Eger - hetilap, 1883

1883-12-20 / 51. szám

483 ta egyengetni a halhatatlanság útját, s igy akarta maga számá­ra biztosítani Zelma érdeklődését, szerelmét. Szép tervek, boldog álmai a nagyra s nemesre törekvő léleknek! Aztán elment egy kávéházba, hol a geréczi jeunesse-dorée szokta tartani összejöveteleit, szellemes csevegések közt rostálva meg a napi eseményeket, vitatkozva, lóról, leányról, szerelemről, kegyes leereszkedéssel udvarolva a kasszir-nőnek, s eldöntve — mint most is — kit tesznek halhatatlanná Thália fényes csarno­kaiban, s kit tesznek halandónál halandóbbá. . Zenő úr — itt —, úgy látszék — nem elégedett meg tapasz­talataival. Letelepedett közel azon asztalhoz, hol egy sugár elegáns fiatal úr beszélt nagyhangon valamit, az asztalt körül ülő, kávé­zó, szivarozó társaságnak. . . Zenő úr csupa fül lett. Szeretném ismerni a tökfilkót, kezdé, azaz inkább már va­lószínűleg folytatá a fiatal úr, — sok darabot olvastam már, de azt mondhatom, hogy ily szellemi — szörny nem volt még a ke­zeim között. — Te Béla, aztán hogyan jutottál hozzá ? — Elkértem az igazgatótól egy délelőttre, s megígértem neki, hogy majd közönséget toborzok e szivességeért, de mindjárt az elején oly kolosszális ostobaságokra akadtam, hogy Borostyán úr tragikus sorsa kaczagásra indított, s le kellett tennem e bo- hókás drámát; hanem, tudjátok mit fiúk ? . Az egész darab baná­lis bombasztokkal telt dikcziója fiatal, hatást vadászó szerzőre vall, s alapos gyanúm van, hogy valamelyik joghallgató társunk vajúdásainak szörnyszülötte; lia pedig gyanúm valóban helyes, úgy érdekünkben áll leleplezni e szépséges, dicsvágyó urat, s testületünk irodalmi becsületének megóvására vissza kell őt ezen­túl tartani az ily bolió jolíe de grandeur (olv. zsolí dö grándőr)- oktől. Erre nézve pedig leghelyesebb módszer, hogy rengeteg tapsviharokkal fogadjuk majd darabja egyes jeleneteit, s mindad­dig kiabáljuk a „Szerzőt“, mig utoljára megjelenik a színpadon. . . S midőn majd ott áll, képzelt dicsőségének mámorától megit- tasulva, akkor, riadjon rá egyszerre a gúnyos kaczaj, a fütty, az „abzug“, s ö szégyenében legalább megtudja, hogy: „quid valeant humeri, quid ferre recusent!“ No, jó lesz ? — Monumentális tréfa lesz, becsületemre, — mondá reá egy talpig fölpiperézett, blazirt arczú, czvikkeres, merveilleux, elefánt­csontos pálczája végével hófehér fogait veregetve, s az óralán- czára akgatott szeszélyes kis joujon-kkal babrálva, miközben czvik- kere mellett furfangos tekintetet vetett Zenő felé, ki sápadtan halottra válva ült asztala mellett. . . Erős a férfi lélek; olyannak alkotá azt a gondviselés, hogy rendületlenül állja ki a sors csapásait és örömeit, az élet ború­ját és derűjét. Zenő úr is először megrendült s úgy érzé, mintha teljesen elvesztette volna geniális büszkeségét, önbecsérzetét és eddig rendületlen önbizalmát. Néhány pillanatra élőhalottá vált, ott ült az asztal mellett sárga arczczal, tágra nvilt szemekkel, reszkető idegekkel, és megmerevült tagokkal; még a frissen töl­tött kávéházi cserép pipa is kiesett megkékült ajkai közül; a mint azonban e csevegő társaság szétoszlott, ő is magához tért, s amint ereibe lassankint visszatért a régi pezsgés, szive mind hevesebben dobogott, szemeire is akként tért vissza a zsenialitás pazar fényű sugara, tagjaiba a mozgékonyság, ajkára pedig e szá­nakozó satyrikus megjegyzés : Asinus ad lyram! S miként egykor Márius az elhamvadt Karthágó romjai fö­lött állva, kesergő lélekkel, sirta el panaszát s a később betelje­sült jós igéket: „Eljön még az idő, mikoron sz. Trója leomlik, S dárda-vető Priamus s Priamusnak népe kipusztul,“ Körülbelül akként állott meg Zenő úr is ama gyászos hely fölött, hová leesett pipájának kétes eredetű és minőségű tartalma lehullott. , . Egy pipa dohány! . . sohajtá, s elfelejtvén kifizetni a megivott egy pohár duplamárcziusit, a lángész komoly méltóságá­val, s a magával tisztába jött lélek biztos öntudatával lépett az utczára............................................................................................ (Vége küv.) HIRFÜZÉR. SW5“ A karácsonyi szent napok munkaszünetet igényelvén: lapunk következő száma a szokottnál egy nappal később fog meg­jelenni. — Érsek ur ö Excellentiája e hó 19-én Budapestről vissza­tért Egerbe. — Az 1884. évi jan. 12 én Egerben tartandó jogász bálra a meghivók már szétküldettek. Azok kik netalán tévedésből nem kaptak volna, s erre igényt tartanak, szíveskedjenek ez iránt hozzám alulirotthoz (Sz. János utcza 199-ik szám) vagy bármely bizottmányi taghoz fordulni. Mészáros Kálmán, b. elnök. — Az „egri dalkörkarácsony első napján dél­előtti 11 órakor a minoriták templomában voealis misét énekel; másod napján pedig estére hangversenyt rendez, melyen több jelesebb erőt fog szerepeltetni Budapestről. Az ér­dekes programm falragaszok által fog közzététetni. A hangversenyt a helybeli katonai- és Palócz zenekarának működé­se mellett reggelig tartó táncz követi. A pártoló tagoknak sze­mélyükre szóló- s másra át nem ruházható — dijmentes „Belép­ti jegyek“ lakásukra küldetnek szét; s ha netán a leggondosabb eljárás daczára tévedésből karácsony másodnapjáig a jegy bir­tokukban nem lenne, kérjük az illetőket az elnökséghez fordúlni. Nehogy az egylet, egyik pártoló tagjának a másika felett ked­vezni látszassák, számozott helyek nem lesznek, s igy a jobb he­lyet idejében való megjelenés által biztosíthatja magának a t. ez. közönség. A rendezőség. — Az egri ipartanodában f. év deczember hó 22-én azaz szombaton délután 5. órakor Derszib Rudolf igazgató-tanító elmé­leti és gyakorlati minta-előadást tart, melyen az íparostanonezok által előadatik a gőzmozdony (locomotiv) bel- és külszerkezetének minden egyes része és használati módja; továbbá a tanonezok által előadatik Stephenson György, ki a gőzmozdonyt feltalálta s kinek neve egyike a legfényesebbeknek, melyeket a közművelő­dés története felmutathat. — Ezen előadásra az íparostanonezok szellemi előhaladását szivükön viselő tisztelt ügybarátok, különö­sen pedig az iparosmester urak az igazgatóság által tisztelettel meg­hivatnak. — Felhívás. Eger városában az egri róm. kath. hitközségi iskolaszéknek három évre terjedő megbízatása lejárván, az új is­kolaszék megválasztkatása tekintetéből, a magyarországi róm. kath. püspöki karnak az iskolaszékek újraalakítása tárgyában kibocsáj- tott szabályzata alapján, a kath. hitközségi iskolákat fen tartó pol­gárok összeírása megtörtént. Az igy összeállított névsor f. hó 13-tól kezdve, felülvizsgálás czéljából az összeíró iskolai helyisé­gekben kitétetett, s az iskolaszéki tagok szabályszerű megválasz­tása f. hó 23 ára tűzetik ki. Mit midőn szerencsénk van a kath. hivek tudomására hozni, jelezzük, hogy a választás nevezett na­pon, a lyceumi épületben levő II- és Ill-ik elemi fiosztályok ter­mében reggeli 9 órakor fog megejtetni. Nevelésügyünk érdekében felhívunk minden választót, hogy ezen gyűlésen, jogainak gyakor­lása végett, megjelenni szíveskedjék. Eger, 1883. deczember 13-án. Az iskolaszék elnöksége. — Gyermek-menház létesítése terveztetik, a hatvani 2-ik negyed kathol. olvasóköre által, melynek elnöke dr. Hubert János jogtanár a kör nevében a várostól egy üres telket kér, melyen az olvasókör a gyermek-menházat fölépittetné. Kéri pedig a kör azon üres tért, mely a sóház-úteza s a tót-sor szögletén a Mária- kép mellett most használatlanul hever. Reméljük, hogy városunk közgyűlése a kért telket az említett emberbaráti nemes czélra készségesen át fogja engedni. — A Schwarz István-féle egri gőzmalom csődje, hirszerint megszüntettetett. Mint halljuk, a nevezett ezégnek sikerült 50.000 frtnyi kölcsönt kapni s ezzel regressirozta magát. Azon örvende­tes értesülést is nyertük, hogy kiskorú Schwarz Irmának a gőz- malombani részlettulajdona telekkönyvileg be fog kebleztetni s illetőleg a ezég e kiskorúnak követelését ki fogja elégíteni; ek- kép tehát azon kellemetlen ügy is, melyben az árvaszék tagjai a csőd miatt helytelen eljárással vádoltattak, közvetve elintézést nyer és ugyan minden irányban megnyugtató eredménynyel. — Köszönet nyilvánítás. Mindazon barátaink és jó akaróink, kik felejthetetlen jó nőm és leányunk végtisztességtételén megje­lenve, vigasztalhatlan bánatunkat részvéteik által enyhíteni siet­tek, fogadják jóságukért hálás köszönetünket. Eger, 1883. decz. 17. Reinprecht László, Gál Lajos és neje. — Necrolog. Kerecsenden folyó hó 15-én a délutáni órákban kisértük örök nyugalomra Simánszky Ignácz szeretett postames­terünket, a ki f. hó 13-án reggel, a szentségek ajtatos felvétele után adta át lelkét Teremtőjének. A megboldogúlt hült tetemeit a kerecsendi sirkertbe helyeztük el, hol az igazak álmát alussza s várja a mindenhatónak életrehivó szavát. A temetési szertar­tást a község érdemes esperes-plebánosa végezte két pap segéd­lete mellett; melyen a községi hivek szép számán kiviil jelenvol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom