Eger - hetilap, 1884
1884-05-08 / 19. szám
XXIII év-folyam. 19. szám. 1884. május 8-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 Irt — kr. Félévre . . 2 „ 50 ., Negyed évre. 1 ,, 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — 12 ,. EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílttérien egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér. 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapitvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A .hirdetési dij előre fizetendő. Városi ügyek. A folyó év május 4-én tartott képv. közgyűlésből. I. Tavasy Antal, Babocsay Sándor és Szurmák Rezső; miután városi tisztviselőkké megválaszttattak, a legtöbb adót fizetők sorából kiléptek, és helyeik Kelemen Ignácz, G-lósz Károly és Miticzky József póttagokkal, mint a sorrendben következő legtöbb adót fizetőkkel tölttettek be. II. A szakoszt ál yok megalakítása és ügyrend készítésével a polgármester elnöklete alatt egy bizottság választatott. III. A városi árvaszék előterjesztése folytán: a) az árva- székhez tiszteletbeli jegyzőül: Nagy Gyula árvaszéki kiadó — tiszteletbeli ülnökökül pedig: Altorjay Sándor, Babies Aladár, Belánszky Mór, Dálnoky János, Fischer Soma, Gáhy Ferencz, Kolosy Gusztáv, Mednyánszky Sándor és Wolf Károly választattak meg. b) Az árvaszéki elnök működésének akadályoztatása esetére, elnöki helyettesül, Szurmák Rezső, árvaszéki ülnök jelöltetett ki. c) A gyámpénztár készletének elhelyezésére nézve: a belügyminisztérium felkérendő, hogy az elhelyezést 5°/0-tóli mellett az egri kir. adóhivatalnál engedélyezze, d) az árvaszéki szabály- rendelet átdolgozásával a polgármester elnöklete alatt küldöttség bízatott meg. IV. Az országgyűléshez felterjesztés intéztetik, a mű-borok gyárthatása iránt beterjesztett törvényjavaslat ellen. V. Az aljegyzői állás betöltésére határidőül folyó év május hó 18-ik napja tűzetett ki; s egyszersmind a városi szabályrendelet 250 péidányban kinyomatni határoztatott. VI. A honvéd-lövöldére vonatkozó kassai honvéd kerületi parancsnokság értesítése, melyben a honvédelmi miniszter rendeleté folytán kijelenti, hogy a város részéről kívánt lőgvakorlatok beszüntetését csak azon feltétel mellett lenne hajlandó elrendelni, ha a város a jelenlegi lőtér helyett a honvédség részére, a körülményeknek minden irányban megfelelő új löveldének saját költségén való kiépítését elvállalja, illetőleg tényleg előállítja — azzal adatott ki a polgármester elnöklete alatt egy szőkébb körű bizottságnak, miként tekintetbe véve, hogy ezen lőtér körül a lőgyakorlatok alkalmával az élet és vagyonbiztonság köztudomás szerint veszélyeztetve van, következve ezen lövölde a jelenlegi helyzetében fen nem tartható; -- egy szakértői szemlét tartson, a honvéd parancsnokság meghívása és az érdekelt felek meghallgatása mellett, s a szemle alapján a helyzet tarthatatlanságát feltüntető kérvényt készítsen, melyben a honvédelmi minisztérium felkérendő a lögyakorlatoknak ezen löveldébeni beszüntetésére mindaddig, mig az veszélyen kívülivé tétetni nem fog. VII. Tekintve, hogy a városi mérnöki állásra, a kitűzött pályázati határidő alatt pályázó nem jelentkezett; addig is tehát, mig új pályázat meghirdetése utján ezen állás betölthető lesz ; a városi tanács felhatalmaztatik, miként Wind István egri lakos és építész-mérnökkel kisértsen meg oly egyezséget kötni, miként minden egyes eseteknéli alkalmazása külön díjazás tárgyát képezné. VIII. A városi malmok bérlőinek kérelme a malmok átalakítása, illetőleg kijavítása iránt, a polgármester elnöklete alatti bizottságnak azzal adatott ki, hogy szakértők alkalmazása mellett — melynek költségeit szükség esetén a város fedezni fogja — a panasz tárgyát vizsgálja meg, a netán szükségesnek mutatkozó átalakítások s javításoknak tervet s költségvetést készítsen és azt véleményes jelentése kíséretében annak idején mutassa be. A bűntettekről és vétségekről szóló 1878: V. t. czikk néhány szakaszának a közhivatalnokokra vonatkozó határozmányairól. I. Egy érdekes jogi eset merült fel. Gy. város polgármestere rágalmazás vétsége miatt pert indított egy kir. járásbíróság előtt, N. ellen. Vádlott arra hivatkozott, hogy az általa használt kifejezésnek, illetőleg a polgármester ellen állított ténynek bebizonyítását: .a büntetőtörvény megengedi bizonyos esetekben s hogy itt is oly eset forog fenn. Ily esetek a törvény 263. §-a szerint egyebek közt: ha a sértett egyén, közhivatalnok vagy hatóságnak tagja, s az állítás vagy kifejezés hivatásának gyakorlatára vonatkozik; vagy ha a vádlott igazolja, hogy állításának czélja, a közérdek vagy jogos magánérdek megóvása vagy előmozdítása volt; ily esetekben pedig az állítás vagy kifejezés valódiságának bebizonyítása, a törvény szerint a vádlottnak büntetlenségét eredményezi. Ezekre hivatkozva a vádlott, a jelen pert függőben hagyatni kérte addig is : mig az általa állított tény, illetőleg kifejezés valódisága vagy valótlansága fölött az illetékes bíróság.nem Ítélt; hogy pedig ez ítélhessen, kéri felszólittatni az e—i kir. törvényszéket, miszerint ez a fenforgó ügyben a vádló polgármester ellen. mint közhivatalnok ellen a bűnvádi pernek hivatalból leendő megindítása iránt intézkedjék s igy módot nyújtson N-nek az állított tény s illetőleg kifejezés valódiságát bizonyítani. Ekkép N. vádlott, a vádló polgármester ellen a bűnvádi eljárást hivatalból kérte megindittatni, annyival inkább, mivel a törvény 270. §-a e megindításnak helyt ad oly esetben: ha hatóság vagy annak küldöttsége ellen vagy közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozólag állíttatott oly tény, mely valódisága esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után. A kir. járásbíróság ily értelemben határozott: hogy tudniillik az e—i kir. törvényszék megkerestetik a bűnvádi eljárásnak a polgármester ellen hivatalból leendő megindítása iránt intézkedni. Az ügy felebbeztptvén a polgármester által, a kir. tábla a kir. járásbíróságnak említett végzését indokai- n ál fogva helyben hagyta. II. Kérdés már most: hogy a kir. Kúria is igy fogja-e a törvényt értelmezni ? Ha igen: akkor a közhivatalnokok az illető esetekben fenyitő eljárást idéznek fel maguk ellen azáltal, ha rágalmazás vagy becsületsértés miatt valaki ellen pert indítanak. Különben pedig a törvény idézett §-aival összefügg s igy az ügyre módositólag hathat a 267. §., mely igy szól: ,.Ha az állít ott, tény miatt büntető vagy fegyelmi eljárás indíttatott meg, mielőtt még a rágalmazás vagy becsületsértés tárgyában a bíróság jogérvényes Ítéletet hozott: (akkor) ez utóbbi iránti eljárás mindaddig felfüggesztendő, mig az annak alapját képező tény miatt folyamatba tett fenyitő vagy fegyelmi eljárás be nem fejeztetett.“
