Eger - hetilap, 1883
1883-10-11 / 41. szám
394 az illető egy érdemes egyéniség s említett nyelvbotlása mentséget találhat azon körülményben, hogy a közgyűlésen nyilvánult hallatlan confusionak hatása alól még ő sem tudott menekülni. Ezért is: ily közgyűlésből nem kérünk többet! Ama nyelvbotlást illetőleg pedig oly érdemes úrnak szívesen tért nyitunk a netalá- ni rectificatióra.) — Hymen. Engel Gyula, p.-szárazbői földbirtokos eljegyezte Ehrlich Ignácz fegyverneki földbirtokos leányát Bertát. — Hangverseny. Szabó Béla és István testvérek Miskolczról városunkba érkeztek s itt tegnap este az ó-kaszinó éttermében hangversenyt adtak. — A pápa és Matejko. Lembergből jelentik, hogy a pápa Dunajewski püspökhöz irt szívélyes levélben köszönetét mond Ma- tejkónak és a lengyel nemzetnek a „Sobieski Bécs előtt“ czinhí festményért, melyet a hires festő nemzete nevében ajándékozott a pápának. — Gyászjelentés. Nagycsepcsányi Vladár Vilma, férje: bene- dekfalvi Kiszely Imre, gyermekei: Aladár, Irén és Terézia, — testvére: susai Losonczy Ágoston, Salamon Károlyné szül. Loson- czy Emilia, Salamon Sándorné Losonczy Sarolta, és számos rokon nevében fájdalommal telt szívvel jelentik, a feledhetetlen édes anya, napa és nagyanya, testvér és sógornéjoknak özv. susai Losonczy Leopoldina férjezett előbb Vladár Antal, utóbb Sulyok Eduard 1848—49-iki bonvéd-ezredesnének, 1883-ik évi október hó 8-ik napján, életének 70-ik évében történt gyászos kimultát. A boldogúlt hűlt tetemei f. hó 9-én a borsod-szent- mártoni sirkertben tétettek örök nyugalomra. Béke lengjen porai felett! — Török Pál superintendens, budapesti református lelkész, a kitűnő szónok, e hó 8-án meghalt. Béke poraira! — Néhai Majláth György országbíró gyilkosait a budapesti törvényszék büntető osztálya e hó 6-án halálra ítélte. Vádlottak följebbeztek. Az ítélet kihirdetése után Spanga kijelentette, hogy Majláthot a kötéllel Pitély fojtotta meg; továbbá, hogy Berecz csak előre manipulált, de nem tehet arról, hogy Majláth meghalt. — Gyöngyösön egy szőlőben — hir szerint — philloxera mutatkozik. E hirt a „B.“ megerősíti. — A lőfegyverek bejelentésére ez évben julius hó végéig kitűzött határidő ezen év október hava végéig kiterjesztetett, mely utolsó határidő lefolyta után a törvény egész szigora fog a bejelentést addig elmulasztó ellen alkalmaztatni. — A fegyveradóról és a vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. t. c. 54. §-ában az 1883/4.-ki adóévre nézve foglalt átmeneti intézkedések között az a) pont alatt azon intézkedés is foglaltatik, hogy az 1883/4. évi fegyveradó és vadászati adó kivetésére szolgáló bejelentések (14. és 31. §§.) 1883. évi julius hő 1-ső felében nyújtandók be. A törvény ezen átmeneti rendelkezésével szemben a szóban levő törvény végrehajtása iránt f. évi junius 25-én 39280. sz. a. kibocsátott 'körrendelet 6. pontjában az ott tüzetesen elősorolt körülmények figyelembe vételével megengedhetőnek találtam, hogy azon bejelentések, melyeket a törvény 54. §-ának a) b) c) pontjai szerint a folyó 1883. évi julius 1-ső felében lennének benyújtandók, ugyanazon hónap utolsó napjáig, kifogás és nehézség nélkül, épen úgy elfogadtassanak, mint a d) pont szerint az adómentes fegyverekről már korábban a kir. adóhivataltól nyert bejelentési bizonyítványok bemutatására az egész julius hó folyama van kitűzve, az e) pont szerint pedig az 1883. évi julius hó végéig terjedő időre váltott vadászati jegyek érvénye ugyanazon év julius hava végéig lett kiterjesztve. Miután azonban a kir. adófelügyelők által hozzám beterjesztett jelentésekből arról kellett meggyőződnöm, hogy némely helyeken oly tudva lévő lőfegyver tulajdonosok által, kik nem egyszersmind vadászok is, egyetlen egy íegyveradó bejelentés sem lett a f. évi julius hó végéig beadva, más helyeken pedig a földmives vagy napszámos osztályhoz tartozó lőfegyver birtokosok a nyári munka idején élelem és kereset szerzés végett hazulról közelebbi vagy távolabbi vidékre eltávoznak, a kik rendszerint csak a nyári munkaidény befejeztével szoktak azután lakóhelyükre visszatérni mindezeket, valamint azt is tekintetbe véve, hogy minden uj törvény keresztülvitele sok mindenféle akadályba és nehézségekbe ütközik, folytatólag megengedhetőnek találtam, hogy a fegyverek bejelentésére ez évben julius hó végéig kitűzött határidő ezen év október hava végéig kiterjesztessék, gondoskodván egyszersmind arról is, hogy ezen intézkedésem az ország összes törvényhatóságai által minden városban és községben a lehető legterjedtebb módon oly hozzáadással hozassék a közönségnek tudomására, hogy ezen utolsó határidő lefolyta után a törvény egész szigora fog a mulasztók ellen alkalmaztatni. Budapesten, 1888. szeptember hó 17-én. Gr. Szapáry m. k. — Trefort miniszter az utóbbi napokban érkezvén haza, csak most fogadhatta az újonnan választott egyetemi vektor és a tanári kar tisztelgését. A rektor beszédére adott válaszában a miniszter egyebek közt kívánatosnak mondá, hogy nálunk is léte- sittessék azon oktatási rendszer, mely pl. Németországban is dívik, a hol a tanárok a rendes nyilvános előadásokon kívül a szemin ári ál is oktatási módot is gyakorolják, mi által az ifjúság a tantárgyakkal úgyszólván háziasán és behatóbban foglalkozván, a siker biztosabban várható. Egyszersmind arra is figyelmeztette a miniszter a tanárokat, mennyire érezhető nálunk az egyes szakvezér könyvek hiánya, melyek az ifjúságnak a tanulmányozást megkönnyitenék, — se figyelmeztetés által mintegy felhívta a tanárokat, hogy szakjukban jó vezérkönyvek szerkesztéséhez fogjanak. — A félhivatalos ..0. É." a csángó-ügyben ezeket írja: „Az aldunai öblözetekben letelepített bukovinai székelyek állapotáról, s átalában a csángó-ügyről, közelebbről nem a legkedvezőbb hírek hozattak forgalomba. Azon hirt illetőleg, mintha ezen ügyben visszaélések fordultak volna elő, meg vagyunk győződve, hogy az idevonatkozó felvilágosítások, illetékes helyről, annak rendje és módja szerint bizonyára nem fognak soká késni. A csángók állapotáról szóló hírekkel szemben azonban a leghatározottabban kijelenthetjük , hogy azok legnagyobbrészt túlzottak s a helyzetet a valóságnak meg nem felelő sötét színekkel ecsetelik. Igaz ugyan, hogy a bevándorolt székelyek közül többen visszamentek Bukovinába, de ezen körülmény azok előtt, kik a csángók állapotát közelebbről személyes tapasztalat után ismerik, egyátalán nem szolgáltathat okot semminemű aggodalomra. Mert minden tartózkodás nélkül kimondhatjuk, hogy a visz- szavándoroltak legnagyobb része azon elemhez tartozott, melyet saját munkája végzésére is karhatalommal kellett kényszeríteni, s mely demoralizált voltánál fogva az otthona megalkotásán munkálkodó józanabb résznek határozottan ártalmára volt. A csángók állapota nem aggasztó többé s most már teljes biztossággal lehet reményleni, hogy a kormány áldozatkészsége s Gromon kormánybiztos csüggedést nem ismerő erélye az elérni óhajtott czélt illetőleg a kívánt sikert fogják eredményezni.“ — Uj élet a Ludovika Akadémiában. F. hó 4-én tisztképző tanfolyam nyílt meg a Ludoviceumban magyar ifjak részére, kik (4 — 16 életévüktől kezdve képezhetik magukat a katonai pályára. Évenkint egyelőre csak 60 ifjat vehetnek fel s pályázott — amint halljuk — öt-hatszorta több. — A magyar bortermelők országos szövetkezete Budapesten okt. 6-án rendes közgyűlést tartott, melyen, tekintettel arra, hogy a szept 30-ra egybehívott közgyűlés határozatképes nem volt, a jelen volt szövetkezeti tagok jogérvényesen határoztak. Zichy Nándor gróf alelnök megnyitván a közgyűlést bejelentette Andrássy Aladár gróf elnök lemondását. A közgyűlés ezt tudomásul vevén, a leköszönt elnöknek jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott az ügy iránt eddig tanúsított érdeklődéséért. Bejelentette továbbá elnök, hogy Szilágyi Virgil az igazgatósági-, Pulszky Ágost pedig a felügyelő bizottsági tagságról lemondtak. Ezután az alapszabályok módosítása került tárgyalás alá. Az igazgatóság által ajánlatba hozott módosítások elfogadtattak, valamint az igazgatóság azon indítványa is, hogy az igazgatósági tagok száma 4-ről 8-ra emeltessék s az elnökség megbizatott, hogy az alapszabály-módosítások jóváhagyását törvényszabta utón eszközölje ki. Addig pedig, mig a módosított alapszabályok érvénybe lépnének, felhatalmazta a közgyűlés az igazgatóságot, hogy kerületi felügyelőket a közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett alkalmazhat, egyes vidéki termelőkkel és egyesületekkel üzleti összeköttetésbe léphet s a borászat, termelés és üzlet érdekében szükséges hitelműveleteket eszközölheti. Ezután a szavazás ejtetett meg; elnöknek megválasztatott Károlyi Tibor gróf; igazgatósági tagok lettek: Sztáray Antal gróf, Besenyey Ernő, Badvánszky Béla báró, Andrássy Aladár gróf és Pulszky Ágost. Az üresedésben levő felügyelő bizottsági tagságra pedig Pallavicini Ede őrgróf lön megválasztva. A szövetkezet jelenlegi viszonyait illetőleg jelentette Keglevich István gróf vezérigazgató, hogy a szövetkezet tagjainak száma 147, jegyezteti: alapítvány 9100 fit, üzletrész 58,000 írt, Befizettetett eddig alapítványokra 7000 frt, a jegyzett üzletrészekre 18,400 frt. A hátralék alapítványokban 2100 frt, üzletrészekben 11120 frt, — A Szapáry grófi családot rövid egy hét alatt két gyászeset érte. Alig temették el Szapáry László gróf lovassági tábornokot; már ismét a családnak egy más dísze, a magyar főúri T
