Eger - hetilap, 1883

1883-10-04 / 40. szám

XXII. év-folyam. 40. szám. 1883. Oktober 4-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 ír; — kr Félévre . . 2 . 50 . Negyed évre. 1 30 . Egy hónapra. — 4ö . Egyes szám . — 12 „ Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. EGER. Hirdetésekért minden 3 liasábozott petit »őrhely után o. bélregndó tejében minden hirdetéstől 30. nyilttérbeu egy petit- »«rbelvért lő kr fizetendő. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfi­zetésük a múlt számmal lejár t, hogy a megrendelést mielőbb megújítani szíveskedjenek. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Évnegyedre . Egy hóra T. gyűjtőinknek minden példánynyal szolgálunk. 5 frt. 2 „ 50 kr. 1 „ 30 „ . - „ 45 „ öt előfizető után egy tisztelet­A KIADÓHIVATAL. Eger város árvaszékének jelentése, a Schwarz-féle ügyben. Tekintetes Jogügyi Szakosztály! Köztudomású dolog, hogy Petravicli Antal, ügyvéd úr, városi képviselő által a képviselőtestület elé egy indítvány terjesztetett, mely lényegében panaszt, hogy ne mondjuk vádat tartalmaz a városi árvaszék, különösen pedig annak elnöke, és két ülnö­ke ellen. Ezen panaszt tárgyazó indítvány a képviselőtestület által véleményadás végett a Tekintetes jogügyi szakosztálynak adat­ván ki, minthogy határozathozatal, illetve véleményadás előtt a dolog természete és egyszersmind a törvényes gyakorlat szerint a panaszlott fél is megszokott hallgattatni, és alig képzelhető, hogy ezen meghallgatás épen a jelen esetben maradhatna el; és mint­hogy mind a közügy mind a panaszlott árvaszék érdekében kívá­natos, hogy ezen ügy minél előbb végmegoldást nyerjen: a vá­rosi árvaszék indíttatva érezte magát ezen ügyben sürgősen nyi­latkozni, és nyilatkozatát az összeülendő Tekintetes jogügyi szak­osztály elé terjeszteni. Az indítvány első részében az mondatik, hogy 1879. év kö­rül elhalálozott Schwarz Adolfnak az egri gőzmalom '/5 része, ingóságok és részvényekből álló, és egyetlen kiskorú gyermeke Schwarz Irmára szállott hagyatékának leltári becsértéke — a Lengyel püspök által megvett szőlőt nem is számitva — 62,600 forintot tett ki. Annyi bizonyos, hogy ezen ügy elbírálásánál kétségtelenül leg­fontosabb kérdés, hogy tulajdonképen mi és mily értékű hagyaték szállott a hatóságunk alatt lévő kiskorú Schwarz Irmára, hogy látható legyen, miként gazdálkodott azzal az árvaszék. A •/. alatt mellékelt, 1879. évjulius hó 8-ik napján szakértők közbejöttével felvett pontos és szabatos leltár szerint: Schwarz Adolf hagyatékának cselekvő állapota a Lengyel Miklós által megvett szőlő fele részével együtt (mert e szőllő a hagyatékhoz csak fele részben tartozott, amennyiben a másik fele része a te- lekkönyvileg is feltüntetett közszerző házastársat, Schwarz Adolf özvegyét illette) 86585 frt 63 krt tett ki, miből levonva a szen­vedő állapotot képező terheket, és bevehetetlenként 10%-ban le­ütött követeléseket: az emlitett fél szőlő értékével együtt mutat­kozott volna 16727 frt 63 kr tiszta hagyaték. Azonban a hagyaték ilyképeni megállapításánál bővebben fejtegetni nem kívánt, de most már utólagosan gyanított okoknál fogva, a leltározás alkalmával elhallgattatott Schwarz Adolfnak e ezég irányában s a 2 •/. alatti hiteles könyvkivonatban feltün­tetett 26225 frt 29 kr. magántartozása, melyet azonban későbbeu, t. i. a kiskorú Schwarz Irma gőzmalmi ingó és ingatlan jutalé­kai eladásánál a Schwarz Hermannal kötött szerződés létrejötte alkalmával a szülők, az anya és nagyatya, ki egyszersmind se­gédgyám is, nyíltan elismertek, és figyelembe vétetni kívántak. Ha már most e hagyaték mennyiségének megállapításánál is számításba, figyelembe veszszük ezen 26225 frt 29 kr terhet, amint ezen igazolt és az anya, s nagyatya által elismert tartozást figyelmen kívül hagyni nem is lehet: a hagyaték mérlege úgy áll, hogy a fél szőlő értékét is hozzá számitva, nem-hogy tiszta hagyaték volna, hanem 9498 frt 66 kr hiány mutatkozik. Szóval tény az, hogy az árvaszék az előadottak szerint Schwarz Adolf után kiskorú Irma gyermekére szállandó tiszta hagyatékot nem talált, és igy az árvaszéknek nem azon könnyebb feladata lett. hogy a talált activ hagyatékot gondnokolt kiskorú­ja részére megőrizze, hanem azon sokkal nehezebb feladat várt reá, hogy az igazságot lehetőleg szem előtt tartva, és okszerűen felhasz­nálva a kiskorúnak a nagykorú tulajdonostársakkali közös, és ezekre nézve kétségtelenül nyomasztó helyzetét, — a kiskorúnak bizonyos vagyont teremtsen. — Az árvaszék e feladatában a gon­dos és a helyzetet jól ösmerő szülők által támogatva, igazabban ezek kezdeményezésére meg is kísérletté a Schwarz István ezég tulajdonát képező gőzmalmi ingó és ingatlan vagyonokból kiskorú Schwarz Irmát illető rész eladásával a nevezett kiskorú részére bizonyos aktivitást, vagyont, 16500 frt készpénzt teremteni. Nem is vesztette el az árvaszék reményét ahhoz, hogy sikerülni fog kitűzött czélját elérni, s ez irányban a városi főügyésznek megbí­zást adva jövőre nézve is minden elkövettetik, minden törvényes mód és eszköz felhasználtatik a kiskorú érdekében. De ha talán azon czél, hogy a kiskorú részére semmiből valami teremtessék, nem várt okokból elérhető nem lenne is, ezért a kötelesség és felelősség okszerű magyarázata mellett árvaszékünket felelősség bizonyára nem terhelheti. (Vége köv.) A horvátországi állapotok. VIII. Zágráb, szept. 29. A f. hó 7., 8. és 9-ik napjain történt zavargások miatt vádlott egyének közül ketten négy havi súlyos börtönre Ítéltettek ; egy vádlott hat havi börtönnel, 26-an egytől négy hétig terjedő fogsággal fenyittettek, kilenczen felmentettek. Zágráb, szept. 29. Kresztics tartománygyülési elnök nem utazik Budapestre. Kresztics Tisza Kálmán miniszterelnökhöz le­velet intézett, melyben kijelenti, hogy mindaddig, mig az alkot­mányos viszonyok Horvátországban helyre nem állíttatnak, nem vehet részt az országgyűlés tanácskozásaiban. A tartománygyülés összehívása esetén a volt határőrvidéken megválasztott képvise­lők aligha belépnek a tartománygyülésbe. A horvát kérdés alakulása. ív. A magyar országgyűlés harmadik ülésszakának szept. 27-én történt megnyitásán a horvát-szlavon képviselők nem jelentek meg, habár csaknem mindnyájan már akkor Budapesten voltak. A horvát képviselők több napon át conferentiáztak s kéré­sükre Tisza Kálmán magyar ministerelnök megjelent egyik érte- kezletökön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom