Eger - hetilap, 1883
1883-11-22 / 47. szám
— 444 — III. A fentebbi reflexiókhoz megjegyezzük, hogy ez jogi kérdés, nem pedig személyi. E sorok Írója minden polgár- mesternek s igy az egrinek is tisztelője; személyök ellen kifogása nincs. De a törvény homályossága miatt kívánatosnak tartjuk, hogy: addig is, mig a törvényhozás a törvényt hitelesen megmagyarázza, a ministerium a rendezett tanácsú városok polgármestereit és közgyűléseit valami kisegítő utasítással látná el: pl. oly értelemben, hogy hasonló esetekben — a törvényhozás intézkedéséig — a polgármester már csak a politikai illem tekintetéből is az elnökséget a helyettes elnöknek adja át, s ezzel a közügy érdekében vegye elejét a máskülönben kikeriilhet- len hosszas vitáknak, melyek miatt a közgyűlésen a kitűzött leg- sürgősb ügyek elintézése késedelmet szenved. Mindenesetre pedig óhajtandó volna, a községi s a törvény- hatósági közgyűlésekre nézve oly értelmű törvényt hozni, hogy: — úgymint a képviselőházban annak házszabályai értelmében — az elnök csak akkor vihesse az elnökséget, midőn személyesen érdekelve nincs; továbbá, hogy ez esetben is, ha a fenforgó kérdés fölött folyó vitában pro vagy contra részt akar venni, az elnöki székről lépjen le s úgy szónokoljon, azalatt pedig más vigye az elnökséget. Ily egyetemleges szabályzás által egyúttal megsziintettetnék az 1872. évi 36-ik t. ez. azon méltánytalan intézkedése: mely szerint a fővárosban a tisztviselő akkor, midőn saját tényéröl van szó, a közgyűlésen még csak üléssel sem bir, — tehát igy ott nem is védheti magát! Felhívás hazánk tantestülete minden tagjához! Öt év óta intéz az orsz. gazdasági egyesület hazánk tantestületeihez felhívást, hogy az iskolatakarékpénztári intézmény útján népünket takarékosságra szoktassák. Ugyané czél elérése végett évente sorsolás utján, megállapítva, számos dijat szokott az is- iskoíatakarékpénztárakat kezelő tanítók között kiosztani mely buzdító és jutalmul is szolgáló díjakat, főleg a Nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi, a folmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszterek, és részben egyes kiválóbb municipinmok, pénzintézetek és magánosak bocsátanak az egyesület rendelkezéseire. Mi, kik a kezelő tanítók által évente beküldött jele tések alapján folyton tudomást szerzünk mindazon tapasztalatokról, melyeket ezen pénztárak kezelői úgy anyagi, mint erkölcsi szempontból, észleltek: teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy ezen intézmény aszorgalom és munkaszeretet egyik leghathatósabb meg- kedveltetöje. Fáradozásunkat, melyet ezen ügy érdekében kifejtettünk, márigis szép siker koronázza: az intézmény ugyanis évről-évre terjed, és erkölcsi hatása mind jobban bizonyítja üdvös voltát. Az eddig elért eredményt főleg azon áldozatkész tanítóknak köszönhetjük, kik e pénztárak kezelésével járó munkásságot és felelősséget készek voltak elvállalni. A kezelő tanítók száma folyton növekszik s bár szolgáltatna a most beállt uj iskolai év is ez intézmény terjesztésére újból mentői több helyen alkalmat. Erre óhajtottuk e sorok által az önök figyelmét felhívni, e- lőre is bízva szives támogatásukban. Karolják fel ez ügyet, tekintsék azt a nép erkölcsi nevelése egyik legüdvösebb eszközének és hassanak oda, hogy ez intézmény nyomában a takarékosság, a becsületesség, a jótékony emberbaráti szeretet és a szorgalom erényei virágozzanak. E pénztárak kezelését illetőleg az országos gazdasági egyesület szívesen szolgál mindennemű felvilágosítással s a rendelkezésére álló nyomtatványokból is küld a tanítók ebbeli megkeresésére mutatványt. (E megkeresések az orsz. gazdasági egyesület iskola takarékpénztári szakosztályához Bpest, köztelek, intézendők.) Végre a mi az iskolai év végével történendő jelentéstételt illeti, melynek alapján a jutalmak kisorolásakor a kezelő tanítók jegyzéke egybe fog állíttatni: emlékeztetnünk kell a t. tanférfiakat, hogy e részben a nagyméltóságu vallás és közoktatás- ügyi minisztérium utasítása szerint, csakis azon jelentések fognak figyelembe vétetni, melyeknek hitelessége a községi elöljáróság, vagy végre az illető felekezeti hatóság által ellenőrizve és a beküldött adatok helyes volta bizonyítva lett. Budapest, 1883. október 20-án Az orsz. gazdasági egyesület nevében : Korizmics László s. k. alelnök. politikai heti szemle. Bár is, nov. 16. Nagy szenzácziót kelt itt egy Ferry kormányelnök ellen tervezett merénylet hire, mely szerint ma a közoktatásügyi minisztériumban egy ismeretlen embert tartóztattak le, a ki azt vallja, hogy Ferryt a lillei anarchisták megbízásából, kik a kormányelnökre már régebben kimondták a halálos Ítéletet, meg akarta ölni. Pár is, nov. 17. Azt az anarchistát, ki Ferry miniszterelnököt meggyilkolni szándékozott, Curieunek hívják és hagenaui születésű, 18 éves péklegény. Curieu d. u. 2 órakor jelent meg a közoktatási minisztériumban és Leroy, a miniszter magántitkára által fogadtatott. A titkár azzal utasította el, hogy a miniszter nem lévén jelen, vele beszélni nem lehet. Tiz perez múlva Curieu ismét durván belépett és egy forgópisztolyt lövésre készen tartva kezében, erőszakkal a terembe hatolt, azt gondolva, hogy Ferryt ott fogja találni. Az ajtónálló megragadta az erőszakoskodót és sikerült őt legyűrnie. Curieu kihallgatása alkalmával azt állította, hogy egy lillei titkos társaságnak azon indítványt tette, hogy meggyilkolja a kormány tagjait. Paris, nov. 16. Az ellenzéki lapok értesülése szerint Courbet al-admirális, a tong-kingi csapatok vezérétől a tengerészeti minisztériumhoz jelentés érkezett, hogy minden oldalról körül lévén véve khinai csapatoktól, nem mozdulhat semerre. Courbet azt tanácsolja, hogy Francziaország azonnal üzenjen háborút Klímának. A tengerész miniszter válaszában teljhatalommal ruházta fel az al-admirálist és megengedte neki, hogy szükség esetén bloki- rozhassa Kantont. London, nov. 17. Shanghaiból tegnapi kelettel érkezett Miszerint a khinai kormány Canton mellett jelentékeny haderőt összpontosít, hogy a „fekete lobogósok“ benyomulását az országba megakadályozza, ha azok a francziák által Tonkingból kiüzetnek. A Kreuzzeitung bizonyosnak mondja, hogy Giers Bécsen át utazik haza s értekezni fog Kálnokyval. A Nordd. Allg.-Ztg. pétervári levele szerint az ottani politikai körök is a jó egyetértés visszaállítását s megszilárdítását várják Oroszország s két nagy nyugoti szomszédja közt, mely jó viszonyt utóbbi időben tendencziózus lapközlemények rontották meg s az orosz fegyverkezésről a külföldi sajtó által hozott túlzó hirek, holott Oroszország csakis a hadsereg szervezetének hiányait igyekszik pótolni. A német trónörökös elindult madridi útjára. A spanyol lapok folyton arról -biztosítanak, hogy mi sem fogja megzavarni barátságos fogadtatását spanyol földön s határozottan elitélik a párisi sajtó egy részének izgatását. Béig rád, nov. 17. A fólkelők megkiséi lették a piroti, nisi és vranjai kerületek fellázitását is. F. hó 13-án nagyszámú banda indult el Alexinácból, hogy hatalmába kerítse Nist, útközben azonban Alexinácz felé tartó két század katonasággal találkoztak. Harczra került a dolog, mely a fölkelők teljes szétszóratásával végződött. Béig rád, nov. 17. A fölkelés három főtettesét, a kik a lakosságot izgatták s a mozgalmat szervezték, ma a rögtönitélő bíróság halálra Ítélte; azt hiszik azonban, ho^y a király megkegyelmez nekik. grszággyülés. Az országgyűlés szombaton ismét megkezdte működését. A képviselőházban Hegedűs Sándor előadó bemutatta a pénzügyi bizottság jelentését az uj adótörvényjavaslatról, kérvén, hogy az az osztályok mellőzésével közvetlenül a házban tárgyaltassék. Ennek ellenében Eötvös Károly, utalva a törvényjavaslat nagy fontosságára, kérte annak az osztályokhoz leendő utasítását. Tisza miniszterelnök arra utalt, hogy a törvényjavaslatoknak czélszerübb előkészítési módja a szakbizottságokban való tárgyalás, a hol jelen lehet minden képviselő, még ha nem tagja is a bizottságnak és igy tudomást szerezhet azokról a tárgyakról, melyek őt különösen érdeklik. Liikö Géza pártolta Eötvös nditványát, a ház azonban kimondta, hogy a törvényjavaslatot az osztályok mellőzésével kívánja tárgyalni. A főrendiház szintén tartott szombaton rövid ülést, melyben az elnök megemlékezett Nádasdy Ferencz gr. elhunytéról. A képviselőházban a kormány a bukovinai magyarok egy részének betelepítéséről jelentést tett, melyből a következő adatokat közöljük:
