Eger - hetilap, 1884

1884-03-27 / 13. szám

108

A kir. adófelügyelőség ugyanis, főleg a kereskedők, ügyvédek, orvosok sat. jövedelmi adóját a múlt évinek kétszeresére, sőt háromszorosára unelte, úgy, hogy a ki eddig 500 frt után fizetett jövedelmi adót, az ezután 1000 vagy 1500 frt után fogja azt fizetni, éspedig 3 évre, ha ezen valóban önkényes eljárás ellenében. a lapunk 11. számában, Csiky Attila vár. számvevő úr által, közzé tett hirdetmény értelmében, a melyre újólag is felhívjuk adófizető polgártársaink figyelmét, érdekeinek védelméről nem fog gondoskodni.

Ezzel a Bachkorszakra emlékeztető adófelcsigázással kapcsolatban városunkban egy pikáns történetkét colportálnak, a melyet, mint jellemzőt, ide iktatunk. E szerint egyik nemrég hozzánk került főbb adóhivatalnok a legközelebb lezajlott farsang egyik elite-bálján hölgyeink pompás toillettejein elcsodálkozván, abbeli nézetének adott kifejezést, hogy a mely városban ily nagy a fényűzés, az még nem fizet elég adót. S valóban, szavait nyomon követte a tett. Furcsa, ha igaz!

A budapesti országos kiállítás ügyében, Egerben, az ipari szakbizottság részéröl Gyubek Lajos elnöklete alatt 1884. év márcziushó 16-án tartott értekezlet jegyzőkönyve.

Mely alkalommal jelenvoltak : dr. Kiss István, Csernyus Kálmán, "dr. Kösztler József, Barna Manó, Ürményi Antal, Godál Albert, Goldstein Gábor, Tamasy Flórián, Dallos Mihály, Kövér Imre, Tathy Gábor, Koch István, ifj. Pám János stb. részint bizottsági tagok, részint vállalkozók és alúlirt jegyző.

I. i. p. sz. VI. Elnök a tagokat üdvözölve az ülést megnyitottunk kijelenti s egyszersmind előadja, miként a folyó évi ja- nuárhó 30-án tartott ülésből kibocsájtott fölhívások eredménytelenül maradtak, a mennyiben csupán az egri czisterczi rendház főnökségétől érkezett be válasz.

Határoztatott: miután e bizottság meggyőződött arról, hogy a kiállítási tárgyak megrendelésére fölkért közönség azért késik válaszával, mert sokan nem tudják magukat elhatározni, mily tárgyak megrendelése által járulhatnának a kiállítás előmozdítására, az idő pedig már annyira rövid, hogy sürgőssé vált elhatározni: miként eltekintve most már a megrendelésektől, csupán bizonyos pénzösszegek adakozására kéressék föl újból, a már egy Ízben fölkért közönség, — mert derék iparosaink közül számosán jelentkeztek, kik készen állanak a munkára; — csak pénz hiányzik tehát, melylyel anyagot lehessen szerezni s iparosaink kezébe adni.

Nem különben a városi tek. képviselőtestülethez kérvény intéztetik, hogy Eger városa is, mint erkölcsi testület, mely első sorban hivatva van, ily nagy fontosságú és horderejű intézmény előmozdítására áldozatot hozni — más városok példájára legalább is 2000. forinttal járuljon ezen fontos ügy előmozdításához.

Hogy pedig ezen fölhívások mentül nagyobb eredményre vezessenek, e bizottság kebeléből Gyubek Lajos elnöklete alatt: Csernyus Kálmán, dr. Kiss István, dr. Kösztler József, Ürményi Antal, Barna Manó, és Tamasy Flórián bizottsági tagok kiküldetnek azzal, hogy az érsekség, főkáptalan, kaszinók és pénzintézeteknél ezen jegyzőkönyv kivonatának átadása mellett kérvényezzenek, s eljárásukról jelentésüket annak idején tegyék meg.

Miről az elnök, a tagok értesítése végett, a szükséges számú jegyzőkönyvi kivonatok kiadásával — Egerváros tek. képv.- testülete pedig kérvényileg — értesitendők.

II. i. p. sz. VII. Továbbá elnök jelenti, miként legújabban Koch István asztalos és ifj. Pám János kádár jelentkeztek, mint vállalkozók munkakészitésre.

Tudomáséi vétetik.

Ezen jegyzőkönyv egy-egy példánya a budapesti kiáll, központi és az egri alkerületi bizottságnak, valamint az „Eger“ lap szerkesztőségének megküldendő.

Eszközlésével a jegyző megbizatik.

Egyéb indítvány nem tétetvén, sem előterjesztendő tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.

Kelt mint fent.

Jegyzetté:

ifj. Murányváry János, bízott, jegyző.

Budapesti országos kiállítás.

I. A borok kiállítása.

Az 1885-iki általános kiállítás országos bizottsága a több oldalról hozzá intézett azon kérdésre, hogy a kiállításon a borok miképpen állíthatók ki, értesíti valamennyi kerületi bizottságot, hogy a kiállítási állványokra nem szükséges borral töltött palacz- kokat elhelyezni, hanem elégséges, ha a palaczkok teljesen felszerelve, és festett vizzel megtöltve állíttatnak ki. A palaczkok mennyiségét illetőleg pedig korlátozásnak vagy bizonyos egyöntetűségnek szüksége nem forog fenn, megkivántatik azonban, hogy bíráló bizottság részére minden a kiállításra küldött borból két, a kiállirottnak megfelelő palaczk küldessék be.

II. Kiállítási képzőművészeti csarnok.

Az orsz. kiállítási bizottság f. hó 11-én gróf Zychy Jenő elnöklete alatt és gr. Széchenyi Pál kereskedelmi miniszter jelenlétében tartott ülésen a műcsarnokra beérkezett pályadijak ügyében a bizottság elfogadta az építészeti bizottság javaslatát s ennek alapján az 1200 frtos első dijat a kék mezőben feliéi' csillagot feltüntető jeligével ellátott pályamű szerzőjének Ítélte oda. Ezenkívül egyenkint 800 frtnyi jutalomban részesitteté még a „művészet hajléka“ és a „Palladio“ jeligés terveket is. A legelső pályamű tervezője Pf'atf Ferencz építész, vállalkozója pedig Gregersen G. A második tervezője Bukovics Gyula és a harmadik Freund Vilmos. Az épület építése első dijat nyert pályamű tervezőjére és vállalkozójára bizatik. kiknek ez okból nem szolgáltatják ki a pályadijat.

III. Kiállítási sorsjáték.

Az orsz. bizottság f. hó 11-én tartott ülésében a kiállítási sorsjáték rendezését Molling A. hanuoverai bankházra — mely czég a Kincsem sorsjátékot is rendezte — fogja bizni. — Molling ajánlata a legkedvezőbb, a mennyiben az ajánlkozó 2 millió 50 kros sorsjegy mellett 250,000 frtot rendel nyereményekre s a szerződés aláírása után azonnal 115,000 frtot fog lefizetni.

IV. Baromfiak kiállítása.

Az orsz. bizottság kimondotta, hogy a baromfiak kiállítására szükséges ketreczek a kiállítási alapokból fognak elkészíttetni.

V. Szőnyegiparunk az orsz. kiállításon.

A kereskedelmi minisztériumban Hericli Károly osztálytanácsos elnöklete alatt szakértői tanácskozás volt a szőnyegszövésnek, háziiparunk ez újabban felkarolt és örvendetesen haladó ágának emelése iránt teendő intézkedések megbeszélése tárgyában. A tanácskozmány leginkább a nemzeti motívumok összegyűjtése, azokból szőnyegminták készitése s e minták elterjesztésének kérdése körül forgott. Közelebbi czélja a tanácskozásoknak, hogy a jelzett intézkedések lehető gyors keresztülvitele által alkalom nyujttassék a szőnyegiparnak az 1885-iki országos kiállításon szép és finomabb Ízlésnek megfelelő termékekkel megjelenni.

A Szent-lstván társulat közgyűlése:

Budapesten, 1884. évi márczius hó 2Ü-án.

A közgyűlést mise előzte meg, melyet Venczel Antal aligazgató mondott az egyetemi templomban.

Ezután a társulat tagjai a papnevelő intézet dísztermébe vonultak, hol Párkányi Béla kanonok üdvözölte az egybegyűlteket s indítványozta, hogy a közgyűlés vezetésére Simor János bibornok-primás kiildöttségileg kéressék fel. (Zajos helyeslés.)

0 eminenciája csakhamar megjelent a teremben, hol zajos éljenzés fogadta. Kíséretében voltak Haynald bibornok-érsek; Sa- massa érsek, Ipolyi, Kovács, Zalka, Schlauch, Schuster, Csúszka, Hidassy, Szabó püspökök, Hornig báró czimz. püspök. A világi notabilitások közül jelen voltak: Károlyi Sándor, Apponyi Albert, Zichy Nándor, Esterházy Miklós grófok, Jósika Kálmán b., Szilágyi Virgil, Kovács Ede, Barta Béla, Kerékgyártó Árpád, Liptay Kornél, Bossányí László, Bogisicli Lajos, Rudnyánszky Ferencz, Gervay Mihály stb.

A bibornok-primás elfoglalván az eloüló helyét, megnyitó beszédet mondott, melyet következőkben ismertetünk:

A társulat két elhalt oszlopáról s elnökéről: Mailát h Györgyről és Cziráky János grófról emlékezik meg. Ok — úgymond — az örökkévalóságba költöztek, hogy a földi élet küzdelmei után