Eger - hetilap, 1883
1883-11-29 / 48. szám
48. szám. 1883. november 29-én XXII. év-folyam. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — k: Félévre .2 „ 50 . Negyed évre . 1 „ 30 , Egy hónapra. — 45 . Egyes szám . — 12 . Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. EGER. Hirdetésekért minden 3 hasáhozott petit sorhely után ti, hélyegn.io tejében minden hirdetéstől 30. nyiltteriién egy petit- soi-helyért 15 kr tizetendő. Előfizetéseket elfogad a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Rendesekké válni kezdő rendkivüliségek. I. Majláth György néhai országbíró gyilkosairól szólva, egy fővárosi napilap azon kuriózumot jegyezte fel, hogy ime kitanult iparosok ott hagyják szakjukat, s beállanak urasági szolgáknak. Elég baj ez. De még nagyobb baj az, hogy bizonyos városokban oly iparosok, kik iparágukat megunták, felcsapnak községi tisztviselőknek ; aztán némely tisztikar csak ugv hemzseg a suszterektől és a sneiderektől s még szerencse, hogy utóbbiak alatt nem holmi zsebmetsző-félék értendők, hanem jámbor szabók. Hanem hát ez nem rendes állapot; mert a rendes állapot az volna, hogy a suszter a kaptafánál, s a sneider az ollónál maradjon. II. A Schwarz István-féle g ő z m a 1 o m-c zégnekaz a sys- temája volt, hogy a gőzmalom ingatlanságaira semmiféle tartozás telekkönyvileg be ne kebleztessék. így aztán tisztán is állott — a telekkönyve; de annál meglepőbben hatott a csődje. III. Városunk irányadó férfiainál pedig azon system a látszik kifejlődni, hogy a város és az árvák követeléseit nem szükséges telekkönyvileg betábláztatni: midőn a tartozó fél becsületes ember. Csakhogy az ily parlagi kedélyességből sok baj származhatik; mert mit használ a becsületesség ott, hol vagyoni ziláltság van ? A becsületesség megmarad, de a vagyon dobra kerülhet s akkor azoknak koppan a foguk, a kik annyira bíztak; ellenben többé-kevésbbé fedezve vannak követelésükre nézve azok, akik ily vakbizalom helyett zálogjogukat idejekorán bekebleztették. IV. A villamos világítás tervénél kevésbe múlt, hogy városunk ezreket nem vesztett, — az oktondi tulbizalomra alapított systema miatt. Ugyanis a városi közgyűlésnek tekintélyes emberek, köztük városi tisztviselők, azt tanácsolták, hogy az utczáknak villamossággal leendő világítása czéljából a város akkép szerződjék a gőzmalom-czéggel, hogy a város által a villamossági fölszerelésre ezen czégnek kölcsön adandó sok ezer forint ne tábláztassék be a czég ingatlanságára. Hiába volt a mélyebben látók minden okoskodása; a többség az ajánlatot elfogadta volna, — ha esetleg maga az említett czég a villamos világítás iránti ajánlatát önkényt vissza nem vonja. Azóta a csőd kiütéséig a város már az első részletet valószínűleg kifizette volna: minden biztosíték szerzése nélkül. — Bizony, bizony : nem az irányadók bölcsessége, hanem a czég becsületessége mentette meg a várost a károsodástól, melybe akaratlanul is belevitték volna a czopfos irányadók. V. A vasúti ügybe — már tudniillik a városunk és érdektársai által tervezett vasútvonal ügyébe — szintén beütött a systema és a régi czopf. Az előmunkálati engedély megvan, sőt már nehány hét múlva lejár: de ez ügyben nem történik már hónapok óta semmi. VI. \ A tervezett állandó színház ügye is alszik. így kívánja ezt a már nálunk meghonosult — systema. VII. Hanem hát, jaj lesz nekem, a ki e kérdéseket szellőztetni merészkedem! Azt fogják az illetők kérdezni: hogy mi közöm hozzá ? Ok már most azért sem tesznek egyelőre semmit, mert ők mindenekelőtt szőllősgazdák. — már pedig jött a szüret, volt a szüret, s most szüret után is sok a borászok gondja. Ugyan ki is vesződnék ily volt és létező körülmények közt városunk közügyeivel! Azt pedig ne merje ellenvetni senki, hogy a hosszú nyáron át csak lett volna idő a közügyek figyelembe vételére is. No tehát: éljen a systema és a czopf! A budapesti kerületi kiállítási bizottság ügyrendje. 1. §. A budapesti kerületi bizottság hatásköre kiterjed a budapesti kereskedelmi és iparkamara kerületére (Bács-Bodrog, Csongrád, Esztergom, Fehér, Heves, Jász-Nagy-Kún-Szolnok, Nóg- rád, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kún és Zólyom megyék), Csongrádmegye, Szeged és Hódmezővásárhely thj. felruházott városok kivételével. Elnöke Budapest főváros főpolgármestere. Alelnökei a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke és az orsz. gazdasági egyesület egyik alelnöke. — Tagjai: 1. a budapesti kereskedelmi és iparkamara alelnökei és iparosztályának bel- és kültagjai, valamint a kamara titkára; 2. az országos gazdasági egyesület többi alelnökei, választmányi tagjai és titkára; 3. az országos iparegyesület igazgatósága; 4. a kerület összes közgazdasági előadói; 5. a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister ur által kinevezett 20 tag. 2. §. A bizottság feladatai a szervezési szabályzat 15. §-a értelmében a következők: 1. A kiállítás iránt közérdeklődést ébreszteni és terjeszteni, a kiállításban való részvételre az illető kerület versenyképes iparosait és gazdáit serkenteni és a részvételt esetleg buzgó iparpártolók előzetes megrendelései által lehetővé tenni. 2. A helyi bizottságok szervezése. 3. A bejelentési iveket kiosztani és azokat beérkezésük után az országos kiállítási bizottságnak, csoportok szerint beosztva, beterjeszteni. 4. A részletes utasításokat a kiállítókkal megismertetni. 5. Úgy a bejelentések beérkeztekor, mint a kiállítási tárgyak elkészítésekor az előbirálatot gyakorolni. 6. A beküldendő kiállítási tárgyakat összegyűjteni és előnyös elküldésükről gondoskodni. 7. A katalógus szerkesztésénél megbízható adatok gyűjtése által segédkezni. 8. A kiállítás befejeztével a visszaérkező tárgyakat az illetőknek kiszolgáltatni. 9. Atalában az országos bizottság utasításai szerint eljárni. 3. §. A megelőző szakaszban elősorolt feladatait a kerületi bizottság: a) összes tagjainak teljes ülései, b) a végrehajtó bizottság, c) az elnökség, d) helyi kiállítási bizottságok útján fogja teljesíteni. 4 §. Teljes ülést az elnökség a szükséghez képest, de év- negyedenkint legalább egyszer hí össze. Ezenkívül teljes ülés tíz bizottsági tagnak írásbeli indítványára is tartatik; ez esetben azonban a tárgyalandó ügy az ülést megelőzőleg az elnökséggel írásban közlendő. 5. §. A teljes ülésre szóló meghívók, melyeken az ülés fontosabb tárgyai kiteendők, öt nappal előbb minden tagnak a posta útján megküldetnek. 6. §. A teljes ülés tanácskozásait az elnök, ennek akadályoztatása esetében az egyik alelnök vezeti. A határozatok átalá-
