Eger - hetilap, 1883

1883-02-08 / 6. szám

52 kérdezhetné, hogy mi tehát az, mely úgy ragyog az ő szi­vében, mint a derült nyári éj esthajnali csillaga, s mely át- szellemiti egész lényét, berezgi egész valóját, s megérteti vele azt a nagy titkot, hogy miért kell a virágnak nyílnia, ha jön a kikelet? . . Nem volt ilyen senki, senki, senki! VI. Czili néni egészen más egy idő óta, s egyszer meg­fogta a Birike kezét, s azon a hangon, melylyel Szeley úr­ral szokott beszélni úgy — selypítve, s az s-et sz-nek ejtve — ezt mondá: — Hallja maga, kis Diabolin! Ezentúl ne hívjon en­gem néninek, hanem szóltson, „idegenek“ előtt (bizonyára csak Szeley-t értette!) per „te“! Nos, maga is leány, én is az vagyok! . . Tehát mióta ezt mondta, Birike teljesen meghidegedett a Néni iránt; elveszté minden bizalmát, és per „te“ nem akarta, másként pedig nem merte szólítani. . . Csak úgy közömbösen beszéltek ezentúl mindig. . . Birike elbeszélte ezt is Bélának, s az a bohó Béla csak egy nagyot kaczagott reá s jó kedvűleg csak ezt ki- áltá: „Majd megválik.“ — Ez a Béla bizonyára Czili nénit kaczagta; de ugyan mit kaczagott rajta? . . gondolá Birike, s eltűnődött a ré- buson sokáig, nagyon sokáig! Valóban, ne kaczagjuk ki szegény Czili kisasszonyt, szánjuk meg őt. Ő, ki azelőtt mindig oly sokat, legalább is bárót vagy grófot remélt, kit gazdagságának tudata büsz­kévé, kit a sok érzelgős franczia regény ábrándozóvá, re­gényessé, s kit korán kihűlt szive blasirttá, minden gyöngéd nőiesség iránt közönyössé tett: — most kiábrándulva, lemondva előbbi elveiről, egy uj rejteket födöz fel szivében, melyet azelőtt erőszakkal zárt el, s melybe midőn sóvár tekintet­tel bepillant, egy tündérhont vél felfödözni! . . Oh szerelem, te pajkos, vidám kohold! te minden ha­landón kiveszed sarczodat; ifjú szívbe menyországot; érett szívbe purgatoriumot, — s öreg szívbe poklot, kétségek fáj­dalmának poklát varázsolod ! Czili k. a. tehát szeretett, — vagy legalább ő igy hitte, — forrón, lázasan! Szerette Szeley Andort úgy, miként ily megifjodó phoenix épen még szeretni képes; kezdetben tel­jesen remény nélkül, szerencsétlenül, később azonban, midőn Szeley látogatásait mind gyakrabban ismételte, több apró csekélységből elhitette magával, hogy Andor érdeklődik irán­ta; gerjedelme elvakitotta. Andor égő tekintetéből, választé­kos bókjaiból, szerelmet sugárzó egész lényéből, melyek pe­dig Bilikét illették, a maga részére akarta az oroszlánrészt elhódítani; órákig eltusakodott magában, csendes holdsuga­ras téli éjjelen, latra vetve, százszor fölbonczolva Andor­nak minden egyes szavát; e tanácskozások eredménye min­dig kedvezően ütött ki, s végre is teljesen bele élte magát abba a gondolat, abba a büszkévé, boldoggá tevő tudatba, hogy Andor őt szereti; Bilikére nem is gondolt, hiszen az még egészen gyermek, ki most nőtt ki a gyermek-szoknyából, a rövid szoknyából, hogyan járhatna még annak szerelmen az esze. . . Mikor ő olyan kis leány volt, még bábuznia kellett, s „bácsi“-nak liivta a jurátus urakat! . . stb. stb. így szőtte-fonta Czili k. a. gyakran ábrándjait, s igy lopta be szivébe azt a valamit, melynek létezését, vagy leg­alább ily alakban való létezését előbb maga sem sejtette, s melyet bár ő szerelemnek hitt, mi bizton elmondhatjuk, hogy nem volt más, mint beteges öncsalás, s a szerelemnek aetheri mezébe bujtatott anyagias gerjedelem. (Folyt, köv.) HIEFIJZÉB. — A rövid farsang elmúltával itt a böjt. Hamvazó szerdán templomainkat az ajtatoskodók ezrei keresték fel. A hamvazási szertartást a székesegyházban reggel 7 órakor nsgos Lu- dányi Antal kanonok, 9 órakor pedig mélt. és főt. Lengyel Miklós püspök nagyprépost ur, végezte. — Gróf Zichy Jenő és Jayócsi- Pétét ffy József miniszteri biz­tos, az ipariskolák ügyében tett kőrútjukban e hó 5-én reggel Egerbe érkeztek ; itt Érsek ur ő Excellentiájának vendégei vol­tak. A városházán aznap délelőtt tartott nagy értekezletet vezet­ték s a délutáni vonattal elutaztak. — Az egri tűzoltók bálja f. hó 3-án tartatott meg, az ó-ca­sinó nagytermében, — mely sisakok, balták, jelvények, s egyéb tűz­oltó-szerelvények által igen ízlésesen volt díszitve. — A mulatság fesztelen, kedélyes volt, melyből mind végig még a csapongó .jó­kedv sem hiányzott — A négyeseket 26 pár tánczolta. — A tánczban részt vett hölgyek névsorát következőleg jegyeztük fel: leányok: Mészáros Kornél és Szidike (fehér selyem ruhában, fehér rózsa disz,); Juhász Jolánka és Ilonka (kék szatén), Fiilöp Berta és Piroska (feliér krepp, ritka szép s Ízléses kiállítású ru­hában), Bodnár Bella (fehér tárlatán, rózsaszín atlasz derék, fe­hér rózsa disz.), Stand Ilonka, (krém kazsmér, atlasz derék, piros virág disz.), Markasoly Mariska (krém tárlatán vadrózsa disz.), Viiul Mariska (fekér tárlatán), Galambos Margitka (rózsaszín sza­tén), Zölley Vanil (rózsa szatén, fehér rózsa disz.), Sirk Mariska (lila szatén), Murandi Erzsiké (rózsaszín szatén), Gaál Mariska (fehér tárlatán, piros atlasz disz.), Burián Gizella ("halvány rózsa tárlatán, piros virág disz ), Vizslovszky-Dluhopolszky Mariska (rózsaszín ternó), Mersicz nővérek (krém szatén), Praznovszky Mariska (ró­zsaszín szatén); — asszonyok: Fischer Sománé (kék szatén, ró­zsacsokor disz.), Szurmák Rezsőné (fekete selyem, fehér csipkével,) Vind. Istvánné, Gallassy Józsefné, Nyilánszky Floriánné, Gejger Jó- zsefné; — mint garde des dames-okat ott láttuk: Mészáros Ist­vánné, Fiilöp Józsefné, Tavasy Antalné, Hieronimy Béláné, Boár Ignáczné, Galambos Fülöpné, Bodnár Istvánné, Staud Jánosné, Kronberger Mihályué, Burián Jánosné, Markasoly Vilmosné, Praz- novszkyné, Gaál Lajosné, Sirk Jánosné úrnőket. — A tűzoltó egy­let mélyen megtisztelve érzé magát Kempelen Béla buda­pesti tűzoltó főparancsnok megjelenése által, ki megérkezte­kor a legnagyobb ünnepélyeséggel fogadtatott s „éljen-nel üdvö- zöltetetett. — A vidéki tűzoltó egyletek közül csak a hevesi volt (Korponay István főparancsnok, Weiszmann Ignácz alparancsnok s még 4 tűzoltó személyében) képviselve. y.—s, — Színi jelentés. Városunkban ez évre a színházi engedélyt L á- s z y Vilmos nyerte el. Lászy Vilmos társulata, mely most Miskolczon működik, igen kitünően a legjobb erőkből van szervezve s a vi­déki színtársulatok között egyik legtekintélyesebb társulat. Műkö­dését,, melylyel városunk társadalmi viszonyait uj életre élénkíti, Husvét másnapján kezdi meg. — Az egri korcsolyázó egylet f. hó 4-éu tartott mulatsága, mely az idén első, de mint az idő mutatkozik — a jégpályaked- velök legnagyobb bánatára — talán az utolsó is, az engedékeny idő daczára is igen jól sikerült. — A jég — inkább locsos mint — sima tükrén a korcsolyázók tarka serege — mit sem törődve, s aggódva, hogy a jég még le is szakadhat — vigan siklott ke- resztül-kasul a jégpályán, — Károly és Lojzi bandájának kedvet fokozó dallamai mellett. —- A jég hőseiként Ludányi Ferencz és Markovics György urak szerepeltek, — kik mig a pályafutókat utánzásra kecsegtették, addig a néző közönség figyelmét merész páratlan kör-, s kigyóvonal s egyéb futkározásaikkal kötték le. — A jégsportkedvelő hölgyek közül ott láttuk: Mészáros Kornél, Gröber Berta, Bubna Ella határozott és biztos futó és keringő, — továbbá: Mészáros Szidike, Garyup Irma, Gröber Irénke, Reme- nyik Fánika, Sir Rózsika, Szuhányi Irma, Ringelhann Mariska, Horánczky Irma, Petravich Irénke és Ilonka, Szombathelyi Re­gina, Tormássy Gizella stbi többé kevésbé ingadozó virágszálakat; — Buzáth Lajosné, Danilovich Pálné, Kolossy Sándorné stbi úrnő­ket. — Este tűzijáték, — mely igen szépen sikerült — mellett egész 3/4 7-ig tartott a korcsolyázás. y.—s. — Az egri izr. jótékonyaiéin, nöegylet által január 30-án tar­tott tánczvigalom az idén ritka fényes volt. — Lázár Jonásné, Polátsik Hermáimé, Krausz Lajosné szívélyes háziasszonyok min­denre kiterjedő finom tapintatossággal feleltek meg hivatásuknak s az egylet hasznára és javára, a közönségnek pedig teljes meg­elégedésére mindent elkövettek, — s igy a legszebb siker előre volt látható. — Palócz kitűnő csárdásai mellett rózsás kedvben járták: leányok: Sugár Lenke, Valii Mili (Kompoltról), Czeiz­1

Next

/
Oldalképek
Tartalom