Eger - hetilap, 1883
1883-08-30 / 35. szám
341 megmentjük a társadalom javára a szegényeket és árvákat, azon iszákosság által, mely az árvák és szegények legnagyobb contin- gensét szolgáltatja. Felhasználjuk azon szenvedélyt, mely az erkölcsök sülyesz- téséhez hozzájárult, az erkölcsök emelésére. Felhasználjuk azon szenvedélyt, mely az eddigi nemzedékeket degenerálta, a jövő nemzedékek regenerálására. Jövedelmeztetjük azon szenvedélyt az állam javára, mely ed- digelő jövedelmét csökkentette. Jövedelmeztetjük azon szenvedélyt a község javára, mely eddig törzsvagyonát emésztette, munkaerejét apasztotta és szegényeit szaporította. Vesszük azon iszákosságot a nemzet szolgálatába, mely minél jobban fog ezentűl garázdálkodni, annál nagyobb jövedelmet fog szolgáltatni a nevelésre, felvilágosodásra és a nyomor enyhítésére szolgáló eszközök előteremtésére s viszont, a mily arányban csökkenteni fogja jövedelmét, annál dúsabb kárpótlást fog nyújtani a nemzetnek abban, mit ez, az erkölcsök, józanság, gazdálkodásra való hajlam s a visszaadott munkaerőben nyerend. így megmentjük a regálé értékét, a jobbléthez szokott s fokozott igényekkel biró, régi úri családok javára, de a mi több — s a, mi nemcsak ezen családokra, hanem az egész magyar társadalomra nézve nagy fontossággal bir — megmentjük a jelen s a jövő nemzedék s a nemzeti productio érdekében, a volt úriföld számára, ennek jelenben egyedüli, pénzbeli üzemtőkéjét. Segítünk a hitelre szorúlt földbirtokoson, mozgósítván számára a regálé-értékét, a nélkül, hogy azt a magyar családoktól elszakítanék; mert a midőn a regálé értékének 5/e részét kölcsön alakjában folyósítjuk, egyszersmind ennek törlesztéséről, sőt egy ennek megfelelő, új tőke alkotásáról is gondoskodunk. Segítünk a magyar államkincstáron, szaporítván annak jövedelmét, a nélkül, hogy azt a józan és munkás polgár törzsva- gyonából, a nemzeti productio kárára, kiszakitanók. Segítünk a községen, szaporítván jövedelmét és jótékony intézményeit, a nélkül, hogy törzsvagyonát és munkaerejét megtámadnék. Segítünk magukon a részegesség áldozatain s azok családjain, fenntartván őket épen a szenvedélyük által szolgáltatott jövedelemből s elejét vesszük annak, hogy az iszákosság által teremtett s a nyomor által szervezett csőcselék, száz meg száz alakban, a józan és munkálkodó polgárok vagyonát eméssze és fenyegesse. De igy eleget tettünk a jogegyenlőség elvének is, kisajátítván a magyar földbirtok testéből, a jelenkor szellemével össze nem férő, privilegizált terrtoriumot s elenyésztetvén e középkori maradványt. De megfeleltünk a helyesen felfogott egyenlőség elvének akkor, midőn nem kobozzuk el potom áron a regálé értékét a jobbléthez szokott, a fejlettség magasabb fokán álló, régi magyar családoktól. Megfelelünk épen akkor az új kor annyira hangoztatott egyen- lőségi elvének, midőn ezen régi családok magasabb fokon álló fejlettségére s az ezzel járó fokozottabb, szellemi és kényelmi igényeikre tekintettel lévén, ezen fokozottabb igényeik kielégítéséről gondoskodunk. Megfeleltünk az egyenlőség helyesen felfogott elvének épen akkor, midőn ezen regálé értékét nem kobozzuk el a fokozottabb igényekkel már születésüknél fogva biró családoktól, azok javára, kik edzettebb testtel és kevesebb igényekkel jöttek a világra. Megfeleltünk épen akkor az új kor szellemének, midőn ezen, a nemzettest gyöngédebb részét képező, régibb családokat nem tesszük ki a vérre vaditólag ható nyomornak. Megfeleltünk akkor a kor szellemének, midőn a fejlettebb osztály megsemmisítésével nem akarunk a fejlettségben hátramaradottabb osztályon segíteni. És tettünk a legjobb szolgálatot épen ezen a fejlettségben hátramaradott osztálynak, midőn az intellektuálisabb s az emberi érzésekhez hozzáférhetőbb elemet s igy ezen értékesebb emberanyagot a társadalam javára megmentjük. És tettünk a legjobb szolgálatot magának a nemzetnek s a társadalomnak, midőn nem rombolva, hanem alkotva és conserválva akarunk a társadalmon segíteni. Óva intjük tehát a nemzetet, hogy a bajt ne életveszélyes operátiókal igyekezzék orvosolni, a nemzetestet ne, az ezt folyton megcsonkító amputátiókkal akarja megmenteni, ne az egyik osztály megsemmisítésével akarja a másik osztályt segíteni s ne azt adja az egyiknek, mit a másiktól elvesz: hanem mozdítsa elő az egyik osztály érdekét, érdeke előmozdításával s igy mozdítsa elő az egyes osztályok összeségének érdekét, az egyes osztályok érdeke előmozdításával és tegye éppé a nemzettestet az által, hogy minden részét egészségessé teszi! A villamos világításról. Az 1882. évet a villamos világitási ügynek rohamosan haladó fejlődésében jelentős időszaknak kell tekintenünk. A lényeges tökéietesbülés folytán, melyet a villamos lámpák és villamos gépek a legutóbbi évek óta felmutatni képesek, s az általuk elért jó eredményeknek gyors közhírre jutása s különösen a kedvező siker folytán, melyet a párisi és müncheni nemzetközi villamos kiállításon elértek, a villamos világitási készülékek száma a lefolyt évhez képest rendkívüli módon gyarapodott. E körülmény azon nagy előnyök mellett bizonyít, melyek által a villamosfény a gázzal szemben kiválik s melyek azt már ma is a jövő világitó eszközeként tüntetik fel. A villamos világítás legkiválóbb előnyeihez tartozik az, hogy alkalmazásával eleje vétetik a tűzveszélynek. A villamos világítás ellen emelt mindazon vádak az általa fokozott tűzveszélyt illetőleg, melyek hiányosan eszközölt és rosszúl kezelt berendezéseken alapultak, tarthatatlanoknak bizonyultak; szaktekintélyek ítélete és az eddigi tapasztalatok szerint a kifogástalanul berendezett villamos világítás épenséggel nem járhat semminemű veszéllyel. De feltéve bár, hogy a villamosvilágitás nem egészen ment a tűzveszélyességtől, úgy még sem hasonlítható össze minden más világitási nemnek és különösen a gázvilágitásnak tűzvész élyességével. Ézzel szoros kapcsolatban állnak azok az előnyök, melyek a villamos fény alkalmazását különösen egyészségügyi szempontból teszik kívánatossá. Tudvalevő dolog, hogy egy légszeszláng nem csak annyi élenyt fogyaszt el mint két embernek a tüdeje ugyanazon idő alatt, hanem egyúttal meg is mérgezi a légkört a szénsavnak, szénélegnek és egyéb ártalmas gázoknak egész özönével, melyek a tökéletlenül tisztított kőszéngázból fejlődnek. De egészen tűrhetetlen néha a gázvilágitás az óriási hőfejlesztés folytán, mely színházakban, táncztermekben, közhelyiségekben sat. különösen válik érezhetővé, hol a ventiláczió sok embernek egyidejű jelenléte folytán a nélkül is nagy nehézségekkel jár s a szükséges fényhatás előidézése a lángoknak oly mérvben való fokozását igényli, mely a légelválasztást borzasztó módon sietteti. Mindezeken a bajokon segítve van a villamos világítás behozatala által, minthogy az ezzel járó hőfejlesztés alig jöhet tekintetbe; épúgy semmit sem vesz el a környező levegőből és semmit sem ad hozzá s igy az utóbbinak tisztaságát tökéletesen megóvja. Lássuk már most, miként áll a dolog azzal a sokat hangoztatott veszélylyel, a mely a villamos folyamnak az emberre való átvitele következtében előáll. Ezt a veszélyt épúgy túlhajtották, a hogy a tűzveszélyességről hangoztatottat. A gépekkel, lámpákkal és vezetékekkel való óvatos bánásmód mellett minden szerencsétlenséget kizártnak kell tekintenünk és az a veszély, melyet a villamos készülékekkel való elbánás magában rejt, bizonynya.1 sokkal csekélyebb, mint az, a mely a legtöbb egyéb géppel jár. Az a kevés baleset, a mely csakugyan beállott, vagy szándékosan idéztetett elő vagy pedig nagy ügyetlenség által okoztatott; azonban csakis váltó folyamgépeknél, és dynamo-elektrikus gépeknél fordultak elő, oly magasra feszített folyamokkal, a milyeneket pl. a Brush Company alkalmaz. A villamos világításnál most általában alkalmazott áramok, mint pl. az Edison- és Schuckert- féle rendszernél, aránylag oly csekély feszítéssel bírnak, hogy hasonló balesetek jól berendezett telepeknél feltétlenül kizártaknak tekintendők. A villamos világításnak egy másik előnye az a tulajdonsága, hogy minden szint mintegy nappali világításban tüntet fel; ehhez járul még amaz általa nyújtott lehetőség, hogy bármely világossági fok elérhető vele, hogy mindazok a munkák éjjel is végezhetők, a melyeket eddig csak nappal lehetett végezni, és hogy a villamos fénynek a fehérsége és tisztasága azt a legfinomabb munkákra is alkalmatossá teszi. A színeknek pontos megkülönböztethetősége a villamos világítás terjedését különösen a grafikai iparágakban, a papír-, fonó-, szövő- és festőgyárakban tette lehetővé, mig tűzveszély elleni biztossága alkalmazását a szeszgyártásnál, illő olajok gyártásánál, általában a vegyészeti iparban, továbbá a fa- és malomiparban, hol könnyen gyuladó anyagokat dolgoznak fel vagy állítanak elő, mozdítja elő. (Vége köv.) G. M. Politikai heti szemle. F r o h s d o r f, aug. 24. Öt perczczel fél nyolcz előtt halt meg ma reggel Chambord gróf, a Bourbon-Bourbon-ház francziaországi ágának végső sarja. (A Bourbon-orleansi ág Francziaországban, s