Eger - hetilap, 1883

1883-02-08 / 6. szám

54

szolgáló bevallási ívért fent jelzett hivatalnál folyó év február 20-ig jelenjenek meg. a nyerendő ivet pedig szabályszerűen kitöltve ugyan e hó végéig múlhatatlanul szolgáltassák át. Mivel a bevallási ivek fenti határidő alatti beadásának elmulasztásából származó netaláni sérelmes megadóztatást, illetőleg a hivatkozott „utasítás“ 20-ik §-aJMtelmében alkalmazható bírságolást, saját mulasztásaiknak tul^lMtöák. Eger, 1883. februárhó 2-án. Csiky Atilla, v. számvevő.

— A heves-szolnokmegyei nőegylet folyó hó 10-én d. u. '/2 4 ólakor tartja havi-gyűlését Imre Miklósné lakásán, melyre a tagok tisztelettel felkéretnek mennél számosabban megjelenni, hogy az egyleti ügyeknek állása felől értesítést vegyenek, s a számadások átnézése, valamint a további intézkedés és folyó ügyek elintézésére nézve határozzanak. Kelt Egerben, 1883. évi februárhó 6. napján. Az elnökség.

— Az egri ügyvédi kamara rendes évi közgyűlése 1883. f'ebr. 11-én d. e. 10 órakor lesz Egerben. Tárgyai lesznek: 1. Az évi jelentés. 2. A tisztviselők és kezelő személyzet fizetésének megállapítása. 3. A költség előirányzat megállapítása és mikénti fedezésének meghatározása. 4. Az 1881. évi számadások felülvizsgálatára kiküldött bizottság jelentése. 5. Az 1882. évi számadások felülvizsgálása. 6. Az esküdtszéki intézmény behozatala tárgyában a budapesti ügyvédi kör megkeresése s az arra adott véleményes jelentés.

— A mezőgazdasági állapotok. — A beérkezett jelentések szerint a vetések állása az ország nagyobb részében jónak jelezhető. A tudósítások szerint a közelmúlt hetekben a száraz hideg időjárás a hótakaró nélkül levő vetésekre káros hatással volt. A Dunának áradása folytán különösen Győr, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Baranya megyék egyes járásaiban a vetések viz alá kerültek. Az egerek általi kártételekről Brassó-, Csik-. Háromszék és Hu- nyadmegyék némely járásaiból érkeznek panaszok.

— A magyar szent, korona országai vörös-kereszt-égyletének hevesmegyei választmánya által a déltiroli árvízkárosultak javára gyűjtött és ezen becses lapban részletesen az elnökség által már nyugtázott jótékony adományokat, a tiroli hazafias országos segélyző egylet következő, egyletünkhöz intézett, meleg-hangú levélben, köszönte meg: — „Innsbruck január 18-án. 1883. Nagyon tisztelt elnökség! Folyó hó 2-án kelt, nagyon becses levelével árvíz által szerencsétlenül járt földieinknek küldött 38 ftnyi jelentékeny szeretet-adományért, a szegény családok nevében — kiknek az által sok könnyei felszárittatnak — legmelegebb köszönetünk- nek adunk kifejezést, szivünk mélyéből óhajtva: „Isten fizesse meg!“ A választmány nevében mély tisztelet és hálával. Zimme- ter Alajos elnök.“ — Az elnökség nevében Nánásy Gyula alelnök.

— A vöröskereszt-egylet hevesmegyei választmánya az alapszabályok 25. §-a értelmében rendes évi közgyűlését Egerben folyó évi február hó 11-ik napján d. e. 10 órakor a megyeház kistermében taitja meg, melyre a választmány összes, úgy helyben, mint vidéken lakó tagjai tisztelettel meghivatnak.

— Szerencsétlenség történt a salgótarjáni fogaskerekű vasúton e hó 4-én: ugyanis egy szenes vonat mélységbe zuhant; néhány ember szörnyet halt, mások jelentékeny zuzódásokat szenvedtek.

— Kinevezések. Nagy Antal apátfalvi lelkész az apátfalvai kerület alesperesévé, Hornyák Endre jászladányi lelkészszé neveztettek ki.

— Az egri kereskedelmi ifjúsági olvasókör 1883 év február hó 28-án az O-Casino nagytermében alaptőkéje javára zártkörű tánczmulátságot rendez. Személyjegy 2 frt. Családjegy 4 frt. Jegyek előre válthatók: Hoffman Sándor, és Krausz Lajos urak kereskedéseiben, úgy este a pénztárnál. Kezdete 8 órakor.

— Működési terve Hevesvármegyének az 1883. évi ujonczozás foganatosításáról:

Sorozó járás neve Eger város Felső Tárná Közép Tárná Alsó Tárná Gy.-Pásztó Gy.-Pata Gyöngyös város Mátrajárás Tisza járás

Sorozási helye

Sorozás tartalma kezdetik befejeztetik

Eger Heves ■ Gyöngyös Eger

marcz. mar ez. marcz. marcz.

12-től 1-től 5-től 28-tól april. 6-tól april. 4-től april. 2-től marcz. 8-tól

14-ig

4-ig

marcz. marcz. marcz. 7-ig marcz. 31-ig april. 9-ig april. 5-ig april. 3-ig marcz. 10-ig marcz.

21-ig.

Tisza-Füred marcz. 16-tól

Házalásügy. Békés megye kérdést intézett az iránt, hogy a lóval és szekérfogattal való házalás engedélyezhető-e? A fóld- mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium nevezett megyének m. é. deczember hó 24-én. 52,225. sz. a. azon felvilágosítást adta, hogy az 1852. évi szept. hó 4-éu kibocsátott és az 1878-ki XX. trvezikk XV. czikkelye által fentartott házalási szabályok 16-ik §-a, mely a lóval, illetőleg más teherhordó állattal, vagy szekérfogattal való házalást tiltja, nemkülönben a 19. §. 9.) pontja, mely az ezen tilalom áthágóinak büntetéséről szól. teljes érvényben fennáll. E tilalmi intézkedés azonban „az Árva, Turócz és Zólyom megyék házalási engedélylyel biró lakosaira“ (jobbára tót gyolcsosok) nem vonatkozik, kiknek az osztrák kereskedelmi minisztérium által a fennállott budai helytartói osztályhoz 1854. évi február hó 5-én 270. sz. a. intézett rendelete értelmében megengedtetett, hogy a házalást a magyar koronához tartozó területen lóval és szekérrel gyakorolhassák, mely kivételes kedvezményt a házalási okmányban is ki kell tüntetni. Ezen még mindig alkalmazásban álló régibb rendelet magyarázza az 1875. XXIX. t.- czikk 8. §-ának amaz intézkedését is, miszerint a házaló, ha üzletét egy lóval folytatja, 6 frtnyi adót, ezenfelül pedig minden ló után 3 frtot fizet.

— Grimm Gusztávnál Budapesten megjelent Roder Adolftól; Levélszerinti oktatás a német nyelv tanulására, 16—20 levél. A teljes mü (40 levél) előfizetési ára 6 frt; egyes levelek 20 krjá- val kaphatók.

— Az igazságszolgáltatásról Tunisban, a „Rév. des deux Mondes-“ban, a következő érdekes közleményt olvastuk. „A bey minden szombaton szokta kedvencz tartózkodási helyét Kahr-Said- ban elhagyni, hogy néhány órára hivatalos székhelyén, Bardóban, telepedjék le. A bardói palota néhány mérföldre fekszik a várostól s egy tömeg épületből áll, mely igen roskatag állapotban vaja. Mihelyt a palota számos szárnyainak egyike bedőléssel fenyeget, a helyett hogy kitataroznák, újat építenek, és minthogy ez az eljárás néhány század óta gyakran ismétlődik, az épületek és romok halmaza már roppant tért foglal el. A törvényszéki terem, melyben a bey szombatonkint bírói széket ül, egy nagy szoba XV. Lajos stíljében. A falak és a boltozat tükrökkel födvék. A bey- nek parancsoló külseje van. Kissé testes; orra, mely a sólyom csőréhez hasonlít, sötét bajsza fölött nyúlik le, mig sűrű, nyírott szakálla hófehérségű. Nagy fezt visel, nagy kék bojttal, s egyenruháját fekete bő köpeny fedi, mely hermelinnel van bélelve. Kis, idomos kezei glacee-kesztyűbe szóróinak. Miután belépett, kényelmes. vörös bársonynyal bevont zsölleszéken foglalt helyet, mire nyomban hét lábnyi hosszú égő pipát hoznak számára, melynek borostyánkő csutorája a szék könyöklőjén nyugszik. Rokonai és kísérői többnyire arab öltözetekben, oldalt csoportosának. A trónnal szemközt, a csarnok másik végén, magas bolt-iv alatt, a panaszlók és panaszlottak sereglenek össze. Minden osztály képviselve van: szegények rongyosan, mezítláb, rongyokba burkolt beduinok, férfiak asszonyok, a próféta ivadékai zöld turbánnal fejőkön, zsidók fekete turbánnal, kik festői szinvegyülékben tolongnak. Minden panaszos a kapuzat alatt bemondja panaszát és a hadiamba vagyis rendőrfőnök hangosan kiáltja ki az ügy rövid foglalatját. A bey igen figyelmesen hallgatja és kevés szóban mondja ki Ítéletét, mely a jegyzők által nyomban leíratván, azonnal végrehajtatik. — Egy szemtanú mondja, hogy ez a gyorsaság az araboknak tetszik, és hogy a bey határozataiban közönségesen megnyugosznak; mert tudják, hogy meg nem vesztegethető. Minthogy pedig a néptömeg úgy tekinti őt, mint aki szent méltósággal van felruházva, ritka eset. hogy meg ne vallanák előtte az igazat. A bey ítéletét felebezni nem lehet. — Leírunk nehány esetet, úgy a mikép azok hetenkint elébe terjesztetnek. A többi közt egy beduin asszony könyekbe lábadva panaszkodott, hogy fia már egy év óta börtönben sínylődik, mert két szamarat lopott. A bey megpaiancsolá, hogy a fiút bocsássák szabadon, ha az asz- szony a két szamár értékét kifizeti. Egy a hatvanadik éven túl volt öreg arabot arról vádolták, hogy két embert megölt. A bey mintegy két perczig hallgatta a vádlott védekezését s aztán meg- parancsolá, hogy akaszszák fel, és az Ítélet azonnal a palota ablakai alatt végre is hajtatott. Egy másik alkalommal a meggyilkolt családja a gyilkos életét vagy 20,000 piaszter lefizetését követelte. A bey igy szólt a bűnöshöz: „Nem lenne jobb, ha fizetnél ?“ Mire ez válaszoló: „Szegény, nyomorúlt ember vagyok, inkább meghalok!“ — „Esztelenség,“ mondá a bey, a „pénz felét kölcsön adom neked.“ „Nem, én nyomorúlt ficzkó, inkább meg akarok halni!“ „Tehát legyen akaratod szerint,“ viszonzá a bey, s mialatt a következő esetet kikiáltották, a gyilkos a palota előtt a bitófán lógott.“ (Közli dr. F.)

— Helyreigazítás. Az „Eger“ múlt számában közzétett felül- fizetések czimű rovatban hiba csúszott be, amennyiben nagys.