Eger - hetilap, 1883

1883-08-30 / 35. szám

343

kovics Adolf mezőkövesdi vendéglőst; vádlott, ki a lopást tagadja, a rendőri lapokban csalásért körzött Szinger Józseffel azonosnak látszik lenni. Az ügy az egri kir. törvényszéknek adatott által további eljárás végett. — Az ablakbetörők szövetkezetének a rendőrség nyomában van. Nehányan elfogattak.

— Zala-Egerszegen e hó 24-én s a következő napokon nagymérvű zavargások voltak. Az izraelitákat ablakaik beverésével s itt-ott kirablással jelentékenyen megkárositották. A közbelépett katonai hatalom a rendet helyreállította. Több sebesülés történt.

— Pályázati hirdetmény. Hevesmegye közönsége által a budapesti állami középipartanodánál alapított 200 forintos ösztöndíjra ezennel pályázat nyittatik. Ez ösztöndíjra oly hevesmegyei illetőségű ifjak pályázhatnak: 1) kik az ipartanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték s legalább is jó osztályzatú bizonyítványuk van; 2) a polgári iskola, gymnasium, vagy reáliskola négy alsó osztályából jó sikerű bizonyítványt nyertek ; 3) iparossegédek és mindazok, kik az 1) vagy 2) pontban kívánt készültségüket fölvételi vizsgálat utján bizonyítják. Ez ösztöndíjra első sorban azok tarthatnak igényt, kik — egyebekben hasonlók lévén — az ösztöndíjhoz járuló Gyöngyös város, vagy Domoszló, Erdőtelek, Márkáz, Feldebrő és Boczonád községbeli illetőségűek. A szegénységi, tanulmányi és gyakorlati bizonyítványokkal fölszerelt s bélyeggel ellátott kérvények Hevesmegye alispánjához czimezve a megyei irodába nyújtandók be folyó évi augusztus hó 31-éig. Eger, 1883. évi julius hó 16-ikán. Maj- z i k Victor, alispán.

— Az országos magyar ipa nnüvészeti múzeummal egyetértőleg a jelen évben ötvös mű- kiállítást rendeznek s a rendező központi bizottság Ipolyi Arnold püspök és gr. Keglevich István elnöklete alatt megalakult és felhívását e megye részére is meg- küldötte. E felhívás szerint a kiállítás Budapesten, a nemzeti muzeum képtárának termeiben f. év deczember hó közepe táján nyílik meg s 1884. évi február hó végéig tart. a bejelentések azonban lehetőleg még e hónapban, vagy nem sokkal később megteendők. E kiállítás körébe esnek mindazon iparművészeti becscsel biró művek, melyek aranyból, ezüstből, ékkövekből, vagy fél ékkövekből alkotvák; az egyéb anyagból: jelesül vasból, rézből, bronzból, sárga rézből stb. készítettek pedig annyiban, a mennjdben alkotásuk vagy díszítésük (zománczozás, arany, ezüst berakás, aranyozás) ötvösök munkájára vall. A kiállítás tárgyait képezik: 1) Az ország területén a magyarok bejövetele előtt lakott népik ötvös-müvei. — 2) A Magyarországon vagy Magyar- ország számára a X. századtól a XIX. század elejéig készített iparművészeti becscsel biró ötvös-művek, kiváló tekintettel azokra, melyeknek ily természetű eredetét czimerrel, fölirással, bélyeggel, okmánynyal, vagy egyéb módon be lehet bizonyítani. — 3) Oly ötvös-művek, melyeknek hazai vonatkozása nem bizonyítható ugyan, de melyek kiváló műbecsükkel, alaki vagy technicai érdekeltségükkel az ötvösség fejlődéséről s kivált fénykorairól kellő fogalmat adhatnak. — 4) Az előbbi pontokban fölsorolt régi müvek utánozásai. — 5) Ötvös müvek mintarajzai és oly kiváló

hazai ötvös-müveknek másolatai, melyek vagy elvesztek a századok viszontagságai közben, vagy a kiállítás számára nem szereztethettek meg. — A bizottság teljes bizalommal fordul mindazokhoz, kik régi ötvös-müveknek birtokosai, tegyék lehetségessé kincsük kiállítása által, hogy a nagy közönség megismerhesse a hazai ötvös-ipar fényes múltját, hogy szakembereink a magyarországi arany- és ezüst-müvesség, a zománczozás jellemző vonásait, a műhelyeket és a kiváló mestereket megállapíthassák; hogy iparosaink tanulmányozhassák a régi remek művekben nyilvánuló művészi felfogást és az e tárgyakon észlelhető változatos, mai nap is mintaszerű technicákat; e példákon okúivá pedig újra felvirágoztathassák hazánk e fontos iparművészetét. — Felhivatnak ennélfogva a szolgabirák és polgármesterek, hogy a hatóságuk területén található ily ötvös-müveknek, vagy azok mintarajzai és másolatainak tulajdonosait, legyenek azok egyesek vagy testületek, templomok, lelkészek, vagy kolostorok, kipuhatolván, — azokat a birtokukban lévő jelzett tárgyaknak rövid leírás melletti bejelentésére s annak idejében a kiállítás czéljaira kellő biztosítás melletti átengedésére s egyszersmind arra is hívják fel, beleegyez- nek-e abba, hogy e tárgyak lefényképeztessenek és sokszorosit- tassanak'? Az ekkép kipuhatolt, összeirt és bejelentett ötvösművek rövid leírásai a tulajdonosok nyilatkozatával együtt lehetőleg még e hó végéig, de mindenesetre szeptember hó 15-éig ide beterjesztenünk. — Egerben, 1883. augusztus hó 15-én.

Mojzik Victor, alispán s. k.

— Folyó hó 20-án Párádon, 1875-ben tett fiatalkori kölcsönös megfogadás alapján összejöttek: Bakó István tanár Léván,

Dx\ Bazsó Tivadar orvos Budapesten, Finger József pénzügyi gya- kornok Kassán, Stráska Györögy joggyakornok Gyöngyösön, Székely Jánog közigazgatási joggyakornok Egerben, Sváb Gyula post amester Kaalban. A fiatalok kedélyes mulatozás után elhatároz ták, hogy 1888-ban újra összejönnek, és pedig Visegrádon.

— Héya Mihály több irodalmi mű szerzője, ki az: „Ezer

éves Magyarország képekben és korrajzban“ czim alatt, az ezeréves jubileum ünnepére elkészítendő nagy munkájára vonatkozó előleges tanulmányokat tesz: jelenleg megyénk területén időz ; egyúttal ily czimü munkáit : „A pánszlávizmus

mint egységes államfogalomnak földrajzi képtelensége s mint jogeszme“ és: „Ezer éves jubileumunk fölötti elmélkedés“ terjeszti, a hazafias eszméknek propagandát alkotandó. Ajánljuk a jelzett irodalmi müveket, hazafias szellemű olvasó közönségünk figyelmébe és pártolásába.

— Magyar tanszék a keleti akadémián. Az 1883—84. iskolai év kezdetével a bécsi cs. és kir. keleti akadémiában, a magyar nyelvre, mint köteles tantárgyra, tanszék állittatik. A heti tanórák száma, melyek pontos meghatározása és elosztása az akadémia igazgatóságának van fentartva, — kezdetben hat leend; az évi fizetés havi előleges részletekben utalványozandó ötszáz forint, azonban nyugdíjra való minden igény nélkül. Pályázók folyamodványukat, tanítói képességükről szóló bizonyítványukkal egy^ütt, legkésőbb folyó évi szeptember hó 30-ig nyújtsák be a cs. és kir. közös külügyminisztériumhoz, a mely az állomás betöltéséről határozni fog. Azon pályázók, a kik valamely nyilvános felsőbb bécsi tanintézeten a magyar nyelvből oktatást adnak, az állomás betöltésénél előnyben részesülnek.

— A kolera ellen. A franczia lapok közük Pasteur levelét, melyet a ,.Voltaire“-hez intézett, midőn a tudományos bizottság a kolera tanulmányozása végett Egyiptomba indult. Levele végén megjegyezte a tudós, hogy a bizottság tagjai semmiféle veszélynek sem lesznek kitéve, ha követik az ő utasításait. Ezek az utasítások, melyek Egyiptomon kívül is bírnak érdekkel, a következők : 1. Ne használják sehol a közönséges ivóvizet, mielőtt fel nem forralták, s kihűlése után két-három perczig nem rázták meg egy félig tölt, s dugóval elzárt palaczkban. A viz felforralása helyett, legalább is 150 fokig hevített edényekbe is lehet meríteni a forrásnál. Ásványvizek ugyan ajánlatosak. 2. Mindennemű bor csak akkor élvezendő, miután palaczkokban 55—60 fokig hevítetett, a poharakat is hevíteni kell. 3. Az ételeket meg kell főzni és a természetes gyümölcsöket oly vízben megmosni, mely már felforrt és oly edényekben tartani melyekben megfőttek, vagy melyek előbb hevítettek. 4. Csak oly kenyeret szabad enni, mely vékony szeletekre vágva húsz perczig 15 fokú hőség mellett pi- rittatott. 5. Minden evő-edény 150 vagy több fok mellett hevítendő. 6. Az ágyruha és fehérnemű forró vízben áztatandó s azután szárítandó. 7. A mosdóvizet a használat előtt szintén fel kell forralni és meghűlése után Vson thimiansavval vagy ’/soo phenol- savval vegyíteni. Naponkint többször meg kell mosni az arczot és a kezeket ily vizben. 8. Ha kolera-hullát vagy ilyentől származó ruhát kell érinteni, egy-egy czentiméter vastagságú vattával bélelt, dupla sodronyból készült kis álarczot kellene a száj és orr elé tenni. Az álarcz minden egyes használata után 150 fok mellett hevítendő.

— Törvényesités. A király báró Orczy Andornak 1870-ben okt. 5-én született Tétard Andor nevű fiát törvényesítette, oly formán, hogy a „báró Orczy“ nevet és az „orczi“ előnevet viselhesse.

— 800 magyar népdal zongorára alkalmazva! A „Magyar Dalalbuní-ból, mely a magyar népdalok legnagyobb gyűjteménye, megjelent a IV-ik kötet is a 601—800. számú dallamokkal zongorára alkalmazva. E népdalgyüjtemény sokszorosan felülmúlja az eddig megjelent összes hasonnemü vállalatok tartalmát, ára pedig oly jutányos, hogy alig teszi a rendes bolti árnak y10-ed részét ; ugyanis, egy-egy dallam alig kerül többe% krajczárnál! Jogosan mondhatjuk tehát, hogy ez a magyar népdalok egyedüli népkiadása. Á „Dal-Album“ minden kötetéhez szövegkönyv is adatott ki „Magyar Daltár“ czim alatt, mely az előbbiben megjelent dallamok összes szövegeit és pedig számra nézve több mint 6000 versszakot foglal magában. Magyar népdalaink ezen egyetemes gyűjteménye a külföldön is rendkívüli elterjedésnek örvend, hazánkban pedig minden zenekedvelőnek meg kellene azt szerezni. Az egyetemes magyar népdalgyüjtemény folytatólagos megjelenése egy ideig szünetelni fog, minthogy a következő kötetek anyag-gyűjtése, feldolgozása és rendezése időt igényel. Megrendelések legczélszeriibben a „Magyar Dal-Album“ kiadóhivatalához Győrbe intézendők. Különben kaphatók minden rendes hazai és külföldi zenemükereskedésben is.