Eger - hetilap, 1884
1884-04-03 / 14. szám
122 kínozhatunk, de lásd mi ezt még se teszszük, ha kérésünk teljesíted ; add ide békén Ilonkádat ............. — Gaz rabló! — orditá a megkötözött fájdalmasan, ölj meg. kínozz, de lányom tiszta nevét ne piszkéid be mocskos ajkaiddal. — Mint mondám, add ide Ilonkádat békén, folytatá Demeter, mintha semmi sem történt volna — s hidd meg mi olyan jó fiaid leszünk, hogy jobb se kell. — Nektek gaz tolvajok, fenevadak, emberiség foltjai, hazánk piszokjai?!! Veszszetekü Átkom igen odaadom, de nem leányom ! — Ne heveskedj öreg; hisz tudod, nem vén banyák állnak előtted, kik mihelyt átkot hallanak, minden szál hajok égnek mered ; sem gyáva nyulak, kik a levélzörrenéstöl is elfutnak. Térj magadba; leányod add nekünk s mi fiaid leszünk, kik téged atyánkként tisztelünk. Demeter szándéka az volt, hogy az öregtől Ígéretét kicsikarja, biztosnak vélvén, hogy az szőrűit helyzetében azt szívesen meg fogja tenni. Arról, hogy leánya fogva van, Jenő mit sem tudott, a rabló pedig elhallgatta, hogy az öreg Ígéretét kicsikarja s csakis a legvégső pillanatban szándékozók annak itt létét a megkínzott atya előtt felfedezni s ha más által nem, ez által engedékenységre bírni. — Soha! — válaszolt Jenő határozottan. Kínozzatok, gyötörjetek, öljetek meg, nekem mindegy, ő boldog lesz s én is boldogan halok meg, mert tudom, hogy lesz a ki védje. — És mit szólnál ahhoz öreg, ha azt mondanám, hogy leányod kezeink közt van, hogy azalatt mig te elöl védted, a hátad megett kilopták ? ! . . Láttatok e büszke csert derékban kettéroppanni, láttatok-e büszke fejet porba hullani, láttatok királyi oroszlánt a földön elterülni, küzdő bajnokot egy csapással földre teríteni? . . Mint ezek, úgy tört meg az ősz bajnok ereje e hírre s mint tehetetlen gyermek a rabló lába elé roskadt. — Könyörülj! ha van még szived egv_ atyán, egy vén öregen, kinek öröme leányában összpontosul. Én könyörgök előtted, ki gyűlöltelek; porba hajtom ez ősz fejet, mely soha senki előtt még földre nem borúit! Adjátok vissza leányomat! Mit értek vele ? 0 úgy is elvész kezeitek közt! Balázs nem bírta már magát tartani s dühhel ugrott fel székelői, hogy bátyját torkon ragadja, mikor egy csatlós lépett a terembe. — Kapitány, siessetek, megtámadták várunkat! Azt az átváltozást, mit e hir a teremben előidézett alig lehet ecsetelni. Balázs, ki már útban volt, hogy bátyját megragadja, mintha az ajtózörgés költötte volna fel, a hírre, hogy a védangyal megérkezett, visszanyerte türelmét: de mivel már lépését észrevette bátyja is meg a két csatlós is, hogy semmi gyanút ne keltsen, oda ment a földön fekvő öreghez s nyugodtan felemelő a földről, mit az, kezei hátra lévén kötve, magától tenni képtelen volt. — Kelj fel öreg! szúlitá meg Jenőt Balázs, gúnyos hangon, melyből, bármennyire volt is palástolva, mégis kiérzett a remegés, mi Demeter -figyelmét nem kerülte el s gyanús tekintetet vetett öcscsére. Jenő arcza örömben úszott; Benkőben nem csalatkozott; ő érte jött, kimenti jegyesét a rablók körmei közöl. — Öreg szomszéd! áll az alku ? kérdem még egyszer ! szó- litá meg az örömtől sugárzó arczú öreget Demeter. Jenő gondolta, hogy ha a rablók kegyelmét még most is megtagadja, azok, csakhogy szeretett Benkője karjaiba ne jusson, képesek lesznek leányát legyilkolni, azért, mintha egész megváltozott volna, igent mondott a rabló ajánlatára s pár szóval igyekezett előbbi vonakodását kimagyarázni. Többnyire mindenkinek, de leginkább a fekete, durva léleknek tulajdona, hogy saját hibái előtt szemet húuy, mig, ha másban csak legkisebbet is vesz észre, vagy azt hogy öt elakarja ámítani, a legnagyobb haragra képes gvuladni. így Demeter is. — Ne félj vén róka ! kelt ki a tisztes ősz szavaira, szavadon foglak! Most arra számítasz, hogy vöd úgy is lever bennünket s akkor nem kell Ígéreted teljesíteni. De ne örülj; mert vas emberek laknak ebben a várban, kiknek fegyverzetén minden csapásnál egy kard csorbul ki és kik tudják, hogy életüket, szabadságukat védik! Majd meglátjuk mit felelsz majd akkor, ha kedves vöd sáppadt ábrázatját meglátod, mikor kötözve eléd hozzuk, vagy levágott feje üveges szemeivel bámul reád! ? . Jenő bár bízott Isten jóságában s hitte, hogy bűnt csak büntetés követhet, de mégis megrázkodott e szavakra, mert leányát is maga elébe képzelte, kinek gyenge szive megtörne ennyi kin alatt. Szó nélkül hagyta a rabló fenyegetését s igyekezett arczá- nak közönyös kifejezést adni. Folytatta volna még Demeter tovább fenyegetődzéseit, ha az előbb megjelent csatlós nem rohant volna újólag a terembe — Kapitány siessetek! a kapu be van törve! E hírre- kardjához kapott Demeter s egy fenyegető pillantást vetve a megkínzott öregre, melyből az kiérthette, hogy kedveseinek győzelme reá nézve halált hoz, mert a rabló bosszújának lesz áldozata, — Balázst kezénél fogva kivezető a teremből s az ajtónál visszafordult. — Viszontlátásig jó szomszéd! Gondolkodjál addig mi tévő légy! s ezzel végig rohant a folyosón le a lépcsőn, követve mindig Öcscse által. (Vége köv.) HIRFÜZÉR. — Érsek Ur ö Excellentiája, márcz. 28-án tért vissza a fővárosból Egerbe. — Adományok. A jövő évben megtartandó országos kiállításban városunkból részt venni óhajtó iparosok készítményeinek megvásárlására; Érsek úr ő exczellencziája, úgy a méltóságos főkáptalan egyenkint 400 forintot kegyeskedtek az ipari szakbizottság rendelkezésére bocsájtani. Ekként az iparkereskedelmi bank adományánál együtt 1000 forint van már együtt az említett czélra. — Az egri iparostanonczok iskolái ügyében működő városi bizottság, vasárnap ülést tartott, melynek két tárgya volt. 1) Jagócsy-Péterffy miniszteri biztosnak egy irata olvastatott fel s annak értelmében elhatároztatott, hogy a tanév végén a tanon- czok által saját szakjukból készítendő tárgyak ki fognak állit- tatni; mely ügyben a kérdés megbeszélése végett az iparostanonczok főnökei — a mesterek — értekezletre hivandók össze. 2) Az esti előadási órák az ipartanonczok osztályaiban, esti 5—7 helyett este 0—8 óra közt tarthatni rendeltettek, hogy az iparostanonczok minél kevésbbé vonassanak el mestereiktől. — Az „egri dalkör“ husvét napján, 1884-ik évi április hó 13-án, a minoriták templomában fél 12 órakor a kis mise alatt fog énekelni. — Az april hó 14-ikéu vagyis húsvéthétfőn tartandó dalestély műsora következő. 1. „Nem tudom én, mi a bajom“ Therntől. i. „Mignon“ M. Nagillertől. 3. a) A rajongó, b) A szürke fő, mély hangú dalok. Schuber Ferencztől. 4. „Egri bordal“ Huher Károlytól. Zongorán kiséri Szabó Gyula úr. 5. Magyar dalegyveleg, ti. „Pepi tant“ Gene R-től. Kezdete V* 8 órakor. — Az april hó 14-ikén rendezendő, tánczczal egybekötött dal estély re a t. ez. pártoló tagoknak a „belépti jegyek“ az egylet eljárója által fognak kiküldetni. Ha bárki tévedésből jegyét april hó 12-ig meg nem kapná; szíveskedjék az elnökhöz fordúlni, hol jogos igénye azonnal kielégítésre talál. A választmány. — Felhívás! az „egri dalkör“ t. ez. pártoló tagjaihoz. Az 1884-ik év augusztus hó elején Miskolczon rendezendő országos dalárünnepélyre az „egri dalkör“ is, — mint tagegylet — meghivatott, hol ifjú egyletünk mindkét versenyen küzdeni fog. Éz alkalommal az „országos magyar daláregyesület“ alapszabályai értelmében a pártoló tagok utazási kedvezményben, és társadalmi állásukhoz mért elszállásolásban részesülnek; egyszersmind a közgyűlésen tanácskozó joggal bírnak. Az ünnepély költségeinek fedezéséhez a pártoló tagok 2 írttal janiinak, melynek lefizetésére az aláírás alkalmával kéretnek. Midőn Egervároshoz ily közel eső alkalom kínálkozik egy országos dalárünnepély élvezetének felhasználására, — felkérjük a t. ez. pártoló tagokat, hogy a résztvételre mennél számosabban kegyeskedjenek magukat a körözött ivén alájegyezni. A választmány. — „A Tisza-Eszlári vértanú leány“. A bpesti kir. törvényszék mint sajtóbiróság 3506/1884 sz. a. határozatával Szolcsányi Gyula egri könyvárus, mint a fenczimzett rophat kiadója, ellen a további eljárást beszüntette és a zár alá vett példányoknak visszaadását elrendelte; mert a kir. főügyészség mint vádhatóság f. é. januárhó 29-én kelt indítványában kijelenté, miszerint ez ügyben a további eljárást folytatni nem kívánja.“ A bán programja. Az „Agramer Zeitung“ sugalmazott ve- zérczikket közöl, mely a bánt úgy tünteti fel. mint aki a magyar állameszmét Horvátországban a kiegyezési törvény alapján képviseli. A czikk Khuen-Héderváry gr. kormányzati elvét e két szóval jellemzi: „sikeres munka.“ A bán nem csatlakozott a nemzeti párthoz, mert nem annak kebeléből való, továbbá mert a nemzeti párt szervezetét, nagyon is meglazult állapotban találta, úgy. hogy
