Eger - hetilap, 1883
1883-12-06 / 49. szám
460 Összesen négy szakosztály alakittatik: mezőgazdasági, borászati, állatkiállitási és ipari szakosztály. Elnökökké választottak: Fáy József a mezőgazdasági, Vavrik Béla a borászati, Szerelem Géza az állatkiállitási és Gr y ubek Lajos az ipari szakosztályhoz. Az alkeriileti bizottság tagjai felhivattak nyilatkozattételre aziránt, hogy ki melyik szakosztályhoz kíván beosztatni; elvül kimondatván, hogy az ipari szakosztály iparosokból és nem iparosokból vegyest alakítandó; a többi szakosztályok azonban az illető termelési ágak művelőiből állitandók össze. A szakosztályok elnökei utasittatok, hogy a szakosztályaikba osztandó tagokat mielőbb alakuló-gyűlésre hívják össze s a kiálli- tásra vállalkozók bejelentéseit vegyék át, esetről esetre pedig intézkedéseikről s a szakosztály működéséről az alkeriileti bizottság elnökségének jelentést tegyenek. Szóba jött, hogy a szabályzat szerint azok, kik kiállítási tárgyaikat ez év vége után jelentik be, sokkal nagyobb térdijt fognak fizetni, semmint a folyó évben jelentkezők. Ennélfogva felhivatnak a kiállítani szándékozók, hogy bejelentéseiket mielőbb eszközöljék. A borok bejelentésére az egri borászati egylet — mely eddig ezen kiállítási ág körül ideiglenesen működött, — bejelentési határidőül folyó évi decz. 20-át tűzte ki; de ezen határidő most a borászati szakosztály által meg fog hosszabbittatni. A budapesti kerületi kiállítási bizottság ügyrendje. (Vége.) 12. §. Helyi kiállítási bizottság a budapesti kereskedelmi és iparkamara minden alkerületében alakittatik. Ezen alkerületek a következők: I. Kecskeméti alkerület. Székhelye: Kecskemét. Az alkerii- lethez tartaznak: Kecskemét, Czegléd, Kiskún-Kélegyháza és Nagy- Kőrös városok; továbbá Pest-Pilis-Solt-Kis-Kún megyének pestifelső, pesti-alsó, pesri-közép, kiskún-alsó, kecskeméti-alsó, és kecskeméti-felső szolgabirói járásai. II. Kalocsai alkerület. Székhelye: Kalocsa. Az alkerülethez tartoznak: Kiskún-Halas város, továbbá Pest-Pilis-Solt-Kiskún megye: solti-felső, solti-közép, sölti-alsó és kiskún-felső szolgabirói járásai. III. Váczi alkerület. Székhelye: Vácz. Az alkerülethez tartoznak: Vácz és Szent-Endre városok, továbbá Pest-Pilis-Solt- Kis-Kún megye: pilisi-felső, pilisi-alsó, váczi-felső és váczi-alsó szolgabirói járásai. IV. Szabadkai alkerület. Székhelye: Szabadka. Az alkerülethez tartoznak: Szabadka és Zombor városok, továbbá Bács- Bodrog megye : 2. közép, 1. alsó, 1. telecskai és 2. telecskai szolgabirói járásai. V. Bajai alkerület. Székhelye: Baja. Az alkerülethez tartoznak : Baja város, továbbá Bács-Bodrog megye: 1. felső, 2. felső és 1, közép szolgabirói járásai. YI. Újvidéki alkerület. Székhelye: Újvidék. Az alkerülethez tartoznak: Újvidék és Zenta városok, továbbá Bács-Bodrog megye: 2. alsó, 3. alsó, 1. tiszai, 2. tiszai, 1, csajkás és 2. csajkás szolgabirói járásai. VII. Esztergomi alkerület. Székhelye: Esztergom. Az alkerülethez tartoznak: Esztergom város, továbbá Esztergom megye esztergomi és párkányi szolgabirói járásai. VIII. Székesfehérvári alkerület. Székhelye: Székesfehérvár. Az alkerülethez tartoznak: Székesfehérvár város, továbbá Fehér megye : székesfehérvári, moóri, sárbogárdi, adonyi és vaáli szolgabirói járásai. IX. Gyöngyösi alkerület. Székhelye: Gyöngyös. Az alkerülethez tartoznak: Gyöngyös város, továbbá Hevesmegye: gyöngyös-pásztói, gyöngyös-patai, mátrai és tiszai szolgabirói járásai. X. Egri alkerület. Székhelye: Eger. Az alkerülethez tartoznak: Eger város, továbbá Hevesmegye: felső-tarnai, közép- és alsó-tarnai szolgabirói járásai. XI. Jászberényi alkerület. Székhelye: Jászberény. Az alkerülethez tartoznak: Arokszállás, Jászberény, városok, továbbá Jász-Nagykún-Szolnok megye: alsó- és felső-jászsági szolgabirói járásai. XII. Szolnoki alkerület. Székhelye: Szolnok. Az alkerülethez tartoznak : Mezőtúr, Szolnok, Túrkeve, Karczag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kúnszentmárton városok, továbbá Jász-Nagykún-Szolnok megye: alsó-, felső- és közép-tiszai szolgabirói járások. XIII. Balassa-gyarmati alkerület. Székhelye: Balassa-Gyarmat. — Az alkerülethez tartoznak: a balassa-gyarmati, nógrádi és szécsényi szolgabirói járások. XIV. Losonczi alkerület. Székhelye: Losoncz. Az alkerülethez tartoznak; a sziráki, losonczi és füleki szolgabirói járások. XV. Beszterczebányai alkerület. Székhelye: Beszterczebá- nya. Az alkerülethez tartoznak : Beszterczebánya, Breznóbánya, Libetbánya és Zólyom városok; továbbá a beszterczebányai brez- nóbányai, n.-szalatnai és zólyomi szolgabirói járások. 13 §. A helyi kiállítási bizottság tagjai: 1. a kerületi bizottságnak az illető alkerületben lakó tagjai; 2. az alkerület székhelyén fennálló iparos és gazdasági egyesületek s társulatok elnökei, alelnökei és jegyzői. A hol csak egy ilyen egyesület létezik, a helyi bizottság a másik érdekcsoport megfelelő számú tagjaival alkalmas módon kiegészítendő. 14. §. A helyi bizottságok, melyek eljárásuk módját önmaguk határozzák meg, a lehetőség szerint valamely fennálló egyesületre támaszkodnak s annak irodáját veszik igénybe, esetleg irodát a saját költségükre alakitanak és megalakulásukról — az elnök, jegyző s a tagok neveinek közlésével — a kerületi bizottságot lehető rövid idő alatt értesítik.' 15. §. A helyi bizottságok feladata, az alkerület versenyképes iparosait és gazdáit a kiállításban való részvételre buzdítani, azoknak a szükséges útmutatásokat megadni, a bejelentési iveket kiosztani s a hozzájuk érkező bejelentéseket a kerületi bizottsághoz beküldeni, a kiállítási tárgyak összegyűjtésénél és beküldésénél s az előleges bírálatnál a kerületi bizottság megállapodásai értelmében közreműködni, s átalában a kerületi bizottság utasi- tásai szerint eljárni. Jóváhagyatott az országos kiállítási bizottságnak 1883. évi szeptember 10-én kelt 379. sz. a. leiratával. Ráth Károly, főpolgármester, bizottsági elnök. Horvátország uj bánja. Nem lett tehát Horvátország bánjává sem katona, sem hor- vát. Lett egy magyar főnemes, gr. Héderváry-Khuen főispán. Mikor ő bevonul Zágrábba, setét, fenyegető árny lesz háta mögött, mely meg fogja döbbenteni a horvátokat. Rauch Levin árnya. Rauch Levin bánjelöltsége a legkomolyabb volt. Kinevez- tetésének útjában, az udvarnál semmi akadály sem volt. Hogy ki nem neveztetett, egyedül annak tulajdonítandó, mert Tisza még egyszer a békülékenység terére lépett. A nemzeti párttal akar Horvátországban kormányoztatni, ha lehet. Amikor azonban bebizonyul, hogy nem lehet, s a zágrábi országgyűlés jelenlegi alakjában az alkotmányos kormányzatnak legfőbb akadálya: akkor Héderváry-Khuen missziója véget ér. Akkor Rauch Levin lesz horvát bánná, s ő azután választat oly tartománygyülést, melyben az unio-párt tradíciói felujulnak és túlsúlyban lesznek. A horvát bán kinevezését a félhivatalos Nemzet a következő megjegyzésekkel kiséri: „Az uj bán dolga lesz ismét helyreállítani az alkotmányi tényezők normális funkczióját s e működésében — meg vagyunk győződve róla — jóindulatú támogatásban fog részesülni minden oldalról. Khuen Héderváry gróf fiatal kora daczára is dicsekedhetik mindazon képességekkel, melyek nehéz föladata sikeres megoldására teszik hivatottá. Kipróbált hazafisá- ga s a közélet mezején eddig is tanúsított szakavatottsága és buzgósága, teljes megnyugtatást nyújthat azoknak, a kik súlyt fektetnek Horvátországnak Magyarországhoz való benső, szívélyes viszonyára; mig az a körülmény, hogy birja a horvát nyelvet, hogy hosszabb időn keresztül bő alkalma nyílt a horvát viszonyokkal alaposan megismerkedni, horvát részről is rokonszenves fogadtatást biztosíthat számára. Hogy az uj bán esetleg egy ősi magyar főúri család tagja, az Horvátországban tán ép oly kevéssé kelthet aggodalmat, mint nem kelt vala aggodalmat Magyarországon, ha a kiváló méltóságra nem közvetlenül magyar származású egyéniség emeltetik. Hiszszük, hogy az uj bánnak sikerülni fog nemsokára meggyőzni mindenkit arról, hogy az ő méltóságában a magyar szent korona egységes volta jut kifejezésre, de e mellett, hogy lelkiismeretes és tevékeny feje az ország kormányának, melynek élére állíttatott s hogy benne Horvátország jogos érdekei — a szent korona egységének keretében — mindenkor hathatós szószólóra és képviselőre fognak találni. — (Itt megemlitjük, hogy Khuen Héderváry Károly gróf 1849. május 23-án született a szlavóniai Nustár községben; neje Teleki Margit grófnő, kit csak három évvel ezelőtt vett nőül. A Héderváry névhez női ágon jutott s annak viselésére 1874-ben nyert királyi meghatalmazást.)
