Eger - hetilap, 1883
1883-03-01 / 9. szám
80 A dél-Tirolt ért elemi nagy csapás enyhítésére szeretet adománygyűjtést indítottunk, mely gyűjtésnek eredménye gyanánt 38 forintot küldtünk a tiroli hazafias országos 6egélyző egyletnek, az adományok jegyzékét pedig nyilvános elszámolás czéljából az 1353/882. szám alatti utasítás értelmében az igazgatósághoz beterjesztettük. Alig hangzott el ezen további segélykiáltás, már is itt hazánkban a Győr és Győrvidéki árvíz által sújtottak szerencsétlensége indított bennünket jótékony adakozásgyüjtésre, melynek sikerét 68 frt 60 krt — azonnal egyletünk Győr város választmányához tette át, az adakozók névjegyzékét pedig — mint előbb — az igazgatósághoz terjesztettük be. És igy némi elégflltséggel láthatjuk, hogy úgy a háborúval járó, mint a békét sem kímélő nyomort, hivatásunk és tehetségünk szerint enyhíteni kötelességszerűleg törekedtünk. Ezen tér az, melyen tovább és sikerrel működni a jövőben is feladatunkat képezi. Előterjesztette: Nándsij Gyula. alelnök. A harmadik egyetem ügye a képviselöház közoktatási bizottságában. A képviselőház közoktatási bizottsága Berzeviczy Albertet bízta meg azzal, hogy terjeszszen elő jelentést a harmadik egyetem ügyében a képviselőházhoz érkezett kérvényekről. Berzeviczy már benyujtá a bizottságnak e jelentést. A terjedelmesb munka I. szakasza ismerteti az egyes városok részéről tett ajánlatokat. A II. szakaszban a képviselő a következő indítványokat teszi: „A tisztelt bizottság ugyanazon ülésében, melyből megbiza- tásom ered, elvileg elhatározni méltóztatott, hogy a fenforgó kérdést kettéosztja s előbb a harmadik tud. egyetem szükségességét, azután, alkotandó véleményéhez képest, a kivitelt magát, nevezetesen a hely megválasztásának kérdését teendi megfontolás tárgyává, mindkettőre nézve előre megállapított kérdöpontok szerint meghívott szakértőket hallgatván meg. Ehhez képest, nézetem szerint, mindenekelőtt a szükségesség kérdésére nézve a felsőbb oktatás körében kiváló gyakorlati ismeretekkel és tapasztalatokkal biró egyének volnának meghall- gatandók, kiknek javaslatba hozatalát nem tartom feladatkörömbe tartozónak s kiknek a budapesti egyetem utóbbi öt évi népességi és ügyforgalmi kimutatásai, ezenkívül a jogakadémiák hasonló kimutatásai s — a mennyire az eszközölhető — a hírnevesebb külföldi egyetemek idevágó adatai lennének kiindulási alap gyanánt elé terjesztendők, melyek összeállítását az elnökség a kormánynyal egyetértőleg eszközölné. Ezen szakértői tanácskozmány a következő kérdésekre nézve hallgattatnék ki : 1. Szükséges-e, hogy a budapesti egyetemnek különösen egyes karaiban és szakaiban észlelhető tultömöttség megszüntetésére valamely intézkedés történjék ? s ha igen : 2. Mily intézkedés történjék ? nevezetesen : a) eszközölhető-e a baj orvoslása a fennálló egyetemek kibővítése által, s megfelelne-e ezen intézkedés az ország általános közművelődési érdekeinek ? b) eszközölhető-e orvoslás legalább részben a jogakadémiáknak valamely, a jog- és államtudományi szakoktatás reformjával kapcsolatos átalakítása által ? c) avagy szükséges-e egy harmadik egyetem létesítése? és ugyan: teljes egyetem állitandó-e fel, és mily szervezettel ? vagy esetleg elhagyható-e valamely kar vagy valamely szakok és ugyan mely kar s szakok ? 3. Egy harmadik egyetem felállítása esetében történjék-e és minemii intézkedés a jogakadémiák tekintetében ? A kérdöpontok elseje indokolásra nem szorul; a másodikra és harmadikra nézve szükségesnek tartom megjegyezni, hogy nézetem szerint azon aggályosság, a melylyel a t. bizottságnak mindenekelőtt az első, elvi kérdést: a szükségesség kérdését vizsgálnia kell, nem teszi mellőzhetővé mindazon egyéb expediensek mérlegelését, a melyek az uj egyetem fölállitása tervének közvetlen indokául szolgált körülményre t. i. a budapesti tud. egyetem tulnépességének megszüntetésére szakértői részről esetleg javaslatba hozhatók; s bármennyire kívánatos minden enquete-szerü tanácskozásnál a czélul kitűzött kérdés megszabott határai között maradni, úgy ezen expediensek minden oldalú mérlegelésénél, mint a harmadik egyetem fölállitása által származandó uj helyzet szemléleténél elkerülhetetlennek tartottam a jogakadémiák jövő sorsának megvitatását is, mely intézeteknek már jelenleg is eléggé visszás helyzete és jövőjük kérdése több Ízben képezte a sajtó terén felszólalás tárgyát, meg lön vitatva a miniszter nr által 1879-ben. tartott enqueten, kifejezést talált magának a képviselő- háznak 1882. évi költségvetési tárgyalásában és felmerül önkénytelenül, valahányszor egy uj egyetem fólállitásának módozatairól beszélünk. A 2. kérdőpont a., b. és c. alpontjaira nézve meg kell jegyeznem, hogy azoknak tárgyalását' nem úgy kontempláltam, mintha annak megszabott sorrendben s minden alpontra nézve külön-kü- lön kellene megindittatnia, sőt inkább az egész 2. kérdőpontot egyben vélem tanácskozás alá bocsátandónak s az alpontok inkább csak arra szolgálnak, hogy azok alapján a nézetek áttekinthetőbben csoportosulhassanak. Természetes, hogy a t. bizottság további eljárása teljesen a szükségesség kérdése felett tartandó tanácskozmány eredményétől függ, a mennyiben mindenesetre képzelhető oly nemleges megállapodás is, mely a további kérdésekbe való bocsátkozást feleslegessé tenné. De hogy feladatomnak egészen megfeleljek s a t. bizottság elé állítsam az esetleges további eljárás képét is, úgy a mint azt a czél tekintetéből leghelyesebbnek és legmegfelelőbbnek vélem, szükségesnek tartom még előadni a következőket: 1. Miután nézetem szerint a t. bizottság, mint a ház közoktatásügyi szakbizottsága a közművelődési érdeken kívül egyéb szempontok felállítására hivatva nincs: azon esetben, ha az előbbiekben körvonalozott enquete-tárgyalás eredménye arról győzné meg, hogy hazánk közművelődési érdeke egy uj egyetem létesítését elodázhatlanul megkívánja, — a törvényhozás más orgánumai által esetleg érvényesíthető pénzügyi tekintetek minden előleges mérlegelése nélkül szükséges lesz a kivitel, nevezetesen a hely megválasztásának kérdésébe bocsátkoznunk. 2. Ezen kérdésre nézve ismét meghallgatandók lesznek az első kérdés fölött nyilatkozott szakértők, kik között czélszerű lenne a tanácskozást megelőzőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a pozsonyi egyetem ügyében legfelsőbb helyre tett föl- terjesztését, Szeged legújabb, úgyszintén Kassa emlékiratát vagy legalább ezen jelentésemet, nemkülönben a budapesti egyetem hallgatóinak származási vidékek szerint való megoszlásáról a legutóbbi tanév adatai nyomán szerkesztendő kimutatást szétosztani. A szakértőkön kiviil azonban meghallgatandók lennének az eddig- elé komoly kombináczió tárgyát képezett s ajánlatot tett városok, u. m. Pozsony, Szeged és Kassa megbízottai is, kiknek kiküldésére az illető város közönsége lenne felhívandó. 3. Ezen, részint szakértői, részint érdekeltségi enquete elé a következő kérdőpontok volnának terjesztendők : a) Hova helyezendő a harmadik egyetem azon szempontból, hogy benne a budapesti egyetem tulnépességének biztos levezetését nyerjük ? b) Hova helyezendő azon szempontból, hogy annak székhelye, jelentősége, fekvése, forgalmi és kulturális viszonyai s összeköttetései által az egyetem felvirulásának s ez által a közművelődés előmozdításának biztos alapjául szolgáljon ? c) Hová helyezendő a kivitel könnyebbsége szempontjából ? Az érdekeltségi képviselők e kérdések föltevése esetében azon helyzetben lesznek, hogy az a) és b) pontoknál érvényesíthessék mindazon szempontokat, melyekben városuk érdeke az ország közművelődési érdekével összevág; a c) pontnál pedig újra formulázhassák mindazokat az ajánlatokat, melyekkel városuk az egyetem létesítését előmozdítani hajlandó. E nyilatkozatokkal szemben a meghívott szakértők az összemérést és bírálatot teljesíthetik. 4. Az igy végbement tanácskozásból a t. bizottság világos képét nyerendi azoknak az előnyöknek és hátrányoknak, melyek az egyetem elhelyezése tekintetében az egyik, másik és harmadik város mellett, illetőleg ellen szóknak ; s ennek szemlélete után saját tanácskozmányában, a felmerülő politikai tekintetek kellő méltatásával is, a harmadik magyar tudományegyetem fölállítására nézve egy, bár csak a főbb vonásokra vonatkozó konkrét tervet fog szerkeszthetni.“ Politikai heti szemle. London, febr. 25. A Duna-konferenczia lényegileg befejezte munkálatait. Oroszország kívánalmai a Kilia-ágra vonatkozólag tel- jesittettek, miután Oroszország kijelentette, hogy a hajózás szabadságát minden nemzet részére biztositani fogja A konferenczia szerdán tartja utolsó ülését. P á r i s, febr. 22. Az uj franczia kormány programmja nem
