Eger - hetilap, 1883
1883-10-25 / 43. szám
410 sági szolga, vagyontalan, ir és olvas, katonai szolgálata alatt lopás miatt kétszer büntetve, a 72. sz. cs. és kir. gyalogezred tartalékosa — és Pitély Mihály — pankotai születésű, 27 éves r. k. nőtlen, urasági szolga, vagyontalan, ir és olvas, a kir. ítélő táblának 1883. évi 30618. szám alatt kelt Ítéletével a bűnösség kérdésében jogérvényesen a tulajdon elleni kihágásban vétkesnek kimondatott a 33. sz. cs. és kir. gyalogezred tartalékosa bűnösök a Mailáth György országbírón elkövetett és a btk. 278. és 344. §§-aiba ütköző gyilkosság és rablás bűntetteiben mint közvetlen tettesek. Berecz János, verebi születésű, 28 éves, r. k., nejétől elvált, 2 gyermek atyja, urasági szolga, vagyontalan, ir és olvas, büntetlen élőéletű, katonai szolgálatra alkalmatlan, — a btk. 69. §-ának első pontja alapján bűnös a Spanga Pál és Pitély Mihály által elkövetett gyilkosság és rablás bűntetteinek bünrészességében mint felbujtó. A dr. Schwarczer Ferencz kárára elkövetett lopást illetőleg Spanga Pál a btk. 333. 334. és 336/3. §-ai alapján bűnös ezen lopás bűntettében mint közvetlen tettes, — Kállai József lőrinczi születésű, 41 éves, rk. nős, szolga, vagyontalan, ir és olvas, lopás büntette miatt két évi börtönnel büntetve, hadkötelékben nem áll, a btk. 69. §-ának 2 pontja alapján bűnös a fönuebb érintett lopás bűntettének bünrészességében mint bűnsegéd. — végre Berecz János bűnös a most érintett lopásból kifolyólag a btk. 370. §-ába ütköző orgazdaság bűntettében. Ezekhez képest Spanga Pál, Pitély Mihály és Berecz János a btk. 278. illetőleg 71. §-a alapján halálra ítéltetnek akkép, hogy a halálbüntetés első sorban Spanga Pálon, másod sorban Pitély Mihályon és harmad sorban Berecz Jánoson végrehajtandó. Kállai József a btk. 340., 341., és 72. §-ai alapján két (2) évi fegyház és hat (6) évi időtartamra hivatalvesztés és politikai jogainak felfüggesztésére ítéltetik. Pitély Mihály továbbá a kir ítélő táblának 1883. évi 30.618. sz. a. kelt és immár jogérvényes, ítélete alapján a terhére rótt és a btkv. 129. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágás miatt 20 forint pénzbüntetésre Ítéltetik. A gyilkossági és rablási esetben felmerült eljárási költségek egyetemleg Spanga Pál, Pitély Mihály és Berecz János által, a lopási esetben fölmerült eljárási költségek pedig egyetemleg Spanga Pál, Kállai József és Berecz János által, a rabtartási költségek végre vádlottak által fejenkint viselendők, Spanga Pál, Kállai József és Berecz János egyetemleg köteleztetnek 1337 írtnak dr. Schwarzer Ferencz részére leendő megfizetésére; a most érintett összeget meghaladó kárösszeget illetőleg dr. Schwarzer Ferencz nevezett vádlottak ellenében a polgári per útjára uta- sittatik. A kiszabott pénzbüntetés úgy az eljárási, valamint a rabtartási költségek 15 nap alatti végrehajtás terhe mellett fizetendők. II. Az indokolás. Az indokolás előadja a gyilkosság részleteit, melyekből kiderül, hogy Mailáth országbíró erőszakos halállal múlt ki és hogy rablás történt; előadja azután, hogy Spanga és Pitély saját beismerésük szerint mikép hajtották végre a gyilkosságot; kiemeli, hogy „bár Spanga Pál csak a szájbetömést ismeri el, ezen cselekmény eltekintve attól, hogy a nyak körülhurkolása a száj betömésével egyidejűleg vagy legalább is sűrű egymásután mellett ugyanazon személyek (Spanga és Pitély) közreműködése által eszközöltetett, már önmagában előidézte Mailáth György hal álát, miért is Spanga Pál az országbíró erőszakos halálának közvetlen tettese. Pitély már tettleges közreműködést fejtett ki az által, hogy saját beismerése szerint, összekötötte Mailáth lábait és átadta a száj betömésére szánt kendőt. Spanga Pál felemlítette, hogy előzetesen volt elhatározva az országbíró szájának betömése és személyének megkötözése, sőt szükség esetén az élet kioltása is. Bereczet illetőleg az indokolás kiemeli, hogy jól ismerte Pitély Mihály személyiségét és természetét, mert elhatározták, hogy a kést Spanga vegye kezébe, nehogy Pitély azonnal kezdje a munkát ; tovább felhozza a körülményeket, melyek igazolják azt, hogy előre tudta a végeredményt; utal nevezetesen arra, hogy Berecz márczius 28-dikán éjjel nem felelt meg mindennapi kötelességeinek, nem készítette elő a papucsokat, a gyertyatartót, a vizet, a ruhákat nem vitte ki, mert tudta, hogy gazdája rendreutasításától már nem kell tartania. Ha csak távolról számított volna Berecz Mailáth életbenmaradására, a legnagyobb gonddal teljesítette volna kötelességét, mert ennyi rendetlenség azonnal rámutatott volna Bereezre, mint a tettesek bűntársára. Berecz Spanga és Pitélynek megígérte, hogy a mit ők helytelenül tesznek és a mi a tettesek kinyomozására vezethetne, el fogja igazítani, a mit csak úgy tehetett, ha Mailáth nincs többé az élők sorában. Az indokolás a gyilkossághoz használt eszközökre utalva, kiemeli, hogy a zsinegek Berecz szobájában négy darabra vágattak (a lábak, a kezek, a nyak megkötésére), hogy ez nem véletlen, hanem feltétlenül kiszámított készülődés volt és már ebben a tényben is felismerendő a tettesek azon szándéka, hogy Mailáth nyakát hurokkal megkössék. Nem lehetett titok a tettesek előtt, hogy Mailáth részéről ellentállásra fognak találni; ezen tényezővel számoltak a tettesek máinkkor, midőn Spanga vallomása szerint arról volt szó, hogy Mai- láthot szükség esetén ki kell végezni. Az előadottak szerint a tetteseket nemcsak a rablás szándéka vezérelte, hanem „el voltak tökélve arra is, hogy Mailáth György életét kioltsák. Ok ugyan azt vallják, hogy csak szükség esetén akarták megölni, de teljes épségben fennállott az ölésre irányzott szándék; hosszabb időn át foglalkoztak vádlottak a végrehajtandó cselekmény felett; érett megfontolással és nyugodtan fogtak munkájukhoz, előre eltökélt szándékkal ölték meg Spanga és Pitély Mailáth Györgyöt és ezért ők, mint a Mailáth elhúnytát közvetlenül előidézett tettesek a btk. 278. §-ába ütköző gyilkosságot követték el. A végtárgyalásig Berecz János a ténykörülményekkel megegyezőig a tettre vonatkozólag mindig beismerésben volt annyiban, hogy csak a tettre való felbujtási tagadta. A végtárgyaláson Berecz beismerő vallomását teljesen visz- szavonta, megtagadván még azt is, hogy a végrehajtandó cselekményről sejtelemmel bírt. A beismerő vallomásnak Berecz részéről történt visszavonása azonban figyelembe nem jöhet. Berecz ugyanis beismerő vallomása jelenlegi visszavonásának elfogadható indokát nem adhatja, sőt a végtárgyaláson — bár vallomását teljes mérvben visszavonta — mégis beismerte, hogy a vizsgálat során történt kihallgatása alkalmával felvett jegyzőkönyv előtte felolvastatott és általa minden ellenzés nélkül mindannyiszor aláíratott, jóllehet többszörösen kihallgattatott és ugyanakkor a tett részleteibe is bebocsátkozva, első beismerő vallomását újabb meg újabb adatokkal kibővítette. Dr. Steffek Adolf és dr. Péchy János a vizsgálat alkalmával megvizsgálták a többi vádlottal egyetemben Berecz elmebeli állapotát is. Nevezett orvosok több Ízben értekeztek Bereczczel, ki akkor is, híven a szolgabiró előtt tett vallomásaihoz, az orvosok előtt újból fentartotta a vizsgálati jegyzőkönyvben foglaltakat. Berecz a végtárgyaláson a fennebb nevezett orvosokkal szemben is megtagadta előttük tett állításait. Ugyde Berecz jelenlegi védekezésének indoka immár egyedül abban keresendő, hogy a tagadáshoz fordul, mint nézete szerint egyedüli eszközhöz, hogy személyéről elhárítsa az igazság követelte büntetést. Ehhez képest Berecz jelenlegi védekezésének mellőzésével a vizsgálat során általa mondottak jelenben is fentartandók. Berecz nem tagadta meg azt, hogy a dr. Schwarzer kárára elkövetett lopás tettesének Spangát ismerte fel és hogy az ezen lopásból származott tárgyakról szóló zálogbárczák birtokában voltak. Berecz volt tehát azon egyén: akinek hatalmában volt Spanga, ki a lopást előtte beismerte. Spanga a vizsgálat alatt részletesen elbeszélte, hogy miként keletkezett azon eszme, melynek következménye a rablás és gyilkolás volt. Spanga vallomásának őszinteségében kételkedni ok nincs, mert nemcsak, hogy vallomásának őszinteségét a tények igazolják, hanem mert netán csekély tévedéseit úgy a vizsgálat, valamint a végtárgyalás alkalmával helyreigazítani hajlandó volt. Spanga kijelenti, hogy Berecz pendítette meg először Mailáth meglopásának eszméjét, Bereczczel együtt saját, maga fáradozott a Wertheim szekrény kinyitása körül, sőt kijelenti, hogy a zár felnyithatása czéljából a kasszák zárainak felnyitására irányzott útmutatást is vett. Midőn sikertelen maradt ez irányban minden törekvésük, Berecz azon tervvel lépett elő, hogy legalább Mailáth tárczáját meg kell szerezni és a czélból közvetlen támadást intézni Mailát személye ellen. Berecz értesülvén a Pitély Mihály és társai által tervezett dologról, azonnal Pitély Mihályt jelölte meg mint azon személyt, ki alkalmatos egyén lesz czéljaik elérésére. T
