Eger - hetilap, 1883
1883-01-25 / 4. szám
XXII. év-folyam. 4. szám. 1883. január 25-én. Előfizetési dij: Karesz evre Félévre. . . Negyed evre . Egy hónapra. Egyes szám . ő írt — kr. 2 „ 50 . 1 , 30 ,- 4ö ,- 12 „ EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden d hasábo/.ott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nvilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér. 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Eger városának és érdektársainak vasúti érdekei : a válság pontján. I. A „Pesti Hírlap“ jelenti, hogy a karczag-terennei vasútvonal létesítésére alakult Károlyi-féle consortium ügye uj lendületet vett. E vállalkozóknak egy küldöttsége, e hó 20-án báró Kemény (tábor ministerial tisztelgett, kérve a kormány támogatását, (A küldöttség tagjai voltak: gróf Károlyi Sándor, báró Wodiáner Albert, Pulszky Ágost és Lederer Sándor.) A miniszter állítólag megígérte, hogy a terv kivitelét, ha azt az állam érdeke engedi, támogatni fogja. Részünkről, megbízható forrásból oly értesítést kaptunk, mely az imént előadottakat megerősíti s a következőkkel bővíti: „A terv szerint Károlyiéknak az országos magyar bank egy milliót adna. Az államtól egy millió frt erejéig vasúti síneket vásárolnának s ezekért részvényekkel fizetnének. Károlyi consortiuma aláírna egy millió frtot: a negyedik milliót pedig a vidéken akarják összeszedni. E mellett az egész vonalhoz a megyétől kérik majd a közmunkát.“ II. Ha a terv sikerülne: akkor Eger városa és érdekeltsége elesnék az alföldi s felföldi tervezett rövid összeköttetés lehetőségétől. Itt az idő, a legerőteljesebb föllépésre. Eger városa és érdekeltsége álljon rögtön talpra: menesszenek egy nagy küldöttséget azonnal a miniszterinmhoz, saját tervezett vasútvonaluk érdekében : a mint ezt a múlt év szept. 24-én Egerben tartott érdekeltségi közgyűlés világos határozata értelmében már régen kellett volna tenni! E küldöttségnek feladata volna: kifejteni, hogy az országgyűlés már 1868-ban biztosította Egert a nagy vasúti hálózatokba leendő bevonatásról; midőn azt határozta a képviselőház, hogy az egri vasúti indóház akkép építtessék, miszerint innét a vasútvonal fölfelé Nádasdig folytatható legyen. E küldöttségnek feladata volna: egy nagy magyar város és vidéke érdekében az állam támogatását, s illetőleg azt kérni: hogy az országgyűlés említett világos határozata ki ne játszassák, tehát engedély oly vasútvonalra ne adassák, mely Terenne és Karczag közt Eger ki kerül és é- v e 1 terveztetik. Megyei ügyek. Hevesmegye bizottságának 1883. január 22-én és következő napjain tartott rendes közgyűléséből. A megyebizottsági tagok nem nagy, számmal jelentek meg. — Első nap a múlt bizottsági közgyűlés jegyzőkönyveinek hitelesitésével kezdődött, mely után az alispáni előterjesztések vétettek tárgyalás alá és pedig: Olvastatott: 1) néhai Almásy Pál életrajza egész terjedelmében, mely alispáni jelentés kinyomatni, a bizottsági tagoknak és a községeknek megküldetni határoztatok, egyszersmind a megyei kis terem számára olaj festésű arczképének hazafiul adakozásokból elkészíttetése is elhatároztatott, 2) A miniszteri leirat jelentés kíséretében, mely szerint a nemzet elhunyt nagy költője Arany Jánosnak, — emlék-szobrához való gyűjtés eszközlendő. A nemesi pénztár kamatjövedelméből 100 frt szavaztatott meg. Indítvány folytán elhatároztatott: hogy Kossuth Lajos a nagy hazafiunak, születésének 80-ik évfordulója alkalmából Heves megye közönsége gratulálni fog. Az alispáni előterjesztések elintézése után a napnak legnagyobb részét a folyó ügyek tárgyalása vette igénybe. Ugyanaz nap az alsó-tarnajárási segédszolgabirói állás betöltésére a kandidáló bizottság kineveztetett, mely után a beérkezett pályázati kérvények intézteitek el. Másnap a választás ejtetett. meg, mely is következőleg folyt le: A kandidáló bizottság által Maczki Emil, Székely János és Pillér Ede ajánltattak, kik közül Maczki Emil közfelkiáltással alsó-tarna járási segédszolgabiróvá választatott. Végre ismét a folyó ügyek és a beérkezett kérvények vétettek tárgyalás alá. Intézeti élet. Az egri kir. postahivatal forgalma. Jövedéki bevétel. Pénztári forgalom. 18? 7-ben 1880- ban 1881- ben 1882- ben 18.352 ft, 09 kr. 28.413 ft. 64 kr. 30.066 ff. 03 kr. 32.173 ft. 60 kr. 228.693 ft. 32 kr. 778.697 ft. 22 kr. 810.174 ft. 88 kr. 936.928 ft. 30 kr. A magyar szent korona országainak vörös kereszt egylete egri fiókjától : felhívás a györvidéki árvízkárosultak érdekében. Azon nagymérvű csapás következtében, mellyel a Duna megáradt vize Győr városát és annak vidékén elterülő községeket a lefolyt napokban sújtotta, midőn a bőszült elem keresztül törve a legnagyobb erővel védett töltéseken, Győr város tetemes részét és a megye számos helységét elöntötte és a lakosokat puszta életük megmentésével tűzhelyeik elhagyására kényszeritette: a magyar szent korona országainak vörös kereszt egylete igazgatósági ülésén a gyórmegyei árvízkárosultak részére központi pénztárából 500 ftot szavazott meg. Ezen kívül Győr, Pozsony és Komárom megye területén fekvő összes fiók egyleteit felhatalmazta, hogy a központot illető egyharmadrész jövedelmüket a szerencsétlenség enyhítésére fordíthassák ; felszólította továbbá összes fiók-egyleteit, hogy a győri catastropha áldozatai javára gyűjtést indítsanak meg, s pénzt, élelmiszereket, de különösen ruhanemüeket — mint a melyben legnagyobb szükség mutatkozik — a vörös kereszt egylet gyárvárosi választmányához sürgősen küldjenek. Csak hazafias és emberbaráti kötelességei egyikének igyekszik tehát a vörös kereszt-egylet egri fiókja megfelelni, midőn hivatkozva egyrészt az alapszabályok 4 §-ára, mely szerint az egylet czélja emberbaráti tevékenységét nagy elemi csapásoknál is kifejteni, másrészt azonban szent kötelességének tekintvén szén-
