Eger - hetilap, 1883

1883-12-20 / 51. szám

. 481

teremtő erejéből származik. Van ugyan egy nagytekintélyű s befolyású iskola, mely azt tanitja, bogy az a kor, mely a házasságot a vallás oltalma alá helyezte, ma lehet tiszteletünk tárgya, nem lehet az erkölcsadó emberiség moderátora, mert ez annyit jelentene, mint a souverain észnek fensőbbségéről lemondani. S azért bátran és büszkén hirdetik. hogy e téren az állami hatalom tágítása a czivilizá- czió ügyére nagy nyeremény, s hogy a papihatalomnak leszorítása a térről, megrögzött előítéletek felett kivívott győzelem és veresége a jogosulatlan igényeknek. Ha az emberek politikai jogaik birtokába jutnak, megkisértik a vallást politikával helyettesíteni, s azt hiszik, hogy ők valóban csak akkor szabadok, ha vonakodnak Isten előtt magukat megalázni, biztosra vevén, hogy az Istenber való hitet az eszményi humanizmus korszaka fogja követni, melyben a szabadság, a végtelen előhaladásra hivatott emberi ész fenső- ségét fogja megállapítani.

De ha az ember az aberráció e terére lép, csakhamar meg fog győződni, hogy midőn saját eszével kigondolt és büszke önhittséggel óhajtott jövőjét a legbiztosabbnak hitte, lábai alatt feneketlen mélység tátong. Mert ne feledjék el soha e tan hirdetői, hogy a hol a souverain ész és szabadság nevében a vallás és egyház tekintélye ellen harczot viselnek, ott, a vallás-erkölcsi befolyás meggyöngül és elvész. És vájjon az ekként támadt űrt mi fogja kipótolni ? Nem marad más kormányzási mód hátra, mint a csendőrök ébersége és a szuronyok hatalma. De míg a kormányok az állandó seregekben, a nép a felkelésekben bízik. S a történelem e tanát megerősíti a tapasztalás, s a jövő bizonyára nem fogja megczáfolni.

Mindezeknél fogva nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk éljenzés.)

politikai heti szemle.

Róma, decz. 15. A király képviselője és Keudell német nagykövet délután Genuába utaznak a német trónörökös elé, kinek megérkezését vasárnap reggelre várják. A trónörököst hétfőn d. e. 11 órára várják Rómába. A pályaudvarban a király és az összes miniszterek fogadják.

Róma, decz. 15. A német trónörökös vatikáni látogatását illetőleg az etikett kérdés aképen oldatott meg, hogy a trónörökös a Kvirinál régi területén kívül eső Viktor-Emánuel-palotából inkognito kocsikázik a Vatikánig, de itt királyi tisztelettel fogadják.

Pár is, decz. 15. A minisztertanács a tong-kingi hitelt 20 millió frankban állapította meg. Ez összegből 3 millió frank a fegyvertárakból vett szerek pótlására, 17 millió frank pedig a Tong-Kingban levő csapatok 1884. első félévi ellátási költségeinek fedezésére és erősbitésekre fog fordittatni.

Paris, decz 15. A képviselőházban a miniszterelnök javaslatot nyújtott be a tongkingi hadjárat költségeire sziikséglendö 20 milliónyi hitel tárgyában. A kamara a hiteljavaslatot sürgősnek mondván ki, azt bizottsághoz utasította.

Pár ist a tonkingi kérdésen kívül az anarchista mozgalmak is nyugtalanítják; minap is a 4-dik kerületben zöld papirosra nyomott következő felhívás volt olvasható:

„Munkások! A kormány gazíiczkókból és hunczfutokból álló csőcselék. Ferryt föl kellene akasztani. A deczeinber 7-diki tüntetés meghiúsult az ostobák és önmagokat eladottak hibája folytán, mint a kik a kormány nótája után tánczolnak. Munkások! A ti jogaitok elvitázhatlanok, nektek kenyeret kell adni. Fölszólítunk benneteket, hogy összetartok legyetek, ti, a kiket éhen hagynak veszni.“

F. hó 11-én adták át Parnellnek a 38 ezer tontot — négy- százezer forintot — kitevő nemzeti ajándékot, melyet az Írek gyűjtöttek össze vezérüknek, a ki az ez alkalommal tartott banketten beszédet mondott, melyben hevesen megtámadta Írország mai kormányzatát s kijelentette, hogy az ir párt pozicziója szilárd, csak legyen a párt türelemmel, czélját — Írország nemzeti

függetlenségét — el fogja érni. Az angol közvélemény nagyon komoly jelenségnek tartja ezt a nemzeti ajándékot. A Times azt mondja, hogy a gyűjtött összeg rendkívül nagy, tekintve Irland szegénységét, s éppen ezért világosan mutatja, mily tisztelettel és fanatikus ragaszkodással viseltetnek az irek Parnell iránt. Hatalmas szenvedélyek lehetnek ott a szivekben — igy ir a Times — a hol a szegény nép ily nagy összeget tud egyik képviselőjének ajándékozni.

Kairó, decz 14. Suakimból Írják, hogy Arrington ezredes az egyiptomi csapatok utóbbi vereségének színhelyét megtekintette és a csatatéren négyszáz arabnak a hulláját látta, kik egyiptomiak által ölettek meg. Sok hullát az elesettek rokonai takarítottak el. El Obeidből Khartumba érkezett hírek szerint a madhi híveinek száma tetemesen csökkent; serege a Hicks pasa csapatával vívott harczokban súlyos veszteséget szenvedett. A törzsek közül többen elpártoltak a prófétától és visszatértek hazájukba. A madhinak súlyos nehézségekkel kell küzdenie.

London, decz. 15. A „Times“ a közfigyelmet Egyiptom kedvezőtlen politikai és pénzügyi helyzetére irányozza, melyet úgymond, Angolország nem hagyhat figyelmen kívül. Lehetetlen, hogy Egyiptom magára hagyva rendbe hozhassa pénzügyeit és valószínű, hogy az egyiptomi államadósság lejebb szállítására lesz szükség; de az ily lejebb szállitás csakis úgy. történhetik, ha a belkormányzatban reformok létesittetnek és csakis úgy hajtható végre, ha a leszámolási törvény revíziója iránt valamely hatalmasság indítványt tesz. A „Times“ azon véleményben van, hogy az európai hatalmak egyetértésével a nehézségek bizonyára kedvező módon oldhatók meg.

London, decz. 15. Csütörtökön három futár érkezett Kordovánból Khartumba, kik megerősítik Hicks basa megöletését és seregének teljes megsemmisítését. A khedive hir szerint le akar köszönni. Az egyiptomi minisztériumban nézeteltérések uralkodnak afelett, hogy az angolok vagy a törökök hivassanak-e segítségül a madhi ellen.

Belgrád, decz. 15. A király Risztics által kérelmezett kihallgatáson fogadta öt, mely alkalommal Risztics hűségének és loyalitásának érzelmeiről biztositá az uralkodót és kijelentette, hogy mindenkinek helyeselnie kell azon intézkedéseket, melyeket a mostani kormány tett; ő szintúgy cselekedett volna. Végül tiltakozott azon vád ellen, mintha ő (Risztics) a zavargás és forradalom elemeit, melyekhez semmi köze, gyámolitásban részesítené.

Madrid, decz. 15. A király tegnap trónbeszéddel megnyitotta a kortest. A trónbeszéd bejelenti többi közt, hogy az általános szavazati jog behozásáról szóló törvényjavaslat is elő fog terjesztetni. Ha — mondja végül a trónbeszéd — e törvényjavaslat megszavaztatik, a mostani országgyűlés feladatát bevégezte. Föloszlatása után az uj választások fognak kitüzetni.“ A kormány az alkotmány megvizsgálását is tervbe vette és az arra vonatkozó törvényjavaslat kidolgozását meg is kezdte.

London, decz. 17. O’Donnelt, Carey gyilkosát, ma reggel kivégezték.

Országgyűlés.

i.

A képviselőház 12-én tárgyalta Verhovay Gyula, továbbá Onody Géza, Szalay Imre és Herman Ottó mentelmi ügyét és rövid, de élénk vita után, melyben az előadón és Istóczyn kívül csak a szélső baloldal szónokai vettek részt, mind a négy képviselőnek mentelmi jogát felfüggesztette.

Hosszabb vitát idézett elő a kérdés, mikor tárgyalja a ház a főrendek izenetét a polgári házasságról szóló törvényjavaslat tárgyában. Az elnök azt indítványozta, hogy az izenet már a következő ülés napirendjére tűzessék ki. Mocsáry Lajos és Szilágyi Dezső szombatra, mások az ünnepek utánra kívánták a tárgyalást halásztam. Végre Tisza miniszterelnök felszólalása után a ház elfogadta az elnök indítványát.

A főrendiház első sorban az új adótörvényjavaslatot tárgyalta, s azt Kegle'vich István gr., Lipthay Béla b., pénzügyminiszter, Pongrácz Emil b. és Zichy Nándor gr. felszólalásai után változatlanul elfogadta. Ellene csak Lipthay Béla b. nyilatkozott. Ezután az indemnity észrevétel nélkül megszavaztatván, a felsőház üléseit január 10-ig elnapolta.

II.

A képviselőházban pénteken az ülés elején olyan incidens fordult elő, mely minden párton a legkínosabb benyomást tette. Herman Ottó és utána Hoitsy Pál személyes kérdésben szólaltak

*