Eger - hetilap, 1883
1883-09-06 / 36. szám
353 uat a közönség közé robogott, mely a Berlinbe menő személyvonatra nem a rendes oldalon akart fölszállni, — és sokakat elgázolt. Ezen vasúti szerencsétlenség alkalmával 18 férfi, 17 nő és 7 gyermek vesztette életét és 5 egyén súlyosan megsebesült. A könnyű sérülést szenvedtek száma nem állapíttatott meg. — Chambord temetése. E hó 3-án Görzben Chambord grófot nagy részvét mellett eltemették. Általánosan feltűnt a párisi gróf és az orleanísták legnagyobb részének távol maradása. Énnek oka az volt, hogy a párisi gróf Chambord grófiéval éles szóváltásba keveredett ama kérdés fölött, hogy kit illessen meg a gyász- szertartásoknál az első hely. A párisi gróf ezt magának igényelte, mig Chambord özvegye ama nézetének adott kifejezést, hogy az elhunyt legközelebbi vérrokonait illeti meg. — Az egyetemi ifjúság. Ily czim alatt a Budap. Hirl. ezeket közli: „Az iskolák újéve van. Országszerte veni sancte-val ünnepük meg az intézetek százados szokás szerint. Kinn leng az egyetem falán is az ünnepet jelző nemzeti lobogó. Ott az új sza- nátus foglalja el helyét s az új rektor magnifikusz tartja beigta- tási beszédét. Végig hallgatja számos kitűnő tanférfi, ott van az előadó tanárok kara csaknem teljes számban, sőt az ifjúságból is vagy hatvan szál, kik jövő héten bizonynyal tandíjmentességért készülnek folyamodni s azt hitték, hogy dr. Szabó József rektor úr ma, mindjárt az első napon, katalógust olvas. Biz azt a megnyitó beszédet többen is meghallgathatták volna a tisztelt fiatalságból ; a rektor feddő s buzdító szavai egyaránt reá férnének a — távollevőkre. Elég szomorú, a mit a rektor magnifikusz a fiatalságról mondott, hogy: csak a harmadrész veszi komolyan az egyetemi pályát, a másik harmadrész ingadozik a kötelesség s a heje-huja közt, a harmadik harmad végre egészen az utóbbinak él. De mi e szomorú eredménynek az oka ? Hisz csaknem lehetetlen, hogy egyetemünk a fiatal lelkekre vonzó erőt ne gyakorolna. Az állam egész vagyont elköltött reformokra, az intézetet előbbi állapotából felemelte az európai legelső egyetemek színvonalára, építkezett pazarul, a tudományos segédeszközök egész kincstárát halmozta össze minden szaknál, az ország legtudósabb tanerőit alkalmazta az előadó-asztaloknál, az ismeretek minden ága hivatott vezetés mellett nyitva van az ifjúság előtt. S mégis közönynyel néz a fiatalok zöme a magasb művelődés e szervezete felé, elfordúl a hivó szózattól, mely a jövő nevében beszél hozzá s egyéb kísértő hangokra hallgat. Kincs a kérdésre más válaszom, mint az. hogy a fiatalságban az anyag éretlen s az előkészület a középiskolákban, az examen maturitatis daczára nem alkalmas arra, hogy a növendékeket a szakpályára megérlelje. Sok volt ez iránt eddig is a panasz, s tartok tőle, az új törvény nem fog a bajon sokat változtatni, mert pedagógiai mizériáinkat érintetlen hagyja s jó módszerről, a tananyagok kezelésének radikális reformjáról nem gondoskodik. A legtöbb disciplina a fennálló módszer mellett csak felületesen rezonál a tanulók emlékezetében, mert egymástól elszigetelve, gépileg adatik elő. Nem hatolva bele a tárgyak szellemébe, nem érezve általuk egyebet a lelki szervek nyujtóztatásánál és fárasztásánál: úgy jut az ifjú az egyetem légkörébe, a tudományos munka műhelyébe, a tanszabság élvezetébe, mint aki e dolgokban egészen idegen. A komoly Masa udvarlást vár tőle s még nincs is neki bemutatva. Sok a hiba magában a fiatalságban is, hiányzik belőle a magasabb ambiczió s az a testületi szellem, mely a nyugati államok hasonló rangú egyetemein a növendékek lelkületűre maradandókig szokott hatni. Tudom jól, hogy az ifjak e hibáiért a felelősségből sok rész jut a szülői házakra, melyek nagy részében még az a kevés hatás is, melyet a tudományos foglalkozás első zsengéi gyakorolnak az ifjúra, ellen- súlyoztatnak parlagias házi szellem, anyagi gondok, perlekedések, rossz példa, a pályaválasztásban presszió és alanti szempontok emlegetése által stb.“ — Budapesti értéktőzsde Szept. 1. (Koritz Antal és társa, budapesti bank- és váltó-üzlet heti jelentése.) Ezúttal ismét felette kedvezőtlen tőzsdékéiről tehetünk jelentést. Égész héten hanyatló irányzat uralkodott, az árfolyamok jóval olcsóbban zárúlnak, mint a múlt héten és a forgalom is olyan jelentéktelen volt, hogy alig érdemel említést. S ha azt kérdezzük, hogy mi képezte mindezek okát, nem is kell holmi külföldi conjuncturákra utalnunk, megtaláljuk az okot minálunk is. A horvátországi magyarellenes mozgalom és a dunántúli zsidóellenes zavargások megadják a választ arra, hogy mi okozta a tőzsde kedvezőtlen irányzatát a közelebb elmúlt napokban. A külföldi gyáros vagy kereskedő tekintettel a Magyarországon uralkodó állapotokra megvonja tőlünk hitelét, felbontja összeköttetését, pedig a forgalom ma nem ismeri az országos határok korlátáit. És még ezer szerencse reánk nézve, hogy a pénzpiaczon uralkodó fohatalmakat a renteconversióval bizonyos érdekközösség csatolja hozzánk. A conversió még nincs befejezve és keresztülvitele csak úgy van biztosítva, ha a magyar állampapirok árfolyama magasan áll. Innen van az, hogy a magyar rente és más állami értékek a sajnos események daczára csak kevéssé estek. Mert a Rothschild consortium már csak saját érdekében is kénytelen támogatni a magyar hitelt és összevásárolni mindazon magyar értékpapirokat s különösen a külföldön nagy mennyiségben elhelyezett rentét, a melyeket a tőzsdéken a Magyarországon uralkodó állapotok hatása alatt kínálnak. A tn- lajdonképeni tőzsdeüzletről ismételhetjük azt, a mit fentebb mondottunk, hogy az értékpapírok valamennyi faja többé kevésbbé érzékeny árcsökkenést szenvedett, a melyet csak némikép paralisált azon hírnek hatása, hogy a franczia-chinai viszály kedvező megoldást nyer a francziák győzelmei folytán. — Heti jelentés a budapesti gabonatőzsdéről. Budapest. 83. szept. 1. (Steiner József és Társa termény gabona és bízom czég jelent.) A bécsi nemzetközi magvásár teljesen üzlettelen maradt. Küllőid drágálja árainkat, s nem vesz részt a vásárlásban. A tömeges áruhozatal oly nagy mérvű, hogy itt a fővárosi raktárhelységek beszüntetik az áru-felvételt. — A hangulat roppant nyomott. A múlt heti árak jelentékeny veszteséget szenvedtek. — Lójutalék-lcivetés 1884-re. A jövő 1884-ik évben, netaláni mozgósítás esetén szükséglendő lómennyiségnek kivetése, illetőleg a kivetési kulcs megállapítása czéljából a honvédelmi miniszter által összehívott vegyes értekezlet múlt hó 22-én tartatott meg a honvédelmi minisztérium IV-ik osztályában. Az értekezleten az elnök által tett indítványhoz képest, a szükséges jutalék kiállítására 1883-ban alkalmasul osztályozott hátaslovakra 83 százalék, a hámos lovakra pedig 57 százalék kivetése határoztatok el. — Magyarország földbirtokviszonyai. A magyarországi pénzügyigazgatóságok a pénzügyminszter meghagyása folytán a magyarországi birtokviszonyokról adatokat gyűjtöttek s azokat időről időre beküldték az orsz. statisztikai hivatalnak, mely ez adatokat, miután az ország minden részéből beérkeztek, rendszeréken feldolgozta s ezt a pénzügyminisztérium legkölebb közzé fogja tenni. A begyült adatok szerint Magyarországban és Erdélyben összesen van 2.486,265 birtoktest s a birtok tulajdonosok száma a legutóbbi népszámlálás szerint 850,000. A földbirtok kiterjedése holdakban 46.597,989 holdat tesz és pedig termékeny 43.477,475 hold s terméketlen 3.120,414. A földbirtok természetét illetőleg kis paraszt birtok (5—30 hold) van 2.348,110, kis közép birtok (30—200 hold) 118,981, tulajdonképeni jószág (200—1000 hold) 13,758, urasági jószág(1000—10,000 hold) 5195 s uradalom (10, 000 holdon felül) 231. A holt kézen levő birtok 11 millió kataszt- rális holdra rúg, vagyis az összes birtoknak 27'6%-át teszi, amelyből az egyházi javakra 2,48% vagyis 281,612 kataszt. hold esik. — Az idei termés eredményéről a félhivatalos Bud. Korr. a következőket közli. Magyarországben le lett aratva: Búza 4.528‘ 120 holdról (1882. 4.335,139 hóid volt) termett átlag egy holdon 5.50 métermázsa (1882: 8.57 métermázsa), tehát összesen 24,889,011 mm. (1882: 37.144,497 métermázsa.) Rozs és kétszeres le lett aratva 2.245,589 holdról (1882: 2.246,491) termett holdankint átlag : 5.37 mm. (1882: 6.92 mm.), összesen: 12.058,554 mm. (1882: 15.537,860). Árpa le lett aratva: 1.689,795 hold (1882: 1.687,190 hold), termett átlag egy holdon 5.08 mm. (1882 : 7.69 mm.), összesen: 8.586.158 mm. (1882: 12.982,911). Zab, tönköly le lett aratva 1.7.39,337 hold (1882: 1.741,652), termett átlag egy holdon 4.08 mm. (1882: 5.36 mm.) összesen 7.061,124 mmá- zsa (1882: 9.328,324), Repcze le lett aratva 218.782 holdról (1882: 165,752 hold), termett holdankint átlag 2.68 mm. (1882: 3.93 mm.) összesen 585,885 mm. (1882: 651,861 mm.) — Az aratásról és mezőgazdasági állapotról a földművelési minisztériumhoz beérkezett jelentések szerint az aratás némely felvidéki és erdélyi megyék kivételével mindenütt bevégeztetett. Az eredmény, különösen az őszieket illetőleg kevés helyen felelt meg a várakozásnak. A cséplési munkálatok kedvező időjárás mellett folyamatban vannak, némely vidékeken már befejeztettek. Az eső hiánya a cséplési munkálatoknak kedvez, azonban a kapásnövényekre és a sarjútermésre, sok helyen a gyümölcsre is, rósz hatással van. Különösen az alföldi részeken levő, valamint az erdélyi megyékből érkeznek panaszok az iránt, hogy a tengeri a szárazság folytán fonnyadni, férgesedui. sőt helyenkint pusztulni kezd. A száraz időjárás miatt a szántási munkálatok is alig esz- közölhetők. A burgonya, főleg némely felvidéki megyében rothadásnak indúlt. Gyümölcs sok mutatkozik, azonban a szárazság folytán sok helyt hullani kezd. A szőlők átalában szépen fejlődnek.
