Eger - hetilap, 1883

1883-07-05 / 27. szám

266

adatott ki azzal, hogy jelölje meg azon területet, mely folyamodóknak átengedhető lenne, s egyszersmind adjon javaslatot arra is, hogy mily bérösszeg lenne a kijelölt területért megállapítható.

A tisza-eszlári ügy nyilvános tárgyalása a nyíregyházi kir. törvényszék előtt.

ii.

A gyilkossággal vádlottaknak s az ellenük és mellettük szóló tanuknak kihallgatása a múlt héten befejeztetett.

A vádlottak mindent tagadtak s ellenük az egy Scharf Mó- riczon kívül a tanúk semmit sem bizonyítottak be alaposan.

E héten a hullacsempészet kérdése vétetett fel. E tekintetben is sok tanú hallgattatik ki. Ezen tanú-kihallgatások eredményéről jövő számunkban szólunk.

A magyar bortermelők országos szövetkezetének alapszabályai.

I. A szövetkezet ez égé, székhelye és ezé Íja.

1. §. A szövetkezet czége: „A magyar bortermelők országos szövetkezete.“ Aláírásánál és czimbélyegén a szövetkezet e czimet használja. Székhely : Budapest.

2. §. A szövetkezet czélja és a vállalat tárgya:

a) tagjainak saját termésű borait kezelésül átvenni;

b) ezeknek, valamint más hazai boroknak vásárlása, kezelése, biztos és előnyös értékesítése által a borüzlet forgalmát közvetíteni és jövedelmezővé tenni;

c) vidéki szüretelő és pinczeegyleteket szervezni és azokkal szövetkezeti viszonyt létesíteni;

d) tagjait az ezen műveletek által szerzett jövedelemben az alapszabályok 38. és 39. §§ szakaszai szerint részesíteni;

e) a hazai szőlőművelést előmozdítani.

II. A szövetkezet tagjai.

3. §. A szövetkezet tagja lehet minden honpolgár, ki csőd alatt nem áll, vagy nyereségvágyból elkövetett bűntény vagy vétség miatt jogérvényesen elítélve nincsen és a szövetkezetbe felvételét az alapszabályok értelmében kieszközölte.

A szövetkezet tagjai: a) alapítók, b) üzletrészesek.

4. §. A belépni kívánó külön e végre kiállított nyilatkozat aláírása és átadása által jelenti ki ebbeli szándékát. Kijelenti jelesül : hogy ő a „Magyar bortermelők országos szövetkezetébe“ belép és a szövetkezet alapszabályainak magát mindenben aláveti. Az aláíráshoz, a mennyiben hitelesítve nincs, két tanú előtteme- zése szükséges.

5. §. A felvételt a 4. §-ban említett nyilatkozat átvétele mellett az igazgatóság hagyja jóvá, a közgyűlés megerősítésének fen- tartásával. Ha a felvétel megtagadtatok, ez ellen a belépni kívánó orvoslásért a legközelebb tartandó közgyűléshez folya- modhatik.

6. §. A szövetkezet alakulása után belépő minden üzletrészes tag, még a tartaléktőkének megfelelő és az igazgatóság által időről-időre megállapítandó aránylagos behatási dijt fizet.

7. §. A felvétel alkalmával minden üzletrészes tag, legfeljebb annyi üzletrészt jegyezhet, a hány katasztrális (1600 (H öles) hold szőllő birtoka van. A birtokmennyiséget az igazgatóság ki- vánatára igazolnia kell.

8. §. Minden üzletrész száz (10o) írtban állipittatik meg.

A jegyzett üzletrészből a felvétel alkalmával tiz (10) frt készpénzben fizetendő be. A felvételi vagyis első év folyama alatt készpénzben vagy borban még negyven (40) frt fizettetik. Utóbbi esetben a beszolgáltatott termény értéke a szövetkezet szakértő becsüsei által állapíttatok meg, mely becsüt. ha a szövetkezeti tag elfogadni nem hajlandó, készpénzben kell fizetnie; a fenmaradó 50 százaléknak a szükséghez képest részben vagy egészben befizetése az igazgatóság határozata folytán követelhető. (V. ö. 39. §.)

Az üzletrészes tagoknak jogukban áll, a szövetkezetnek boraikat bármikor kezelés czéljából átadni. Ezen jogot a tagok oly mértékben gyakorolhatják, a hány üzletrészt jegyzettek és pedig minden üzletrész húsz (20) hectoliter bor beadására nyújt jogot, de nincs kizárva e mennyiségen felüli bor beadása, ha a szövetkezeti tag igazolja, hogy holdankénti termése húsz (20) hektoliternél nagyobb, s ha az igazgatóság ahhoz beleegyezésével járul. E kezelés az igazgatóság által megállapítandó dij szerint láttatik el.

9. §. Az üzletrészek az illető tag tulajdonát képezik, és csak a szövetkezeti igazgatóság beleegyezésével idegeníthetők el; továbbá a tagság tartama alatt sem részben, sem egészben nem vehetők ki a szövetkezet pénztárából, nem engedményezhetők, nem zálogosíthatok és nem terhelhetők. Oly tag azonban, ki egészben vagy részben szőllőbirtokos lenni megszűnt, egyes vagy minden üzletrészét, és az ezekkel járó tagsági jogokat az igazgatóság jóváhagyása mellett az uj tulajdonosra ruházhatja. (40. §.)

10. §. A szövetkezet tagjai a közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal bírnak, nemkülönben cselekvő és szenvedő választási jogot élveznek. Felelősségük korlátolt és a szövetkezet kötelezettségeiért, csak lekötött üzletrészük erejéig terjed.

11. §. A belépés rendszerint a szövetkezet fennállásának egész tartamára kötelez. Az üzletrészes tag azonban bármikor kiléphet, ha ebbeli szándékát a folyó üzleti év befejezése előtt hat hónappal az igazgatóságnak bejelentette és üzletrészét teljesen lefizette.

Kizáratnak az igazgatóság által a 3. §-ban említett körülmények alapján, valamint az esetben is, ha üzletrészüket az igazgatóság részéről előrebocsátott felszólítás után harmincz (30) nap alatt be nem fizetik, minden esetre fentartatván a szövetkezet részére a jegyzett üzletrészeknek bírói utoni behajtása.

A kilépett vagy kizárt tag által már befizetett és javára könyvelt üzletrész visszatartatván, az esetleges kár vagy haszonnal tovább is nevére könyveltetik és tiz (10) év lefolyása után (40. §.) neki készpénzben kifizettetik. A kifizetésre nézve a ke- resk. törvény 237. és 253. §§. mérvadók.

12. §. Elhúnyt tag helyébe a jogutódok lépnek, de szenvedő választási képességgel nem bírnak és a szavazati és cselekvő választási jogot a 22. §. korlátái közt gyakorolhatják.

13. §. Az alapítók, kik a szövetkezet czéljaira legalább száz (100) frt összeget tesznek le kamatozás mellett (38. §.) alapit.vá- nyúl a közgyűlésen szavazati és cselekvő választási joggal bírnak és a szövetkezet irányában befizetett alapítványukon túl semmi felelősséggel nem tartoznak.

Az alapítók jogai csak egyenes ágon leszármazó első izbeli örököseikre terjednek ki.

III. A szövetkezet szervezete,

14. §. A szövetkezet közegei: a) közgyűlés, b) az elnökség,

c) az igazgatóság, d) a felügyelő bizottság, e) a hivatalos személyzet. (Folytatása köv.)

Bizottságok az országos kiállításhoz.

I.

A budapesti kerületi kiállítási bizottság, a szervezési szabályoknak 3. §-a értelmében — következőleg alakult meg: Elnök Ráth Károly főpolgármester. Alelnök : br. Kochmeister Frigyes, a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke, Korizmics László, az orsz. magyar gazdasági egyesület alelnöke.

Bizottsági tagok: a) a budapesti kereskedelmi és iparkamara alelnükei. Rátli Károly a kamara iparosztályának alelnöke. Stras- ser Alajos a kamara kereskedelmi osztályának alelnöke.

b) A budapesti kereskedelmi és iparkamara iparosztályának beltagjai: Adler Károly, Burchárd Konrád, Csepreghy János, Ércz- hegyi Ferencz, lovag Falk Zsigmond, Fischer Ignácz, Grünbaum Miksa, Havas Sándor, Hoffmann Jakab, Huber Antal, Korompay Ágoston, Kramer Samu, Kuklay János, Lederer Sándor, Légrády Károly, Matheidesz István, Peringer Ferencz, lovag Posner K. L.

k. tanácsos, Rausch Ferencz, Steindl Imre. Walser Jakab, Walter Ferencz, Wolfner Lajos.

c) A budapesti kereskedelmi és iparkamara iparosztályának kültagjai: Lichtenekert András, Szabadka. Rácz Vilmos, Szabadka. Frankenberger Ferencz. Baja. Kovács Albert, Esztergom. Pé- czely Vincze, Székesfehérvár. Kiss József, Gyöngyös. Mititzky József, Eger. Barátli József, Jászberény. Kreutzer Balázs, Szolnok. Kárlik János, Balassagyarmat. Busbak Ádám, Losoncz. Fényű Antal, Kecskemét. Végű József, Kecskemét. Kákony Mihály, Kalocsa. Friedrich Lajos, Vácz. Serédy Géza, Vácz. Herritz Rezső, Beszterczebánya. Szumrák Ernő, Hrinyova.

d) A kereskedelmi és iparkamara titkára: dr. Szvetenay Miklós kir. tanácsos.

e) Az orsz. gazd. egyesület alelnöke: dr. Dessewffy Aurél.

f) Az országos magyar gazdasági egyesület választmányi tagjai: gr. Andrássy Aladár, gr. Apponyi Álbert, br. Bánffy Albert, Baross Gábor, Bedő Albert, Bezerédy Pál, Birly Lajos, Bős-