Eger - hetilap, 1883
1883-09-06 / 36. szám
XXII. év-folyam. 36. szám. 1883. szeptember 6-án. Előfizetési díj: Egész évre . 5 ín — kt Félévre. . . 2 , 50 _ Negyed évre . 1 _ 30 . Egy hónapra. — 43 . Egyes szám . — 12 , Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30. nyilttéíben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Egri ipartanoda. Az egri iparos tanonezok első fokú ipartanodájának szervezete : a Nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister által 1882-ik év augusztus hó 16-án 23,439. sz. alatt kiadott rendelet szerint. I. Tan terv: az előkészítő osztály részére. A tanítás czélja: Az olyan iparos tanulóknak, kik az elemi iskolákban vagy semmit, vagy igen keveset tanultak: az Írás, olvasás, számvetés és rajzolás elemeibe való bevezetése. Tantárgyak : Az irás, olvasás és a számvetés elemei, hetenkint 4 órán. A rajzolásból ugyanazok alapfogalmai, melyek a szabadkézi rajz tekintetében, az iparostanúlók első évi tanfolyamára kiszabattak. II. Tanterv: az iparostanúlók három éves tanfolyamára. (A harmadik évfolyam az 1884/5-ik iskolai évben veszi kezdetét.) Tantárgyak: 1. Rajz. A) A szabadkézi rajzolás alaptételei. A tanitás czélja: Általában a szép alak és idom iránti érzék és értelem ébresztése és fejlesztése. Ily alakok szabatos előállítási módjának közlése. — Különösen pedig a rajzolás tudásának oly fokú megszerzése. mely a magasabb iparos szakrajzolás bármely ágának biztos alapot nyújtson s mindennemű iparos foglalkozás körül az illetőnek majdan gyakorlati hasznára váljék. I- ső évfolyam. (Hetenkint legalább 2 óra.) Az egyenes vonal s annak minden irányban való szabadkézbeli rajzolása és kellő begyakorlása. A függőleges, a vízszintes és ferde. Az egyenesnek felezése, osztása; a szög, a szögek osztása. Az egyenesnek különböző alkalmazása és felhasználási módja, három-, négy- és többszögek, valamint egyéb egyszerű és ékesebb idomok alakítására. A hajlított vonal: iv, hullám, kör stb. A hajlított vonal alkalmazási módja zárt idomok, majd egyszerűbb és díszesebb sik ékítmények alakítására. Az egyenes és hajlított vonalaknak összekötése és combinatioi egyszerűbb és összetettebb ékítményekben, különösen ó-görög és mór stylű sza- lagdiszek és ékítmények. II- ik évfolyam. (Hetenkint legalább 2 óra.) A csigavonal és ellipsis. Jellemző levélidomok rajzolása természetről és stylizált mintákról. Egyszerűbb és összetettebb sik ékítmények folytatólagos rajzolása, a görög, római, román és re- naisance kor stylfajából, a stylfajok jellemző tulajdonainak bemutatásával és népszerű magyarázatával. — Mértani testek, u. m. koczka, hasáb, gúla, henger, a kúpnak távlati rajzolása szabadkézből, a perspectiva és árnyéktan főbb elveinek s szabályainak népszerű magyarázatával. B) A mértani rajzolás alapfogalmai. A tanitás czélja: Alapfogalmak és azon nélkűlözhetlen ismeretek megszerzése, melyek a legfontosabb mértani szerkesztések alapjáúl szolgálnak. I-ső évfolyam. (Hetenkint legalább 1 óra.) a) Elemi mértan. Bevezetés. A mértan fogalma, a rajz-eszközök megismertetése és használati módjuk. A pont, vonal, és test általános nemei és grafikus előállitásának magyarázata. Sikmértan. (Planimetria). Egyenes vonalak alapműveletei (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) és mérése. Két egyenes vonal relativ fekvése. A kör általában. A szögek nemei, mérése, másolása és alapműveletei. Mellék-, csúcs-, kiegészítő-, pótló-, ellentett- és váltószögek. — A három-, négy- és sokszögek alap- tulajdonságai oldalakra és szögekre vonatkozólag; azok nemei és szerkesztése. — A kör alaptulajdonságai, a húrok, érintők, a szög, a be- és körülirt idomok és a kör fekvése a körre vonatko- lag. Körmérő és kiszámítás. Il-ik évfolyam. (Hetenkint legalább 1 óra.) Sikmértan. Áz ellipsis, a ! csigavonalak, oválisok és nehány más fontosabb és gyakorlati alkalmazást nyerő görbe vonal rajzolása. Két egyenes vonal, az egyenes és a sik, két és három sik relativ fekvése. Az egyenes szöge a síkkal, a lapszög, a testszög (triäder), az ide vonatkozó legfontosabb tételek, különös tekintettel az ábrázoló mértanra. Tömörmértan. (Stereometria). A szögletes és gömbölyű testek nemei, összeillősége, hasonlósága, különösen a hasáb, gúla, henger, kúp és gömb. 2. Olvasás és fogalmazás. A tanitás czélja: Gyakorlás az értelmes és kellően hangsúlyozott olvasásban. Hasznos ismeretek szerzése az olvasmányokból. I- ső é v f o 1 y a m. (Hetenkint 2 ór a.) Olvasmányok: a) Elbeszélések, melyekben lehetőleg iparixző személyek szerepelnek, feltűntetvén az iparosok közt kívánatos jó tulajdonságokat, u. m. munkaszeretetei, pontosságot, becsületességet, mértékletességet, takarékosságot, erkölcsi tisztaságot, a törvények iránti engedelmességet, hazaszeretetet, békés indúlatot, megelégedést stb.; — b) az iparosok által feldolgozni szokott állati, növényi és ásványi terményekről, különös tekintettel azok ipari feldolgozására ; c) a hazai történelemből vett egyes fontosabb események; d) ismeretek a hazai földrajz köréből, főkép az ipari termelésre való tekintettel; végre e) a polgári társasélet köréből, u. m. az iparos tanúlók kötelességei tanító mestereik iránt, illemszabályok a családban, az iskolában, a nyilvános helyeken. Az olvasmányok tartalmának felfogása és igy az ismeretek gyarapítása mellett törekedni kell a tanítónak a nyelvtani ismeretek megszereztetésére; nevezetesen: szoktatni kell az iparos tanulót a mondatok megismerésére és szerkesztésére, a szók gyökei kikeresésére, s azoknak egymásból való származtatására s ez úton a helyesírásra, továbbá a beszéd főbb részei egymástól való megkülönböztetésére és a szók ragozására. Fogalmazás: a) elbeszélés utáni fogalmazás; b) egyszerű levelek fogalmazása. II- i k évfolyam. (Hetenkint 2 óra.) Olvasmányok: a) a hazai történelemből egyes szakaszok; b) a hazai földrajzból ; c) természettan köréből; d) a magyar alkotmányból, polgári jogok és kötelességek; e) ide tartoznak kiváló szemelvények a magyar költőkből. Fogalmazás: a) a polgári ügyiratok és levelek fogalmazása: számla, liyug- tatvány, elismervény, utalvány, kötelezvény, munka-vállalás, szerződés stb.; b) a könyvvitelből: napló, pénztárkönyv, főkönyv, leltár. 3. Szám- és mértan. A tanitás czélja:
