Eger - hetilap, 1883

1883-08-30 / 35. szám

341 megmentjük a társadalom javára a szegényeket és árvákat, azon iszákosság által, mely az árvák és szegények legnagyobb contin- gensét szolgáltatja. Felhasználjuk azon szenvedélyt, mely az erkölcsök sülyesz- téséhez hozzájárult, az erkölcsök emelésére. Felhasználjuk azon szenvedélyt, mely az eddigi nemzedéke­ket degenerálta, a jövő nemzedékek regenerálására. Jövedelmeztetjük azon szenvedélyt az állam javára, mely ed- digelő jövedelmét csökkentette. Jövedelmeztetjük azon szenvedélyt a község javára, mely eddig törzsvagyonát emésztette, munkaerejét apasztotta és sze­gényeit szaporította. Vesszük azon iszákosságot a nemzet szolgálatába, mely mi­nél jobban fog ezentűl garázdálkodni, annál nagyobb jövedelmet fog szolgáltatni a nevelésre, felvilágosodásra és a nyomor enyhí­tésére szolgáló eszközök előteremtésére s viszont, a mily arány­ban csökkenteni fogja jövedelmét, annál dúsabb kárpótlást fog nyújtani a nemzetnek abban, mit ez, az erkölcsök, józanság, gaz­dálkodásra való hajlam s a visszaadott munkaerőben nyerend. így megmentjük a regálé értékét, a jobbléthez szokott s fo­kozott igényekkel biró, régi úri családok javára, de a mi több — s a, mi nemcsak ezen családokra, hanem az egész magyar tár­sadalomra nézve nagy fontossággal bir — megmentjük a jelen s a jövő nemzedék s a nemzeti productio érdekében, a volt úriföld számára, ennek jelenben egyedüli, pénzbeli üzemtőkéjét. Segítünk a hitelre szorúlt földbirtokoson, mozgósítván szá­mára a regálé-értékét, a nélkül, hogy azt a magyar családoktól elszakítanék; mert a midőn a regálé értékének 5/e részét kölcsön alakjában folyósítjuk, egyszersmind ennek törlesztéséről, sőt egy ennek megfelelő, új tőke alkotásáról is gondoskodunk. Segítünk a magyar államkincstáron, szaporítván annak jö­vedelmét, a nélkül, hogy azt a józan és munkás polgár törzsva- gyonából, a nemzeti productio kárára, kiszakitanók. Segítünk a községen, szaporítván jövedelmét és jótékony in­tézményeit, a nélkül, hogy törzsvagyonát és munkaerejét megtá­madnék. Segítünk magukon a részegesség áldozatain s azok család­jain, fenntartván őket épen a szenvedélyük által szolgáltatott jö­vedelemből s elejét vesszük annak, hogy az iszákosság által te­remtett s a nyomor által szervezett csőcselék, száz meg száz alakban, a józan és munkálkodó polgárok vagyonát eméssze és fenyegesse. De igy eleget tettünk a jogegyenlőség elvének is, kisajátítván a magyar földbirtok testéből, a jelenkor szellemével össze nem férő, privilegizált terrtoriumot s elenyésztetvén e középkori maradványt. De megfeleltünk a helyesen felfogott egyenlőség elvének akkor, midőn nem kobozzuk el potom áron a regálé értékét a jobbléthez szokott, a fejlettség magasabb fokán álló, régi magyar családok­tól. Megfelelünk épen akkor az új kor annyira hangoztatott egyen- lőségi elvének, midőn ezen régi családok magasabb fokon álló fejlettségére s az ezzel járó fokozottabb, szellemi és kényelmi igényeikre tekintettel lévén, ezen fokozottabb igényeik kielégíté­séről gondoskodunk. Megfeleltünk az egyenlőség helyesen felfo­gott elvének épen akkor, midőn ezen regálé értékét nem kobozzuk el a fokozottabb igényekkel már születésüknél fogva biró családok­tól, azok javára, kik edzettebb testtel és kevesebb igényekkel jöt­tek a világra. Megfeleltünk épen akkor az új kor szellemének, midőn ezen, a nemzettest gyöngédebb részét képező, régibb csa­ládokat nem tesszük ki a vérre vaditólag ható nyomornak. Meg­feleltünk akkor a kor szellemének, midőn a fejlettebb osztály meg­semmisítésével nem akarunk a fejlettségben hátramaradottabb osztá­lyon segíteni. És tettünk a legjobb szolgálatot épen ezen a fejlett­ségben hátramaradott osztálynak, midőn az intellektuálisabb s az emberi érzésekhez hozzáférhetőbb elemet s igy ezen értékesebb emberanyagot a társadalam javára megmentjük. És tettünk a legjobb szolgálatot magának a nemzetnek s a társadalomnak, midőn nem rombolva, hanem alkotva és conserválva akarunk a társadalmon segíteni. Óva intjük tehát a nemzetet, hogy a bajt ne életveszélyes operátiókal igyekezzék orvosolni, a nemzetestet ne, az ezt folyton megcsonkító amputátiókkal akarja megmenteni, ne az egyik osz­tály megsemmisítésével akarja a másik osztályt segíteni s ne azt adja az egyiknek, mit a másiktól elvesz: hanem mozdítsa elő az egyik osztály érdekét, érdeke előmozdításával s igy mozdítsa elő az egyes osztályok összeségének érdekét, az egyes osztályok ér­deke előmozdításával és tegye éppé a nemzettestet az által, hogy minden részét egészségessé teszi! A villamos világításról. Az 1882. évet a villamos világitási ügynek rohamosan ha­ladó fejlődésében jelentős időszaknak kell tekintenünk. A lénye­ges tökéietesbülés folytán, melyet a villamos lámpák és villamos gépek a legutóbbi évek óta felmutatni képesek, s az általuk elért jó eredményeknek gyors közhírre jutása s különösen a kedvező siker folytán, melyet a párisi és müncheni nemzetközi villamos kiállításon elértek, a villamos világitási készülékek száma a le­folyt évhez képest rendkívüli módon gyarapodott. E körülmény azon nagy előnyök mellett bizonyít, melyek által a villamosfény a gázzal szemben kiválik s melyek azt már ma is a jövő világi­tó eszközeként tüntetik fel. A villamos világítás legkiválóbb előnyeihez tartozik az, hogy alkalmazásával eleje vétetik a tűzveszélynek. A villamos világí­tás ellen emelt mindazon vádak az általa fokozott tűzveszélyt illetőleg, melyek hiányosan eszközölt és rosszúl kezelt berendezé­seken alapultak, tarthatatlanoknak bizonyultak; szaktekintélyek ítélete és az eddigi tapasztalatok szerint a kifogástalanul beren­dezett villamos világítás épenséggel nem járhat semminemű ve­széllyel. De feltéve bár, hogy a villamosvilágitás nem egészen ment a tűzveszélyességtől, úgy még sem hasonlítható össze min­den más világitási nemnek és különösen a gázvilágitásnak tűz­vész élyességével. Ézzel szoros kapcsolatban állnak azok az előnyök, melyek a villamos fény alkalmazását különösen egyészségügyi szempont­ból teszik kívánatossá. Tudvalevő dolog, hogy egy légszeszláng nem csak annyi élenyt fogyaszt el mint két embernek a tüdeje ugyanazon idő alatt, hanem egyúttal meg is mérgezi a légkört a szénsavnak, szénélegnek és egyéb ártalmas gázoknak egész özö­nével, melyek a tökéletlenül tisztított kőszéngázból fejlődnek. De egészen tűrhetetlen néha a gázvilágitás az óriási hőfejlesztés folytán, mely színházakban, táncztermekben, közhelyiségekben sat. különösen válik érezhetővé, hol a ventiláczió sok embernek egyide­jű jelenléte folytán a nélkül is nagy nehézségekkel jár s a szük­séges fényhatás előidézése a lángoknak oly mérvben való foko­zását igényli, mely a légelválasztást borzasztó módon sietteti. Mindezeken a bajokon segítve van a villamos világítás behozata­la által, minthogy az ezzel járó hőfejlesztés alig jöhet tekintet­be; épúgy semmit sem vesz el a környező levegőből és semmit sem ad hozzá s igy az utóbbinak tisztaságát tökéletesen megóvja. Lássuk már most, miként áll a dolog azzal a sokat hangoz­tatott veszélylyel, a mely a villamos folyamnak az emberre való átvitele következtében előáll. Ezt a veszélyt épúgy túlhajtották, a hogy a tűzveszélyességről hangoztatottat. A gépekkel, lámpák­kal és vezetékekkel való óvatos bánásmód mellett minden szeren­csétlenséget kizártnak kell tekintenünk és az a veszély, melyet a villamos készülékekkel való elbánás magában rejt, bizonynya.1 sokkal csekélyebb, mint az, a mely a legtöbb egyéb géppel jár. Az a kevés baleset, a mely csakugyan beállott, vagy szándéko­san idéztetett elő vagy pedig nagy ügyetlenség által okoztatott; azonban csakis váltó folyamgépeknél, és dynamo-elektrikus gé­peknél fordultak elő, oly magasra feszített folyamokkal, a milye­neket pl. a Brush Company alkalmaz. A villamos világításnál most általában alkalmazott áramok, mint pl. az Edison- és Schuckert- féle rendszernél, aránylag oly csekély feszítéssel bírnak, hogy hasonló balesetek jól berendezett telepeknél feltétlenül kizártak­nak tekintendők. A villamos világításnak egy másik előnye az a tulajdonsá­ga, hogy minden szint mintegy nappali világításban tüntet fel; ehhez járul még amaz általa nyújtott lehetőség, hogy bármely világossági fok elérhető vele, hogy mindazok a munkák éjjel is végezhetők, a melyeket eddig csak nappal lehetett végezni, és hogy a villamos fénynek a fehérsége és tisztasága azt a legfino­mabb munkákra is alkalmatossá teszi. A színeknek pontos megkülönböztethetősége a villamos vi­lágítás terjedését különösen a grafikai iparágakban, a papír-, fonó-, szövő- és festőgyárakban tette lehetővé, mig tűzveszély el­leni biztossága alkalmazását a szeszgyártásnál, illő olajok gyártá­sánál, általában a vegyészeti iparban, továbbá a fa- és malom­iparban, hol könnyen gyuladó anyagokat dolgoznak fel vagy állíta­nak elő, mozdítja elő. (Vége köv.) G. M. Politikai heti szemle. F r o h s d o r f, aug. 24. Öt perczczel fél nyolcz előtt halt meg ma reggel Chambord gróf, a Bourbon-Bourbon-ház francziaországi ágának végső sarja. (A Bourbon-orleansi ág Francziaországban, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom