Eger - hetilap, 1883

1883-02-15 / 7. szám

66

nákba való bocsátásnak, az u. n. öblítő rendszernek, számos rossz oldala van, melyek elégszer ismételtettek; nevezetesen ki nem kerülhető, hogy a lakások levegője, a város talaja és talajvize a megromlásnak, a betegségokozó csiráknak kitéve ne legyen ; mert az ürülékek azon a hosszú időn át, mig a házakból a csatornák végére eljutnak, határozottan erjedésbe mennek át, kellemetlen és ártalmas gőzöket fejlesztenek s minden esetben rendkívül dűs öblítést igényelnek, hogy az állapot legalább tűrhető legyen. Nagy baj, hogy a csatornagázok behatolnak a lakásokba, továbbá, hogy. a csatornafalak az erjedő tartalom egy részét átbocsátják. A csatornákba vezetett ürülékek egyébként akkor is bajt okoznak még, mikor a várost már elhagyták ; mert a folyókba való bevezetés nincs rendjén — s nem is mindenütt kivihető. — Hátramarad ntég az öntözésre való fölhasználás. Ez is csak a legritkább esetben járt sikerrel, mert csakis a legritkább esetekben sikerül kellő nagyságú és kellő fekvésű öntöző területet nagyobb város közelében találni. — A másik főrendszer abban áll, hogy az ürülékeket vagy pőczegödrökbe gyűjtik s ezeket hosszabb időközökben kiürítik, vagy pedig vedrekbe, melyek minden nap kihordatnak. A pőczegödür sűrűn lakott városokban felette helytelen és káros intézmény, melyet nyomban ki kellene irtani. A fekáliák átszivár- gása a talajba itt múlhatatlanul bekövetkezik minden rossz sajátságával együtt. Tehát ezeket el kell Ítélnünk tekintet nélkül arra. hogy miképen történik az ürítés. Pedig az ürítés módjának még igen jelentékenyen része van a helyzet javítása vagy rontása körül. Legkezdetlegesebb a vederrel való kimerítés, mint ezt elég sajnos, még a fővárosban is gyakorolják. Legtökéletesebb a Ta- lard-féle gőzszivattyú, mely nappali munkával s a legkisebb zaklatás vagy kényelmetlenség nélkül végzi az ürítést. A vedrekkel való kihordás hygienikus tekintetben jó ugyan, mert eltávolítja a rothadás föltételeit és igy a betegségokozó csirák f'ejlődhetésének föltételeit is; de a vele járó kényelmetlenség és dísztelen piszkos külső manipulatió nem teszi alkalmatossá nagy város részére. Legjobb lenne tehát, ha a mindennapi kiürítést kapcsolatba hoznék egy olyan művelettel, minő a Talard-féle gőzgépes szivattyú által elérhető s mely a legnagyobb kényelmet a tisztasággal egyesítse. Csakhogy ekkor már fölötte impraktikus lenne, ha a gőz- szivattyúval házról házra járnánk, a tömlőt mindig újból leraknék s újból felszednék, egyik nap úgy mint a másikon ; — hanem ekkor már okszerűbb is, kényelmesebb és olcsóbb is, ha a szivótömlő- ket állandóan lerakjuk a föld alá, a szivattyúzást pedig központosítva nagyban eszközöljük, anélkül, hogy az egyes házba külön be kellene tenni a lábunkat. Ez az alapgondolata annak a rendszernek, melyet Liernur hollandus mérnök talált föl.

— Száműzve. A porta értesítette külföldi képviselőit, hogy ezentúl az idegen ezüstpénzek forgalmát nem tűri birodalmában. Ezzel egyszersmind a mi tallérjaink is, melyeket Arábiában, Tri- poliszban és Fezzanban elébe tettek az ezüst medsidijehnek, száműzve vannak a félhold földjéről. Csak az a kérdés, hogy a portának elegendő ereje lesz-e, hogy keresztül is vigye rendeletét.

— A közlekedésügyi miniszter elrendelte, hogy a budapest- zimonyi vasút Szabadka és Újvidék közötti vonalrésze folyó hó 27-én megnyittassék, illetve, hogy az e napon végbemenő rendőrműszaki bejárással egyidejűleg e vonalrészen a személyszállítási forgalom is megkezdessék.

' — A réz ára olcsóbb lesz. Az angol hivatalos adatok szerint a réz behozatala Angliába a múlt évben jóval meghaladta az előző évi mennyiséget s most is egyre tart a bevitel, úgy, hogy a réz árának csökkenése igen valószínűnek mondható.

Eladó trágya.

Közhírré tétetik, hogy a város tulajdonát képező trágya mennyiség, mely a

elhelyezve, f. év február hó 16-án pénteken délután 3 órakor a polgármesteri hivatalnál el fog adatni.

Eger, 1883. febr. 14-én.

Polgármester helyettes:

LEFEVRE ANTAL.

— Népdalköltészetiink kincstárából. A Magyar I)al-Album“-ból, mint a magyar népdalok egyetlen folyamatban lévő, zongorára alkalmazott egyetemes gyűjteményéből megjelent a IV-ik kötet 4-ik füzete is a 661—680. számú, következő dallamokkal: 1. Ej, haj! haj ! letörött a galy. 2. EÍ kell mennem ... 3. Elmegyek, elmegyek ... 4. Elment a lány az apjával. 5. Elment Simon disznót lopni. 6. Erdőben láttam kis pipiskét. 7. Erdő, mező, halljátok meg panaszom. 8. Esik eső, fúj a szél. 9. Este késő ha felnézek az égre. Í0. Este van már, szerelmesek napja. 11. Ez elmúlt gonosz időket beszélem. 12. Édes anyám, nem fonok már. 13. Életedben mindig olyan hamis voltál. 14. Én az utczán végig menni nem merek. 15. Érik a gabona. 16. Faggyugyertyát égetek én. 17. Fáj a szivem, de nem tudom. 18. Fáj nekem már, hogy én élek. 19. Fehér háznak, fehér háznak. 20. Fejik a fekete kecskét. A „Magyar Dal-Album“ IV. kötete ismét 10 havifúzetben jelenik meg és pedig 200 dallamtartalommal. Előfizetési ár egész évre: 10 füzetre 1 írt 80 kr, félévre: 5 füzetre 90 kr. Egyes fűzet ára 25 kr. Minden fűzet bérmentve küldetik szét. Előfizetések legczél- szeriibben postautalványon a „Magyar Dal-Album“ kiadóhivatalához Győrbe intézendők.

— Talált tárgy. Egy darab ezüst érem a rendőr kapitányi hivatalnál letétetvén, igazolt tulajdonosa ennél átveheti. Eger, 1883. február hó 14-én. Morvay János. rk. tollnok.

— Az állategészségügyet illetőleg február 6-áig beérkezett hivatalos értesítések szerint: Keleti marhavésztől Magyarország, Fiume és környéke, úgy nemkülönben Horvát-Szlavonország vész- mentes. Lépfene (Anthrax) következtében elhullott 12 szarvas- marha és 2 sertés. Takonykor (és bőrféreg) miatt kiirtatott 13 ló. Rühkór miatt gyógykezeltetik 199 ló. Tüdővész miatt egy szarvasmarha kiirtatott. Horvát-Szlavonországban 1 ló takonykor miatt kiirtatott. Az osztrák tartományok egész területe jelenleg teljesen mentes a marhavésztől. Romániában marhavészes községek: Ploesci. Valealunga. Rifov és Bucov. Európa többi államai, Oroszország kivételével, a marhavésztől mentesek.

— Időjárás. A múlt hét közepe óta éjjel gyönge fagyok járnak, nappali olvadással.

— Gabonapiaczunk. Az elmúlt heti üzlet is élénk volt: erős hozatal mellett az árak nem igen változtak. Tiszta búza 8.20—9.40. Rozs és kétszeres jobban keresve 6.20—6.40 Árpa 6.—7.50. Kukorieza 5.30—5.60. Zab 5.50—5.60. Fehér bab ß—10. méter- mazsánkint.

— Arany s ezfist árkelete: Cs. kir. arany 5 frt 62 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 50 kr. Száz ezüst forint 100 frt.

Felelős szerkesztő: Hr. IO.SS István.

Nyiltér!

„Az egri — kereskedelmi — ifjúsági olvasókör“ ezim alatt, múlt napokban meghívók küldettek szét; egy f. hó 28-án tartandó zártkörű tánczmulatságra.

Minden félreértés elkerülése végett, van szerencsénk a n. é. közönség becses tudomására hozni: hogy a fentebb említett olvasókörrel semminemű összeköttetésben nem állunk, s a megtartandó zártkörű tánczmulatságot tisztán izraelita ifjak rendezik.

Eger, 1883. évi február hó 14-én.

Tisztelettel:

(57) 1* Az összes egri keresztény kereskedő ifjúság.

E rovatban közlőitekért felelőséget nem vállal a Szerk.

Árverési hirdetményi kivonat.

Az egri kir. törvszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Haiszig Jakab és neje végrehajtatóknak, Holczreiter Márton végrehajtást szenvedő elleni 435 frt tőkekövetelés és járúlékai iránti végrehajtási , ügyében az egri kir. tövszék területén lévő

barom vásártéren van Makiár Nagy-Tálya község határában fekvő

a makiári 1078 sztjkvben A, f 474/b. hrsz. a. foglalt házas beltelekre, az árverést 395 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1883. évi márczius hó (6) hatodik napján délelőtt 9 órakor Maklár-Nagytálya ! község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alúl is ! eladatni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan 395 frt becsárának 10°/o-ját készpénzben vagy az 1881. évi 60 t. ez. 42 §-ábau jelzett árfolyammal számított, és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333 szám alatt kelt igaz- ságügyministeri rendelet 8 §-ában kijelölt ovadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elő- leges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt az egri kir. törvszéknek 1882. évi decz. hó 23-án tartott tlkvi üléséből.

(60) 1*

Vavrik Béla,

elnök.

(63, 1*