Eger - hetilap, 1883

1883-11-15 / 46. szám

440

Egyelőre az ügy komolyságához mérten kérjük a derék polgár- mester urat és a szépészeti bizottságnak számtalan érdemekben megőszült kitűnő elnökét s polgárát városunknak, ne érvényesítsék ez esetben szigorú takarékossági elveiket a közlekedés oly iszonyú hátrányára, hisz az adózó polgárnak is lehet ily szerény igénye a várossal szemben. Nézzék meg az említett vonalat, s ha a helvét hitvallású templom kapuja előtt át akarnak hatolni, jusson eszükbe Kossúth szava: „Tengerre magyar.“

— A kir. törvényszék s a barátok hídja közt, a járda végénél mély gödör tátong; úgy hogy ott este és éjjel veszély nélkül nem járhatni. Nem sokba kerülne azt a gödröt betömetni; addig pedig legalább lámpát kellene oda esténkint állítani.

— A specziális-utczát, mely ‘egyszersmind megyei út, a megyei hatóság már javíttatja. Múltkori idevonatkozó észrevételeink e szerint már is tárgytalanokká lettek.

— A Generális-hidat ugyancsak szépen csinálták. Az irgal- masok felöl odavezető utczáról most nem bir lefolyni a patakba a viz, mert a hídnál nem készítettek lefolyást; ekkép az említett utczában megreked az esővíz s majdan a hó-lé. Ott ekkép maholnap még a gyalog közlekedés is lehetetlenné lesz; a kocsiközlekedésről pedig már most sem lehet ott szó. E nyomorúságos állapotokon mikor fog már segíteni az illetékes városi hatóság ?

— A csatornákkal is furcsán vagyunk. Eső idején az azokat fedő vasrostélyzat kinyittatik. de éjjel lámpa oda nem tétetik! Nemrég esti 8 órakor egyelőkelő egyén ily csatornanyilásba esett. Ha majd hasonló baj éri a hatóság valamely tagját: akkor aztán talán csak állítanak éjjel lámpát a nyitott csatornanyilá- sok mellé ?

— Nyilatkozat. Alulírott, az „Eger“ november 8-iki számában megjelent: „Bús őszi este“ czimü versre, több okból megjegyzem, hogy: 1) e zsenge 3—4 évelőit küldetett be; 2) beküldésekor mint „használhatlak félrevettetett; 3) szerző álnevet használt. Werner Gyula.

— Nyilatkozat. Egy elöltem még ismeretlen rosszakaróm,

azon Hirt terjeszti, Eger városa és környéke tisztelt lakossága között, hogy én jelenlegi megyei tisztviselői hivatalomról lemondani akarok. — Ezen kósza hirt, mint tisztelt választóimat félre vezető, silány kortesfogásnak tekintendőt rosszakaratúnak nevezem, és oda nyilatkozom, hogy a f. é. deczember havában megejtendő megyei tisztujitások alkalmával, a központi közgyámi hivatal elnyerhetésére illető helyen folyamodni fogok. Eger, 1883. október 15. Cserey Ignácz, központi közgyám.

— Gyászjelentés. Tahvári és tarkői Tahy Manó és gyermekei: mucsinyi Repeczky Pál özvegye Tally Etelka és leánya Anna, továbbá Tahy István, Voksics Horváth László és neje Tahy Anna és gyermekeik: Margit és Iván — szomorodott szívvel jelentik a felejthetlen jó nő, anya, nagyanya és anyósnak T a liy M a n ó n é született szajoli Fejér Eszternek, folyó 1883. évi november hó 8-án életének 68-ik évében, hosszas szenvedés után végelgyengülésben történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 10-én Recsken a családi sírboltba tétettek örök nyugalomra. Béke és áldás poraira!

— A közmunka-váltságdíj Hevesmegyében az 1884. évre következőkép állapíttatott meg a közgyűlés által:

egy egy-igás napszám 1 frt 10 kr.

egy két-igás napszám 2 frt 20 kr.

egy kézi napszám — — 40 kr.

— A közutak mellé ültetett fák oltalmazása végett Heves- megye közgyűlése ily határozatot hozott: „Arról, hogy azok. kik az utak mellé ültetett fákat rongálják, megbüntettessenek, hozatott már határozat, illetve szabályrendelet; mely a belíigyminis- ter által jóváhagyatott is. De minthogy az állami s megyei utak mellé ültetett fák megsértése gyakori, s a legtöbb esetben a tettesek kinyomozása nem sikerül, minek oka az, hogy a községek a határaikban a felügyeletet nem, vagy legalább nem eredményesen gyakorolják, s a rongálásokat elkövetett tetteseket komolyan nyomozni meg sem kísérlik, sőt az okozott kárt bejelenteni sem tartják minden egyes esetben szükségesnek, ennél fogva: minden város és község törvényszerű kötelessége lévén, határában a rendőri felügyeletet gyakorolni, az állami s megyei közutak mellé ültetett fákért felelőssé tétetik, s mindazon esetekben, a midőn valamely a közutak mellé ültetett élő-fa kipusztittatik, vagy nem elemi balesetek által okozott sérülések folytán kivesz, s a tettesek nem puhatoltattak ki, az illető község tartozik az elpusztított vagy kiveszett fa helyett saját költségén hasonló fát, az erre alkalmas legközelebbi időszakban elültetni; ha pedig ezen kötelezettségnek hivatalos felhívás következtében sem tenne eleget, az. állami vagy törvényhatósági hivatalos közegek által fog az

okozott kár helyreállittatm és a faültetési költséget a fabeszerzési árral együtt e község tartozik viselni. Mely intézkedés végrehajtásával a m. szolgabirák és a r. t. városok polgármesterei, s a kir. építészeti hivatal bízatnak meg. Ezen határozat a megyei közigazgatási laposban közzététetik azzal, hogy a netaláni felebbezések a közhírré tételtől számítandó 30 napok alatt bemutathatok, ezen határidő elteltével a határozat s a netaláni felebbezések a m. kir. fóldmivelés-, ipar- s kereskedelmi ministerhez a m. alispánja által felterjesztendők. s erről a határozat mellékletével a m. kir. közmunka és közlekedési ministerhez jelentés teendő. Jegyzetté s kiadta : S i in á c z i u s, m. t. főjegyző.

— Méhész-naptár jelent meg, Dömötör László méhészeti vándortanártól, igen érdekes tartalommal. Ára 60 kr.

— Tiszteletbeli bölcsészettudor. A hivatalos lap közlése szerint ő felsége, a közoktatásügyi miniszter előterjesztésére, megengedte, hogy a budapesti tudomány-egyetem, Vandrák András eperjesi ágostai hitvallású kollégiumi igazgató-tanárnak, a tanítás és irodalom terén 50 éven át kifejtett tevékenysége elismeréséül, a tiszteletbeli bölcsészettudori oklevelet kiszolgáltathassa.

— Pálffy püspök. Bazinból Írják: Az 1679-ben Becsben elhunyt Pálffy püspök Holt testét nov. 3-án Páltfy János gróf rendelkezésére különvonaton Bazinba szállították.

— Az európai Dunabizottság, ez évi közös ülésszaka, melyben az osztrák-magyar delegátus főkonzul, Boleslawski lovig elnököl, Galaczban f. hó 5-én nyittatott megy. A bizottság általánosságban kitűzte teendőinek tárgyait, melyek leginkább a folyó ügyek elintézésére vonatkoznak. Elhatározta tovább a bizottság, hogy a Szulina-ágban létesített átvágási munkálatokat s javításokat meg fogja szemlélni. F. hó 6-án a betegeskedő német képviselő Arendt kivételével az összes tagok, a commission consulting mérnöke Hartley által kalauzoltatva, a Dunagőzhajó társaságnak ezen czélra külön kibérelt „Friedrich“ hajóján elutaztak, hogy megszemléljék az átvágási földmunkálatokat a Japaida nevű folyóág-résznél.

— Nagyszerű alapítványok. Gyurcsek János, a Nyitván elhunyt kanonok temetése nagy részvét mellett történt. Nemcsak a kartársat, a papot, a jó barátot siratták benne, de egy nagy emberbarátot is, akinek már temetését előzőleg közhírré ment vég- rendelkezése. Eszerint 150,000 frtnyi vagyonát jótékony czélokra hagyta, 50,000 frt apróbb részekre osztva, helyi és egyházmegyei jótékony alapítványokra szól, a többi 1Ö0.000 frtot pedig egy apá- czák vezetése alá róm. kath. jelleggel Trencsénben épitendő leánynevelő intézetre hagyta. E fóhagyomány feletti felügyelet, illetőleg a végrendelet végrehajtása Trencsén város közönségére bízatott. Az elhunyt Trencsénben végezte tanulmányait s az ottan töltött boldog fiatal évekre való visszaemlékezés vezette végakaratát, melyet a magyar ügy érdekében érvényesíteni Trencsén város hazafias közönségének legszebb feladata.

— A pécsi lyceum jubileuma. A pécsi püspöki joglyceum szombaton ülte megnyitásának 50 éves évfordulóját Az ünnepély d, e. 10 órakor a lyceumi templomban ünnepélyes hálaistentisztelettel vette kezdetét, melyet mint a püspök helyettese Feszti Károly olvasókanonok mondott s melyen megjelent a tanári testülettel élén az egész ifjúság. A mise után a jelenlevők az intézet első emeleti dísztermébe vonultak, hol dr. Szeredy József pápai kamarás, az intézet igazgatója emelt szót, elmondván a főiskola történetét. E beszédében megemlékezett a régi pécsi egyetemről, melyet Nagy Lajos állított fel s Nagy Orbán pápa 1376. szeptember 1-én megerősített. Meghatott hangon szólt a mohácsi vészről, hol a pécsi egyetem hallgatói közül — a tanárok vezetése alatt — 300 ifjú ontotta vérét. Ez egyetem, bár a félhold megalapította uralmát Pécs felett, 1543-ban is még 3000 hallgatóval birt. A tartalmas beszéd után, melyet a hallgatóság élénk éljenzéssel fogadott, felolvastattak a beérkezett pályaművek feletti bírálatok. Kitüzetett összesen 3 tetszés szerint választandó dolgozatra 10—10 darab cs. arany. Beérkezett 4 pályamű. A bíráló bizottság határozata szerint az első pályadij „A lutri“ czimü, a második „Az erdő“ czimü munkának adandó ki. a harmadik dij ki nem adható s a még beérkezett két pályamunka jeligés levélkéi elégetendők. Felbontatván a nyertes müvek jeligés levélkéi, kitűnt, hogy „A lutri“ czimü müvet Jovannovich Pál, „Az erdő“ czimüt pedig Mihályfy Ernő irta. Ezután a nyerteseknek a juta- lomdij éljenzés közt kiadatott.

— Figyelmeztetés! Az 1885. évi kiállítási bizottsági tagokat, a kiállítókat s a kiállítás iránt érdeklődőket figyelmeztetjük, hogy „Kiállítási Útmutató“ czimen egy hézagpótló s minden tekintetben felvilágosítást nyújtó könyv jelent meg Balogh Vilmos miniszteri és kiállítási titkár és Toldy Ferencz országos bizottsági jegyző