Eger - hetilap, 1883

1883-03-01 / 9. szám

78 Az én levelemnek tendentiája csakis és általában az ész­szerű takarékos gazdálkodás hangsúlyozása volt, mint sürgős érdeke mind a városnak mint olyannak, mind pedig a vá­rosi közönségnek. Teljesen correct álláspont, mely ellen nem lehet kifogása Plagiatornak, s melynek kicsinylésével, lenézésével, persiflálásával ő csak elfogultságának és türelmetlen túlbuzgósá­gának adja sajnos tanujelét. — Ezen általános tendentiámból pedig önkényt következik, hogy nekem tulajdonkép nem is a Hosszupincze, hanem a takarékosság és észszerű gazdálkodás szem­pontjai fekszenek szivemen; s ebből egy kis higgadt gondolkodás­sal beláthatta volna Plagiator, hogy ha én a Hosszupincze megtartása mellett foglalok állást akkor, mikor a takarékossági és okszerű gazdálkodási szem­pontok épen annak elidegenitését sürgetik, midőn az elidegenitésből határozott előny és haszon néz a városra: hát akkor én vastag félreértésben és tény-tévedésben leledzem. Erre a félreértésre és tévedésre kellett volna Plagiatornak egy­szerűen rámutatnia, s — punctum! A többi önkényt következik vala. Plagiator megkímélhette volna magát válasza velejének liosz- szú lére föleresztésétől s az én leczkéztetésemtől, melynek épen semmi szükségét nem érzem, s melyet egyáltalán el nem fo­gadhatok. Hát igenis, látom Plagiator felvilágosító adataiból, hogy tévesen voltam informálva a tényállásról. De hát jeleztem világosan levelemben, hogy informatiomat az „Eger“ lapból merítettem, abban pedig sehol és soha nem volt szó arról, hogy a Hosszupincze fejében az építendő színház egykor a város tulajdonába lenne át menendő; csakis a Hosszúpincze egyszerű átengedése volt mindenkor pen­getve. Az építkező-vállalat részletes progrannnja közzé téve soha­sem volt; a városi képviselőtestület kebelébe tartozni nincs sze­rencsém, hogy legalább a képviselőgyülési debatteokból ismerhet­tem volna meg közelebbről az ügyet; igy nem indúlhattam egyéb nyomon mint melyet az „Eger“ lap előttem kijelölt, s melynek teljes megbízhatóságán nem volt okom kételkedni; e nyomon jó- hiszemüleg indúlva: törzsvagyoncsonkitást láttam magam előtt: ez indított aztán a felszólalásra, melyhez volt okom és jogom, mert én is közteherviselője vagyok a városnak, a törzsvagyon- esonkitás az én bőrömre is megy, hát ahhoz nekem is van kö­zöm. — Nos hát van-e magyarázata, van-e alapja felszólalásom­nak ; s ha van: jogosult-e vele szemben a Plagiator kritikai állás­pontja és „tant de bruit“-je? Most már utcunque tudom, hogy hogyan áll az ügy tulaj­donképen. Plagiator felvilágosított legalább a lényegéről, miért fogadja köszönetemet. Ekkép ezzel most már január 28-iki levelem természetesen és eo ipso meghaladott ál­láspont. Nyugodjék békével, ne is beszéljünk többé róla .......... Ne értsen azonban félre Plagiator! — Midőn azt mondom, hogy nem ragaszkodom többé mereven a Hosszúpinczéhez, ez nem azt teszi, hogy ezzel hát már most föltétlenül annak átengedésére szavazok. Nem, erre még előbb meg kellene győzet- nem, hogy a Plagiator hypotheticus, bizonytalan túzokja csak­ugyan előnyösebb a városra nézve a kész biztos verébnél. Mert hát e felől még nem vagyok capacitálva. Plagiator ugyan mathe- sissel áll elő; hja, de hát abból hogy az ő számvetése számvetés, nem következik hogy helyes meg biztos számvetés is egy­szersmind. Még a rideg való próbájának zuhanya le is főzheti, el is moshatja azt ! Múlta enim accidere possunt, ut earn, — a várt szép eredményt, — non capias. Lássa Plagiator, a patakszabályo­zási költségvetést is megcsinálták, még pedig szinte nem épen tökkel ütött emberek-, és határozott, fix, nem pedig oly hypothe­ticus alapokon csinálták meg, mint aminőkön az ő calculusa nyug­szik ; s mégis mi az eredmény ? — Oly lármát csap, úgy dobálód- zik Plagiator azzal a számvetéssel, mintha az a 15000 frt rész­vénytőke már a zsebében volna. Pedig hát még az nincs is biz­tosítva ; és kérdés, hogy össze fog-e hozathatni egyáltalán ? Lesz-e elég bizalma magának a nagy közönségnek a vállalathoz, lesz- e bátorsága s kedve — nyerészkedési ügyletről van szó, — a pénzét belefektetni ? — Van a kérdésnek egy más oldala is. 22000 forintért, amennyit körülbelül kimutat Plagiator, — kapni-e csakugyan színházat, vagy minő lesz az a 22000 forintos szín­ház ? Lám a most leégett aradi színháznak a puszta kormos falai 40000 írtra vannak becsülve, amint a lapokban olvasom —: váj­jon a mi 22000 frtos teljesen felszerelt s berendezett színházunk nem lesz-e carricatura, mely csak az úrhatnámság ne­vetséges színében fogja a várost feltűntetni ? E szempont is nem fogja-e lehűthetni a közönség enthuziasmusát, s nem fogja-e visz- szariaszthatni azt az állandó színház eszméjének felkarolá­sától ? Nem fog-e a közönség úgy gondolkozhatni, hogy: v agy­vagy; vagy legyen az a színház becsületes, a kor színvonalán álló, a város méltóságának megfelelő, vagy inkább seminő; s nem fog-e ezen szempontnál fogva is tartózkodni az aláírástól ? — S váj­jon helyes-e, ildomos-e hát előre berántani a várost egy oly vál­lalatba, melynek még , létföltétele is annyira hypotheticus, problematicus ? — — Ám feleljen ezekre Plagiator; ám oszlassa el aggályaimat; ga ran ti r ózza a vállalat sikerét és jövedelmét; garantirozza, hogy a Hosszupincze átenge­désével a város nem fog rövidséget szenvedni vagyonában és jö­vedelmeiben : s akkor aztán ám vigye a Hosszupinczéjét Isten hí­rével, —- ha csak másnak nem: nekem nem lesz kifogásom ellene; de addig ne kívánja tőlem, hogy ellenzéki álláspontomat feladjam, s — az átengedésre esküdjem. Csak ennyit akartam kijelenteni, s nekem több mondani va­lóm nincs; nem is fogok több szót váltani Plagiatorral; kivel nincs is okom többé polemizálni, mert hisz innentúl s a do­log lényegére nézve úgyis egy hajóban evezek vele. Elhi­heti Plagiator, hogy a culturvivmányok iránti érdeklődés és lelke­sedés nemcsak az ő kiváltságos monopóliuma, hogy nekem csak­úgy szivemen fekszenek a haladás érdekei bármely téren és irány­ban mint ő-neki. Láthatja nyilatkozatomból, hogy nagyon csa­latkozott, midőn engem reactionarius vaskalaposságról, hypocri- taságról meg miről vélt gyanúsíthatni. Láthatja nyilatkozatomból, hogy igenis, kívánom én is a szinházügy prosperálását, csakúgy mint ő; akarom igenis a fin.ist is meg a médiákat is, csak­úgy mint ő, — épen hogy én kissé válogatósabb, scrupulo- susabb, nehézkesebb vagyok a médiák és modalitások körül ő-nálánál. Ez az egész különbség álláspontjaink között. Más sza­vakkal : hogy én csak amolyan skeptícus, conservativ, rea­lista vagyok, ő pedig optimista, r a d i c a 1 i s, idealista. Isten velünk ! 6—y. Az egri ügyvédi kamara közérdekű viszonyairól kiállított kimutatás az 1882-ik évről. I. Ügyforgalom és tevékenység: 1881. évről hátralékban maradt folyó ügy 2 1882. évben érkezett: a) fegyelmi ügyi . . . 183 | >• b) folyó ügyi . . . . 736 j Ds^zeg 1882. évben elintézésre várt ügyek száma 1882 évben elintéztetett: 1) ülésben : a) fegyelmi ügyi . . . 17Ü b) folyó „ ... 733 2) ülésen kívül: a) fegyelmi ügyi ... 9 b) folyó „ ... 3 1882. évről hátralékban maradt fegyelmi ügy: II. Összeg 919 92Í 917 4 Fegyelmi ügyek és azok ellátása. 1881. évről hátralékban maradt 5 1882. évben érkezett 33 ügyvéd ellen 42 pa­nasz és pedig: a) magán féltől .... b) bíróságtól ..................... c) hivatalból emelve . . a kamara ügyésze által 1882. évben elintézésre várt panasz, melyek közül 1882. évben elintéztetett : a) megszüntetéssel illetéktelenségből . 7 b) „ tényálladék hiányából 4 c) „ visszavonás által . . 14 d) törvényszékhez áttétellel .... 3 e) fegyélmi eljárás elrendelésével . . 3 f) más módon....................., . . . 3 f olyamatban maradt 13 1882. évben fegyelmi eljárást rendelő végzés ellen a Curiához fel­terjesztetett felebbezések száma: 5 leérkezett helyben hagyva 2 megmásítva........................... 3 f egyelmi vizsgálat 1881. évről folyamatban maradt 1 | •• 1882. évben elrendeltetett...........................................3 j ()s'sze£ ^ Összeg 34 16 í 3 Összeg . 42 23 J 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom