Eger - hetilap, 1883

1883-11-15 / 46. szám

XXII. év-folyam.

46. szám.

1883. november 15-én.

Előfizetési díj:

Egész évre . 5 ín — kr

Félévre . 2 . 50 .

Negyed évre .1 . 30 .

Egy hónapra. — 45 .

Egyes szám . — 12 ,

EGER.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön.

Hirdetésekért

minden hasáho/.mt netit torhely után 0, béUesraio fejében minden hirdetésiül 30, nyílttérijén egy pem- sorhelyér: 15 kr fizetendő.

Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő.

$árosi ügyek.

1883-ik év november hó ll-én Eger város részéről tartott képv. ülésben következő ügyek nyertek elintézést.

I. A belső-malomnak tűzoltói czélokra, illetőleg tüzoltó-őr- tanya helyiségéül leendő megvétele 3000 frt vételárban elrendeltetett, s a szerződés megkötésével Tavasy Antal polgármester és Babocsay Sándor főügyész megbizatott. A mennyiben pedig ezen helyiségnek tűzoltói őrtanyára leendő átalakításához érsek úr ő nagyméltósága 50,000 drb téglát megajánlani kegyes volt; ezen adományozásért érsek úr ő nmsgának jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott.

II. Az ipartanodái bizottság véleménye, Sajósy Alajos volt rajztanár fizetését illetőleg, véleményadás végett a vár. főügyésznek kiadatott, s egyszersmind érsek úr ő nagyméltósága felkéretni határoztatok, hogy az iparos tanulók eddigi tanításával foglalkozott rajztanár fizetésének pótlására évenkint adományozni szokott összeget, az ipartanodánál jelenleg alkalmazva lévő rajztannál- évi illetőségének pótlásául, a városi pénztár javára, jövőre is átengedni kegyeskednék.

III. Tekintettel azon körülményre, hogy a kir. adófelügyelő kimutatása szerint egyenes adó és illetékek fejében Eger városa 140,068 frt 55 krral van hátralékban; Hevesmegye közigazgatási bizottsága folyó hó 5-én tartott üléséből felhívta a városi hatóságot a szigorúbb adóbehajtásra azon kijelentéssel, hogyha 14 nap alatt kedvező eredmény nem mutatkoznék, a mulasztó közegek költségére állami végrehajtói közegek kirendelése iránt fog intézkedés tétetni. Ezt kikerülendő a képv. testület a városi tanácsot az adó szigorú behajtására utasította, s egyszersmind felhatalmazta, hogy ha szüksége mutatkoznék, az eddigi végrehajtó közegeket, még egy adóvégrehajtóval — 3 hónapi időtartamra — szaporítsa.

IV. A kövezetvám behózatalának megkísérlése czéljából beadott indítvány, — az utczák rendezése iránti véleményadással megbízott küldöttségnek figyelembe vétel végett kiadatott.

V. Klein Hermann bérlő azon kérelmével, hogy részére két havi hérleengedés adassék, elutasittatott.

Schvartz Irma kiskorú ügyében:

Petravich Antal ügyvéd, mint városi képviselő válasza az Eger- város árvaszéke által a jogügyi szakosztályhoz beadott védelemre.

Orége).

4. Az árvaszék ezek után áttér 7 pontban — — levont consequentiámra s beismeri:

hogy a kiskorú ellen csőd lett elrendelve, s hogy a keresk. czégből kitörülve nem lett, — csak azzal védekezik, hogy annak oka nem az árvaszék eljárásában rejlik, s hogy a ezégbőli kitörlés a kiskorú javára törvény szerint nem szolgált volna stb.! Épen ellenkezőleg áll a dolog, — mert hogy a kiskorú ellen kereskedelmi csőd lett biróilag elrendelve, egyedül az árvaszék eljárásában rejlik, — mert kétségtelen az árvaszék által jóváhagyott adásvevési szerződés szerint, hogy kiskorút a gőzmalombóli illető részek Schvartz Hermann által megvetettek, — s igy az évi haszonban a kiskorú többé nem részesittetett — közkereseti tag megszűnt lenni, — azért őt az üzlet szenvedett kárai sem érhették volna s csődbe jutnia nem lehetendett, ha az árvaszék az adásvevési szerződés jóváhagyásánál kellő törvényszerűséggel jár el; mert ekkor a czégből kiskorú nevét kitörleni és annak részét

Schvartz Hermannra átírni kellett, — s ez igenis a kiskorú javára szolgálandott volna, minthogy nem áll az árvaszék azon képzelődése, hogy a kiskorú továbbá is felelős marad, — minthogy a keresk. törvény szerint csak akkor terhelte volna őt az az előtti hitelezőkkel szemben felelősség, ha illetőségét a gőzmalomból kiveszi — s az üzletből elvonja, — jelen esetben ez nemcsak a tulajdonos nevében történt változás — mi lényeges különbség,

— de azért se^a áll az árvaszék védekezése — mert a gőzmalom nem ,.társas“- cZég. hanem „Schvartz István“ egyéni ezég lajstromban van feltüntetve — a látszólagos társak, mint örökösök sze repelnek.

A 16500 frt zálogjogi biztosításáról hogy nem intézkedett, szintén beismeri, csak azzal védekezik, — hogy a szerződés jóváhagyásakor 8927/tk. 80. sz. végzéssel azon korlátozás volt feltüntetve, hogy az ingatlan meg nem terhelhető, és hogy

vevő abba meg nem egyezett, — s igy is hatalmas biztosítási mód volt ha a vételi ár kifizetéséig a tulajdonjog be nem ke- beleztetik stb.!

Hogy a szerződés jóváhagyásakor a 8927/tk. 80. sz. végzéssel telekkönyviig korlátozás lett volna feltüntetve, nem való, — minthogy az árvaszék 1654/80. sz. végzése szerint ezen korlátozás az árvaszék által a Stern-ügyből folyólag csak 1880. de- czember 31-ig volt kiterjesztve, sőt a városi árvaszék 2847/82. sz. végzésével fenti korlátozás kitörlése megengedve lett s 593/83. sz. végzéssel január 22-én ezen korlátozás kitörlése kérelmezte- tett is, mely tényleg foganatosíttatott is; — arra pedig hogy vevő a bekebelezés útjáni biztosításba meg nem egyezett, — fentebb 3 pont alatt megfeleltem, vagyis azért van az árvaszék mint gyámhatóság — hogy a felek akarataitól is eltérőig, ha a kiskorúra az ügyit nem kedvező, ne hagyja jóvá, s jelen esetben is nem kellett volna a szerződést jóváhagyni — hanem az ingatlant hagyatéki utón elárvereltetni.

Hogy az ingatlan vevő nevérei be ne kebelezésével a vételi ár biztositottnak nem tekinthető, kitűnik jelen előállott esetből,

— midőn a vevő csőd alá jutván, a 16500 frt nemcsak veszendőben van, de sőt az árvaszék intézkedése által azon anomália állott elő — hogy a kiskorú bukott is — és hitelező is — önmaga ellen. — Ezzel szemben azon védelem, hogy a kiskorú meghallgatása nélkül itt a 83. §-us ellenére a csőd elrendelve — s hogy érdekében most utólag minden jogorvoslat megtétetik — figyelembe nem jöhet, — minthogy azon helyzetet, hogy a kiskorú ellen csőd van, az árvaszék „teremtette“, a midőn, a czégből kiskorú nevének törlését meg sem kísérletté, — de a csődtörvény szerint — az árvaszék meg sem hallgattatott, minthogy a 84 §-us szerint ennek helye csak akkor van, ha a csődöt hitelezők kérik, jelen esetben bukottak önmaguk kérték s igy minden létezett tagja ellen az elrendelendő volt, — a hivatkozott 83 §-us pedig nem a kereskedelmi — hanem hagyatéki csődre vonatkozik, mi jelen esetben nem alkalmazható — azon körülmény pedig, hogy a kiskorú érdekében jövőre minden meg fog tétetni — a multi hibák s mulasztások mentségéül nem szolgálhat.

Köztudomású, de az Eger 41. számában közölve is lett azon eredmény különösen, hogy a jogügyi-szakosztály nemcsak meg nem czáfolta előterjesztésemet, de sőt constatálta, hogy oly tények merültek fel, mik csakis az 1876. Y. t. ez. 18. §-a szerint (vagyis fegyelmileg) vizsgálandók, — tehát nekem a 15 tagból álló jogügyi-szakosztály igazat adott, mert kimondá, hogy az árvaszék eljárásában oly ellentétek vannak, miket csak vizsgálat utján lehet felderíteni.

Mégis mindennek daczára a polgármester ur azon erősza