Eger - hetilap, 1883

1883-12-20 / 51. szám

. 481 teremtő erejéből származik. Van ugyan egy nagytekintélyű s befolyású iskola, mely azt tanitja, bogy az a kor, mely a házasságot a vallás oltalma alá helyezte, ma lehet tisz­teletünk tárgya, nem lehet az erkölcsadó emberiség mode­rátora, mert ez annyit jelentene, mint a souverain észnek fensőbbségéről lemondani. S azért bátran és büszkén hirde­tik. hogy e téren az állami hatalom tágítása a czivilizá- czió ügyére nagy nyeremény, s hogy a papihatalomnak le­szorítása a térről, megrögzött előítéletek felett kivívott győze­lem és veresége a jogosulatlan igényeknek. Ha az emberek politikai jogaik birtokába jutnak, megkisértik a vallást po­litikával helyettesíteni, s azt hiszik, hogy ők valóban csak akkor szabadok, ha vonakodnak Isten előtt magukat meg­alázni, biztosra vevén, hogy az Istenber való hitet az esz­ményi humanizmus korszaka fogja követni, melyben a sza­badság, a végtelen előhaladásra hivatott emberi ész fenső- ségét fogja megállapítani. De ha az ember az aberráció e terére lép, csakhamar meg fog győződni, hogy midőn saját eszével kigondolt és büszke önhittséggel óhajtott jövőjét a legbiztosabbnak hitte, lábai alatt feneketlen mélység tátong. Mert ne feledjék el soha e tan hirdetői, hogy a hol a souverain ész és szabad­ság nevében a vallás és egyház tekintélye ellen harczot viselnek, ott, a vallás-erkölcsi befolyás meggyöngül és el­vész. És vájjon az ekként támadt űrt mi fogja kipótolni ? Nem marad más kormányzási mód hátra, mint a csendőrök ébersége és a szuronyok hatalma. De míg a kormányok az állandó seregekben, a nép a felkelésekben bízik. S a törté­nelem e tanát megerősíti a tapasztalás, s a jövő bizonyára nem fogja megczáfolni. Mindezeknél fogva nem fogadom el a törvényjavasla­tot. (Élénk éljenzés.) politikai heti szemle. Róma, decz. 15. A király képviselője és Keudell német nagykövet délután Genuába utaznak a német trónörökös elé, kinek megérkezését vasárnap reggelre várják. A trónörököst hét­főn d. e. 11 órára várják Rómába. A pályaudvarban a király és az összes miniszterek fogadják. Róma, decz. 15. A német trónörökös vatikáni látogatását illetőleg az etikett kérdés aképen oldatott meg, hogy a trónörö­kös a Kvirinál régi területén kívül eső Viktor-Emánuel-palotából inkognito kocsikázik a Vatikánig, de itt királyi tisztelettel fo­gadják. Pár is, decz. 15. A minisztertanács a tong-kingi hitelt 20 millió frankban állapította meg. Ez összegből 3 millió frank a fegyvertárakból vett szerek pótlására, 17 millió frank pedig a Tong-Kingban levő csapatok 1884. első félévi ellátási költségei­nek fedezésére és erősbitésekre fog fordittatni. Paris, decz 15. A képviselőházban a miniszterelnök javas­latot nyújtott be a tongkingi hadjárat költségeire sziikséglendö 20 milliónyi hitel tárgyában. A kamara a hiteljavaslatot sürgős­nek mondván ki, azt bizottsághoz utasította. Pár ist a tonkingi kérdésen kívül az anarchista mozgalmak is nyugtalanítják; minap is a 4-dik kerületben zöld papirosra nyomott következő felhívás volt olvasható: „Munkások! A kormány gazíiczkókból és hunczfutokból álló csőcselék. Ferryt föl kellene akasztani. A deczeinber 7-diki tün­tetés meghiúsult az ostobák és önmagokat eladottak hibája foly­tán, mint a kik a kormány nótája után tánczolnak. Munkások! A ti jogaitok elvitázhatlanok, nektek kenyeret kell adni. Fölszó­lítunk benneteket, hogy összetartok legyetek, ti, a kiket éhen hagynak veszni.“ F. hó 11-én adták át Parnellnek a 38 ezer tontot — négy- százezer forintot — kitevő nemzeti ajándékot, melyet az Írek gyűjtöttek össze vezérüknek, a ki az ez alkalommal tartott ban­ketten beszédet mondott, melyben hevesen megtámadta Írország mai kormányzatát s kijelentette, hogy az ir párt pozicziója szi­lárd, csak legyen a párt türelemmel, czélját — Írország nemzeti függetlenségét — el fogja érni. Az angol közvélemény nagyon ko­moly jelenségnek tartja ezt a nemzeti ajándékot. A Times azt mondja, hogy a gyűjtött összeg rendkívül nagy, tekintve Irland szegénységét, s éppen ezért világosan mutatja, mily tisztelettel és fanatikus ragaszkodással viseltetnek az irek Parnell iránt. Hatal­mas szenvedélyek lehetnek ott a szivekben — igy ir a Times — a hol a szegény nép ily nagy összeget tud egyik képviselőjének ajándékozni. Kairó, decz 14. Suakimból Írják, hogy Arrington ezredes az egyiptomi csapatok utóbbi vereségének színhelyét megtekin­tette és a csatatéren négyszáz arabnak a hulláját látta, kik egyip­tomiak által ölettek meg. Sok hullát az elesettek rokonai taka­rítottak el. El Obeidből Khartumba érkezett hírek szerint a madhi híveinek száma tetemesen csökkent; serege a Hicks pasa csapa­tával vívott harczokban súlyos veszteséget szenvedett. A törzsek közül többen elpártoltak a prófétától és visszatértek hazájukba. A madhinak súlyos nehézségekkel kell küzdenie. London, decz. 15. A „Times“ a közfigyelmet Egyiptom kedvezőtlen politikai és pénzügyi helyzetére irányozza, melyet úgymond, Angolország nem hagyhat figyelmen kívül. Lehetetlen, hogy Egyiptom magára hagyva rendbe hozhassa pénzügyeit és valószínű, hogy az egyiptomi államadósság lejebb szállítására lesz szükség; de az ily lejebb szállitás csakis úgy. történhetik, ha a belkormányzatban reformok létesittetnek és csakis úgy hajtható végre, ha a leszámolási törvény revíziója iránt valamely hatal­masság indítványt tesz. A „Times“ azon véleményben van, hogy az európai hatalmak egyetértésével a nehézségek bizonyára ked­vező módon oldhatók meg. London, decz. 15. Csütörtökön három futár érkezett Kor­dovánból Khartumba, kik megerősítik Hicks basa megöletését és seregének teljes megsemmisítését. A khedive hir szerint le akar köszönni. Az egyiptomi minisztériumban nézeteltérések uralkodnak afelett, hogy az angolok vagy a törökök hivassanak-e segítségül a madhi ellen. Belgrád, decz. 15. A király Risztics által kérelmezett ki­hallgatáson fogadta öt, mely alkalommal Risztics hűségének és loyalitásának érzelmeiről biztositá az uralkodót és kijelentette, hogy mindenkinek helyeselnie kell azon intézkedéseket, melyeket a mostani kormány tett; ő szintúgy cselekedett volna. Végül til­takozott azon vád ellen, mintha ő (Risztics) a zavargás és forra­dalom elemeit, melyekhez semmi köze, gyámolitásban részesítené. Madrid, decz. 15. A király tegnap trónbeszéddel megnyi­totta a kortest. A trónbeszéd bejelenti többi közt, hogy az álta­lános szavazati jog behozásáról szóló törvényjavaslat is elő fog terjesztetni. Ha — mondja végül a trónbeszéd — e törvényjavas­lat megszavaztatik, a mostani országgyűlés feladatát bevégezte. Föloszlatása után az uj választások fognak kitüzetni.“ A kormány az alkotmány megvizsgálását is tervbe vette és az arra vonat­kozó törvényjavaslat kidolgozását meg is kezdte. London, decz. 17. O’Donnelt, Carey gyilkosát, ma reggel kivégezték. Országgyűlés. i. A képviselőház 12-én tárgyalta Verhovay Gyula, továbbá Onody Géza, Szalay Imre és Herman Ottó mentelmi ügyét és rö­vid, de élénk vita után, melyben az előadón és Istóczyn kívül csak a szélső baloldal szónokai vettek részt, mind a négy képvi­selőnek mentelmi jogát felfüggesztette. Hosszabb vitát idézett elő a kérdés, mikor tárgyalja a ház a főrendek izenetét a polgári házasságról szóló törvényjavaslat tárgyában. Az elnök azt indítványozta, hogy az izenet már a kö­vetkező ülés napirendjére tűzessék ki. Mocsáry Lajos és Szilágyi Dezső szombatra, mások az ünnepek utánra kívánták a tárgya­lást halásztam. Végre Tisza miniszterelnök felszólalása után a ház elfogadta az elnök indítványát. A főrendiház első sorban az új adótörvényjavaslatot tárgyal­ta, s azt Kegle'vich István gr., Lipthay Béla b., pénzügyminisz­ter, Pongrácz Emil b. és Zichy Nándor gr. felszólalásai után vál­tozatlanul elfogadta. Ellene csak Lipthay Béla b. nyilatkozott. Ezután az indemnity észrevétel nélkül megszavaztatván, a felső­ház üléseit január 10-ig elnapolta. II. A képviselőházban pénteken az ülés elején olyan incidens fordult elő, mely minden párton a legkínosabb benyomást tette. Herman Ottó és utána Hoitsy Pál személyes kérdésben szólaltak *

Next

/
Oldalképek
Tartalom