rezhetnek be e czélra? Az egyes kiválóbb lótenyésztési vidékek népies lótenyészté­sének egységes és nagyobb mérvű bemutatására az illető várme­gyék lótenyészbizottmányai fognak legközelebb felhivatni s ez irányban külön kiállítási kedvezmények fognak nyujttatni. Midőn ezekben átalános képét kívántuk nyújtani az 1885. évi országos állatkiállitások czéljának és feladatának, azon felhí­vást intézzük már most összes állattenyésztőinkhez és állattartó közönségünkhöz, hogy a fentebb vázolt kiállítási czéloknak meg­felelő jó minőségű állatjaikat minél nagyobb számban bejelentsék. A minden egyes állatkiállitásra külön szerkesztett bejelentő ivek, valamint a részletes kiállítási programmok az országos ki­állítási hivatalban (Budapest Ferencz .József-tér 6-ik szám), az országos gazdasági egyesület titkárságánál (Budapest, Köztelek), az országos méhészeti egyletnél (műegyetem), a magyar lovaregy- let titkárságánál (Budapest, Nemzeti Casino), továbbá minden egyes kerületi kiállítási bizottságnál (Aradon, Brassóban, Buda­pesten, Szegeden, Debreczenben, N.-Váradon, Fiúméban, Kassán, Kolozsvárt, Miskolczon, Pécsett, Pozsonyban, Sopronban és Te- mesvárott), továbbá a helyi bizottságoknál és minden vármegye gazdasági egyesületénél, közgazdasági előadójánál, alispáni hiva­talánál s a lovakat illetőleg még minden megye lótenyésztési bi­zottsági elnökénél is díjmentesen kaphatók lesznek. A kitöltött bejelentési ivek bármely fennevezett hatóság, vagy bizottmány útján beküldhetők a központi hivatalhoz, vagy egyenesen a fentnevezett országos kiállítási bizottsághoz czimez- ve is postára adhatók, még pedig portomentesen. Miután a bejelentett állatok elfogadásánál vagy visszautasí­tásánál a bejelentés beérkezésének sorrendje is tényezőként fog szerepelni, saját érdekükben figyelmeztetnek a tiszelt bejelentők, hogy a kitöltött iveket mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Kelt Budapesten, 1884. márczius havában. A kiállítás országos bizottsága nevében: Kozma Ferencz, Matlekovits, a rendező bizottság elnöke. elnök. Toldy Ferencz, Gr. Zichy Jenő. jegyző. m. elnök. politikai heti szemle. Pét er vár, május 4. Az orosz külügyminiszter hir szerint kijelenté Stael londoni uj orosz nagykövet előtt, hogy a londoni értekezlet semmi esteire sem szoritkozhatik az egyiptomi kérdés­nek kizárólag pénzügyi részére, hanem szükségkép tárgyalnia kell Egyiptom politikai és nemzetközi helyzetét is. Róma, máj. 4. Mint a Stefáni-ügynökségnek Londonból je­lentik, Angolország megmarad a mellett, hogy a tartandó érte­kezlet programmja csak az egyiptomi pénzügyi kérdésre szo­rítkozzék. Péter vár, május 4. Mielőtt a berlini, bécsi, szt.-pétervári és római kabinetek elfogadták volna a konferenczia tervét s ki­jelentették volna készségüket, hogy abban részt vesznek, — a kor­mányok eszmecserét folytattak egymással^ melynek eredménye megegyezés volt abban, hogy az egyiptomi kérdés nemzetközi jellemű s csak Európa hozzájárulásával oldható meg. A franczia kabinet is oda törekszik, hogy lehetőleg a többi kormányokkal tartson. Francziaország megjelenése a konferenczián most már biztosítva van. A konferenczia Londonban lesz, a londoni nagykö­vetek mint a hatalmak megbizottjai fognak tanácskozni, s mellé­jük minden kabinet néhány szakértőt ád. London, máj. 4. Viszonzásul a franczia kabinetnek a többi barátságos hatalmakhoz csatlakozásáért, Németország támogatni Ígérte Francziaországot a tong-kingi ügyben. Berlin, máj. 3. Törökország kijelentette, hogy csak abban az esetben vesz részt a londoni konferencziában, ha részére min­den körülmények között bLtosittatnék az egyiptomi tributum. Francziaország a konferenczián azt akarja indítványozni, hogy Egyiptom átalános európai ellenőrzés alá helyeztessék. London, máj. 3. Az itteni diplomácziai körökben remény­ük, hogy az angol-franczia tanácskozások megegyezésre fognak vezetni. Angol kormánykörök azt hangoztatják, hogy a conferen- cziáról politikai kérdések fejtegetését kizárni már a priori sincs szándékában az angol kormánynak, mert a likvidálási törvény megváltoztatása Egyiptom egész pénzügyi helyzetét felöleli, ami pedig politikai kérdések figyelembe vétele nélkül nem tárgyalható. Más oldalról arról értesítenek, hogy Francziaország álláspontja föntartása mellett a jövőben nem fog gátat emelni Anglia javas­latai ellen. Németország, Ausztria-Magyarország és Oroszország kijelentették, hogy a konferencziára vonatkozó javaslathoz, a ber­lini szerződés figyelemben tartása mellett, hozzá járulnak. London, május 2. Az összes lapok keményen megtámadják a kormányt a szudáni s egyiptomi politika miatt, még pedig a megjelent kék-könyv alapján, melyből kitűnik, hogy Gordon tá­bornok angol csapatokat kért a maga felszabadítására és várt is; Nubar, Graham, Baring és Stephenson e kérelmet támogatták is; de az angol kabinet megtagadta a kívánt segítséget, Gladstone pedig a parlamentben azt mondta, hogy Gordon nem kér segítsé­get. A kék-könyv elárulja, mennyire kapkodó volt a kormány. London, máj. 2. Mondják, hogy Wolseley lord javaslatára a kormány angol csapatokat fog a Níluson felső Egyiptomba szál­líttatni Khartum felszabadítására. Qrszággyülés. A képviselőház múlt héten elintézte . az állami fegyintéze­tekről, a szegényjog biztosítása tárgyában Svajczczal kötött szer­ződésről s a fővárosi nagy körúton emelendő épületek adómen­tességéről szóló törvényjavaslatokat. Hosszabb vitát idézett elő az uj parlamenti palotára vonat­kozó törvényjavaslat. Végre ez is elfogadtatott, 48 szónyi több­séggel. (De kérdés, hogy e 10—15 millióba kerülő palota ügye nem bukik-e meg a felsőházban.) TÁR CZ A. Szerelmesek vagyunk! — 1882. — Köztünk bizalmas, nagy titok van, De egyikünk sem tudja: mi. Lám, bent van ez a fuvalomban, Mely fürtünk összelengeti. Ez a titok merengni késztet, Ha éjfélig sem alkatunk. Pedig nagyobb baj nincs is itten, Csak hogy : szerelmesek vagyunk! Szerelmesek az üde rajzba, Amit az ág a vízbe vet, Szerelmesek a mély zavarba, Melytől a kis fűszál remeg, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom