Eger - hetilap, 1884
1884-04-10 / 15. szám
XXIII év-folyam. 15. szám. 1884. április 10-ért. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre . , 2 , 50 , Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szára — 12 EGER. Politikai s vegyes tartalmi! hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért mindeu 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér. 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lvceum átellenében) s minden kir. postahivatal. -— A hirdetési dij előre fizetendő. Napirenden levő városi ügyek. VII. E hó 6-ára a városi tisztviselőválasztás ügyében értekezlet lett összehiva, a törzskaszinónak egy félreeső helyiségére. Az értekezlet megnyittatván, csakhamar éktelen lárma közt oly jelenségek merültek fel, melyek arra mutattak, hogy itt értekezlet helyett kortesgyülés lesz. Utóbb azonban szabályosabb kerékvágásba jutott a dolog. Az első felszólalók, azon véleményben voltak, hogy itt prok- lamálni kell Tavasy Antal polgármesteri jelöltségét s egy árvaszéki ülnöki állomásra is ki kell kiáltani a jelöltet; de egyéb tisztviselői jelölésekbe az értekezlet ne bocsátkozzék. E sorok Írója ezen sajátszerü eljárás ellen nyilatkozott; megjegyezvén, hogy nagyon odiózus, itt két tisztviselői állomást a többiek sorából előránczigálni s úgyszólván korteskedni; hozzátette, hogy ha kijelölésekbe akar az értekezlet bocsátkozni, az esetben általában mindazon tisztviselői állomásokra történjék jelölés, melyekre már eddig vannak jelöltek és ellenjelöltek. Ezen indítvány ellenezve lett; de később, e sorok Írójának eltávozása után — mint értesülünk — mégis csak arra tért a többség, hogy a tisztviselői állomások közül ne csupán kettőre tegyenek kijelölést. A polgármesteri állásra : Tavasy Antal eddigi polgármester és G á s p á r d y Géza ügyvéd ; az első tanácsosi állásra A1 m á s s y Felix; a második tanácsosi állásra Lefevre; a .»kapitányi állásra G r ó n a y Sándor; az'’'árvaszék egyik ülnöki állására Gáhy Ferencz ; jelöl- ■ tett# ki. \ Égyuttal határozatba ment, hogy mihelyt az alispán a tiszt- ujjp közgyűlés napját kitűzi, idejekorán ^gy általános értekezlet hivassák össze, mely az összes tisztviselői állásokra vonatkozólag kijelöléseket tegyen. Magától érttetik, hogy ez csak magánkörhöz tartozó kijelölés lesz; minthogy a községi törvény (1871: 18.) azt állapítja meg, hogy rendezett tanácsú városokban (milyen Eger is) kijelölésnek nincs helye, hanem csak az választható tisztviselővé, a kit L tisztujitást megelőzőleg legalább 10 községi képviselő ajánlat 1* hoz. VIII. Megjegyezzük, hogy az említett értekezleten történt kijelölések. az ott részt vett egyének óhajtásának képezik kifolyását. De egyéb jelöltekről is van szó azon városi képviselők köreiben, kik az említett értekezleten részt nem vettek. így például: a főkapitányi állásra ellenjelölt Korponay István ; a közgyámira Fehérpataky; a gazdasági felügyelői állásra pedig Petravich Ferencz urnák ellenjelöltje De ver a János. IX. Ezekhez sajnálkozással kell hozzáadnunk, hogy már a legtöbb tisztviselői állásra vannak ellenjelöltek, a most alkalmazásban levőkkel szemben. Igénytelen véleményünk szerint, azon elvet lehetne az általános értekezleten irányadóul venni, hogy az eddig alkalmazásban levők közül mindazok megtartassanak állomásaikon, a kik ellen alaposan kifogást tenni nem lehet. A jogakademiák tanulmányi és vizsgálati rendszerét módosító miniszteri rendelet. 4914. sz. Vallás- és közokt. m. kir. minisztertől. Az 1883. évi szeptember 14-én 28700. sz. a. kelt rendele- temmel, a hazai egyetemeknél életbe léptetett uj vizsgálati szabályzata jogakademiáknak és joglyczeumoknak is megküldetett, a folyó tanév kezdetétől leendő foganatosítás végett. Minthogy azonban az érvényben álló 1874. szabályzat értelmében berendezett jogi tanintézetek szervezete az egyetemekétől több tekintetben eltér, és ennek következtében az uj vizsgálati szabályzatnak minden egyes intézkedései az elébb nevezett tanintézeteknél szigorúan nem foganatosithatók. hanem némi változással lesznek a gyakorlatban alkalmazandók: az ez irányban követendő eljárás egyöntetűségének elérése tekintetéből szükségesnek tartottam a következőket szoros miheztartás végett az igazgatóságnak ezennel tudomására juttatni. 1) Minthogy az uj szab. 3. §-a a pénzügytant a második alapvizsgálat tárgyai közé sorozza, ezen tantárgy ezentúl nem a III-ik, hanem a IÍ-ik évi tanfolyamban lészen előadandó és pedig nem az eddigi 3. hanem az új szab. 30. §. értelmében hetenkinti 4 é'rában. Továbbá, miután a most idézett 30. §. szerint, a főcol- legiumok hetenkinti óraszáma, tekintettel a különböző tantárgyakra, meg lett változtatva: az eddigi, az 1874. szerv. szab. 14. §-ban megállapított kötelező tanrend is annak megfelelőleg következőkép módosittatik: Az 1 évi tanfolyam első és második félévi eddigi tanrendje változást nem szenved. A 2 évi tanfolyam első felében: a) jogbölcsészet hetenkinti nyolcz — b)a nemzetgazdaságtan hetenkinti öt órában adatik elő — c) a magyar magánjog pedig úgy mint eddig ö t órában. A második félévben: a) a pénzügytan, hetenkinti négy órában. b) a magyar magánjog, és c.) a magyar közjog, úgy mint eddig hetenkinti öt, illetve hat órában; a jogbölcsészet pedig ezen félévben kimarad. Az európai nemzetközi jog azonban, mely az 1875 évi 4656. sz. a. kelt rendelet értelmében, eddig a spe- cziál collegiumok közé tartozott, mind a két tudori szigorlat tárgyát képezvén, ezentúl ugyanezen tanév Il-ik telében és pedig a vizsg. szab. 30. §. szerint, mint 3 órás főcollegium adandó elő. Az államtudományi szaktanfolyam első felében: a) az alkotmányi és kormányzati politika, b) a magyar közigazgatási jog és c) az egyházjog előadására eddig kiszabott óra-szám, ezentúl is változatlanúl megmarad, a pénzügytan pedig a II. évi tanfolyam második felébe történt áttétele folytán, itt elmarad. A második félévben az eddigi tanrend nem változik. A jogtudományi szaktanfolyam első és második felében az eddigi tantárgyak és az azok előadására kiszabott óra-szám változatlanul megmaradnak. 2) Az 1883. szab. 8 és 30. §§-ban foglalt intézkedések folytán kérdés merülvén fel az iránt, vájjon az egyetemi semestralis rendszer ezentúl a jogi tanintézeteknél is életbe léptetendő e ? vagy pedig fenntartatik-e ezentúl is az eddigi egész évi tanfolya- moK rendszere ?-e tekintetben hivatkozással az 1883. évi 41196. sz. a, kiadott rendeletemre megjegyzem, hogy a félévi collegiumok rendszere a jogi tanintézeteknél ezentúl sem alkalmazandó; ezen tanintézetekre nézve az 1874. szerv. szab. 14. §. jövőjére nézve is, — de a jelen rendelet 1) pontjában foglalt módosításokkal érvényben marad. Ennek következtében az alapvizsgálati határidők is, tekintettel arra, hogy az akadémiák tanféléveinek
