Eger - hetilap, 1883

1883-11-15 / 46. szám

439 Maga? ... „ép oly siető lebegéssel suhan alá az égboltról mint bármelyik fővárosi striczi, ki egy szép grisette suhanó alakja után rohanva achillesi (kit tudvalevőleg Homéros „gyorslábúnak“ nevez) sebességgel siklik tova az aszfalt nyüzsgő népsége közt.. . Lássa pedig, bácsi, ha szive volna, s ha volna e szívben csak egy szikrányi szánalom, nem tudná megállni, hogy oda ne nézzen a vén baraczkfa alá, arra a gyászos „La France“-tőre, melynek egyetlen ifjú virága, — a maga szerelmi könnyelműsé­gének ártatlan áldozata, — ott vivődik a hervadás örök törvénye ellen, sikertelenül! . . Vár magától egy búcsúsugarat, szeretné, ha utolsó lehulló szirmát még a maga sugara aranyozná meg, imádja magát, s még hervadásának szomorú tényén is meglátszik a boldogító tudat visszasugárzása, hogy magáért, hűtlen mérvéit- Jeux, magáért hervadhat el! De maga most mással van elfoglalva, szerelmes fényt lövelt arra a nedves kelyhü nárcissra, mely legújabban, — ezrek után és ezrek előtt, — bevallott szerelmese! . . S a hervadó rózsa hiába eped! Midőn a legutolsó föllövellő sugártól sem jutott számára egy pirinkó fényfodor sem, lehajtja hervatag kelyhét, s a fónmaradt utolsó szirom kisértetes zizze- néssel húll ... a földre! . . E zizzenés: a kimúló rózsának utolsó sóhaja, de egyszers­mind kiáltó átok a hitvány csábitó, erényrabló, viruló tavasznak sötét, hideg télre, dalos ifjúságnak — néma öregségre változta­tója : — szóval maga ellen! — s higyje el, bácsi, bármily kicsiny- lőleg nyilatkozzék is maga egy rövidlétü rózsa érzékéről, — a virág-sociétée-kben nagy főltünést keltett a szerencsétlen rózsa hirtelen kimúlása. A regényes hajlamú camélia mindjárt másnap hajnalban el is kezdte a tere-ferét a fölé hajló, örökösen zizegő nyárfalombokkal s ezektől hallá meg a hírhordó szellő, — mely a természet társadalmában az ezerajkú Fáma istenasszonyt, a sarki kofát s a trafik-frajlát pótolja, — hogy — horrendum — a szelíd mosolyú, örökösen piruló s látszólag a szúnyognak sem ártó. irigyelt „La France“ szerencsétlen szerelemből, melylyel a napsugarak iránt viseltetett: tegnap este, napnyugtakor öngyil­kos lett, átszúrta saját szivét egy éles rózsatövissel. . . A camé­lia még utolsó zizzeilését is megértette : „Légy átkozott, legyen sugarad hideg, arczod mosolytalan, életed boldogtalan! . .“ A szellő elleste a botrányos újdonságot s másnap mind er­ről susogott az ér a tükrébe mosolygó kökörcsinnel, a rnéhe a czukros kelyhii zsályával, mintával, levendulával, a sárga rigó a baraczkfa nyiló virágaival; az idyllek társadalma, mely különösen tavaszkor el van árasztva botrányos szerelmi történetekkel, — egy uj chronique scandalleuse-sel szaporodott. S mi, az események higgadt bonczolói, ezek után arra a szi­lárd és erkölcsileg indokolt meggyőződésre jutottunk, hogy, ha maga, bácsi, nem a természet örök törvényének hódolva, kénysze­rűségből, vagy határozott malitiából vonta arczára ezt a blasirt őszies jelleget, — úgy ez nem lehet másnak eredménye, mint hogy a szerencsétlenné tett rózsa átka fogta meg. Különben bármiként legyen is, maga tavaszi és nyári stik- lijei után teljesen megérdemli, hogy az a szép rózsás kéz végig fusson a zongora billentyűin s az a bűbájos rózsapiros ajak kár­örvendő vidámsággal énekelje el magáról, hogy: „Elmúltak a napsugarak végképen! . .“ E szép kéznek, e bűbájos ajaknak és e szőke rózsaszinű, tavaszi mosolytól ragyogó, hajnalfényes arcznak köszönje maga is, hogy szívügyeit ily indiszkréczióval publikálom, lévén az ő kedvencz dala: Elmúltak a napsugarak végképen ! . . Jules. HIRFÜZÉR. — A képviselöház első ülését a szünetek után szombaton nov. hó 17-én tartja meg. A ház munkarendjére a kormány megállapodása a P. N. hire szerint abban áll, hogy a jövő szom­baton tartandó ülésben a pénzügyi bizottság előterjeszti a kép­viselőháznak az adójavaslatról szóló jelentését. Ez csak a polgári házasságról szóló törvényjavaslat elintézése után kerül napirendre. Időközben a pénzügyi bizottság tárgyalja a költségvetést. Deczem- ber havában megkezdetik a budget tárgyalása a házban, de arra, hogy a főrendek is ez év végéig elvégezhessék, nincs kilátás és igy ismét indemnityre lesz szükség. — Graef Ede táborszernagy, József főherczeg adlátusa, f. hó 11—12-én városunkban időzött, a honvédség megszemlélése czéljából. A szemle a honvédség előnyére ütött ki, mert a tábor­szernagy a legteljesebb elismerését nyilvánitá a honvédlegénység kiképzése fölött. A táborszernagy ur Zsendovics József apát-ka­nonok ur vendége volt Egerből Miskolczra utazott. — A fent említett, czélból 13-án pedig Mariássy János altábornagy érkezett városunkba s érsek úr őnagyméltóságának volt vendége. — A heves-szolnokmegyei nöegylet f. évi november 13-án tartott rendkívüli választmányi ülésében a Katalin-tánczestély véglegesen f. évi november 24-ére tűzetett ki. Belépti díjul 1 ft. 50 kr. állapíttatott meg. A tánczestély esti 8 órakor veendi kez­detét. — Jegyek előre válthatók Köllner Lőrincz utóda gyógy tá­rában s Szolcsányi Gyula ur könyvkereskedésében. Eger, 1883. november 13. A titkár. — A megyebizottsági tagok megválasztásával megindultak a tisztujitási mozgalmak is. A megyei tisztikar egyöntetűbb válasz­tása czéljából e hó 29-én Puky Miklós elnöklete alatt konferen- czia fog tartatni Egerben. Az eddigi mozgalmakat tekintve, a központban kevés változtatás czéloztatik. Négy árvaszéki ülnök- ségre eddig öt pályázó van: Martonfy L., Tavasy, Csernyus, Weichard Márton és Jankovics Adolf. Némelyek a központi ár- vagyámi állásra 2 egyén közül egyet emlegetnek: vagy a jelen­legi Csereyt vagy esetleg Csernyus Kálmánt. Állítólag Bozik Já­nos xopénztárnok visszalép s helyére Eapaics Dániel, jelenleg pénztári ellenőr van kiszemelve s az igy megüresedett ellenőri ál­lomásra Hutter Károly, Jankovics Adolf, Kürthy Ferencz, Okoli- csányi Ödön és if). Székely János fognak pályázni. — Á jelen­legi hét szolgabirói járásból hat alakíttatván, mint halljuk Bede- kovich Vilmos szolgabiró visszalép s a központi szolgabirósá- gért Almássy Géza szolgabiró és Jankovics Dezső segédszolga- biró lépnek tol. A hevesi szolgabiróságra a jelenlegi Korponayt és Hel- lebront Béla egri ügyvédet emlegetik. A többi szolgabirák eddig ellenje­lölt nélkül állanak. A segédszolgabirák, úgy látszik, ellenjelölt nélkül állanak, kivéve a hatvanit (most pásztói), hol Rósz Lajos ellen Fe­hér László, Kékessy és Zalevszky Imre pályáznak. *** Az 1870-ik évi XLII-ik t. ez. 28-ik §-a értelmében leg­újabban kilépett egri megyebizottsági-tagok helyére folyó hó 12-én következő egyének választattak meg: az első alválasztó- kerületben: PetravichBertalan, VancsaiFerencz, Kapácsy Dezső, — a második alválaszt ó-kerületben: Csiky Sándor, Almá- sy Félix, Visontai Ignácz, — a harmadik alválasztó- kerületben: Devera János, Babocsay Sándor, Tavasy Antal, Dr. Danilovics Pál, — a negyedik alv ál as z tó-k er ül ét­ben: Grónay Sándor, Polereczky Gyula, Nagy (Pál) Bernát. — A lövésztársulat ez idei zárünnepélye, habár a közbe­jött nagy eső és sár többeket visszatartott, mégis eléggé élénken folyt, le. A lövészetben 12-en vettek részt, következő eredmény­nyel: Gröber Ferencz 137 lövés közt talált 44 libát, — Grónay Sándor 120 közt 41-et, Polereczky Gyula 170 közt 39-et, Barsy József 120 k. 31-et, Makay Felix 45—14, Vavrik Endre 40—6, Nagy Bernát 20—4, Ringelhann Imre 20—4, Komáromy József 20—3, Martonffy László 20—2, Matékovics Mór 20—1 és Tavasy Antal 20 közt 1 libát. Tehát tétetett összesen 752 lövés és ta­láltatott 190 liba. — Az iparos tanonezok iskolai osztályaiban a tanítás seré­nyen folytattatik; a megválasztott tanerők igen jóknak bizonyul­nak. Legközelebb, szombaton, az ipariskolaügyi bizottság a tan­rendnek üdvös irányban kiterjesztését határozta el: kimondván, hogy a hittani oktatásra is hetenkint egy óra tűzetik ki minden osztály részére. — Az egri uj kaszinó e hó 11-én tartotta tisztújító közgyű­lését. Elnökké egyhangúlag dr. Hubert János joglyceumi tanár választatott meg. — „Tengerre magyar.“ Ki a casinó és miserék közén s a káptalan-utczán áthatolt, az már jó magyar, mert „megbünhödte a múltat s jövendőt“! Szomorú őszi kép! . . . Ha a serviták vad- gesztenye fái nem hullatták volna még el lombozatukat, akkor a kedélyes guglizótársaság vonzóereje ezen úton naponkint megsé­táltatná a mélyen tisztelt Polgármester urat; de kettős előfogat- ján mérsékelt ügetésben is szívesen látnánk az említett vonal sze- kérútján, hol a rázkódásban a hintó tollai pattannának el, s e súlyos csapás hatása alatt, — melyben már elegen részesültek — jó szive megindulna e vidék polgárainak sorsán. Feltűnő a dolog­ban az, hogy a miserék vidékének e miseriája felett két legki­válóbb érdemű és tevékenységű egyén szelleme Őrködik, a mé­lyen tisztelt polgármester úré, és a „szépészeti bizottság elnökéé; az érdemekben oly gazdag férfiúé. Őrt áll még ezen ősi állapot fentartása mellett ama vidék közönyös polgársága, melynek mű­velt osztályánál a helyzet viszonyaiból kifolyólag a bagaria csiz­ma viselése épen oly megszokott dolog, mint nálunk az aszphalL

Next

/
Oldalképek
Tartalom