Eger - hetilap, 1883
1883-08-09 / 32. szám
318 fogja eddigi állomáshelyét elhagyni. Ezenkívül egyes tüzér-ezredek állomáshelye is változást szenved s a többek közt a kassai hadparancsnokság, melynek eddig nem volt tüzérsége, szintén fog ily csapatokat kapni. Ez áthelyezésekkel az uj hadtestformácziók nagyban és egészben (??) be lesznek fejezve, s 408 gyalogzászlóaljból összesen 202 lesz a rendes hadtest kötelékébe beillesztve. — A gyöngyösi mézeskalácsosokat illető hírünkre vonatkozólag, egyik gyöngyösi s előnyösen ismert mézeskalácsos iparostól: Dienes Ignácz úrtól a „Gyöngyös“ helyreigazítást közöl, melyben „alaptalannak“ mondja azon Egerből szárnyra kelt hirt, hogy az ottani mézeskalácsosok készítményei orvos-rendőrileg lefoglaltattak volna. Ily lefoglalásról a r.-kapitányi hivatal sem tud semmit sem. *) — A m.-óvári akadémia és a német nyelv. A hivatalos lap a következő hirdetményt közli: Ezennel tudomására hozatik az érdekelt közönségnek, hogy a magyar-óvári gazdasági akadémián ez ideig fennállott német parallel tanfolyam megsziinetettetik; a jövő 1883/4. tanévtől kezdve tehát többé német nyelven előadások nem fognak tartatni. Azon másodéves növendékek részére, kik a magyar-óvári gazdasági akadémián az elmúlt 1882/3. tanévben, mint első évesek, német tanfolyamot hallgattak, a jövő tanévben kivételesen még ugyanily nyelvű előadások fognak tartatni, hogy alkalom nyujtassék nekik, tanulmányukat teljesen befejezhetni. Kelt Budapesten, 1883. évi augusztus hó 2-án Széchenyi, s. k. — Gazdasági tudósítók kinevezése. A fóldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, Albert Dénes léckei lakost Bi- harmegye mezőtelegdi járására nézve. Püspöky Bertalan sarkadi lakost és Trusza Lajost, Biharmegye nagyszalontai járására nézve, Daruban Gerő feketetói lakost, Biharmegye élesdi járására nézve, Piacsek Károly fehéregyházi lakost, Borsodmegye egri-felső járására nézve, Nedeczky János piszkei lakost, Esztergommegye esztergomi járására nézve, Váncsó Gyula kéméndi lakost, Esztergommegye párkányi járására nézve, Beniczky György csehi lakost, és Klinkárt Emil maconkai lakost Hevesmegye mátrai járására nézve. — Fontos magyar találmány. Ellinger Illés budapesti fényképész a képsokszorositási eljárás terén fölötte érdekes és fontos találmányt tett, melyre szabadalmat is kapott. A találmány abból áll, hogy bármely felvett fénykép, egyenesen a könyvnyomdában sokszorosítható rajzoló nélkül, a leg rövidebb idő alatt. — A reformátusok egyetemes tanügyi bizottsága folyó évi julius 5—10-ig Budapesten tartotta üléseit. Három albizottságot alakított: theologiait, középtanodait és tanitóképezdeit. Mind a a három bizottság elkészítette a tantervet, csakhogy a középiskolai tantervet, terjedelmes volta miatt, az egész bizottság, az időből kifogyván, le nem tárgyalhatta. Mind a három tervezet fölött a szeptemberben tartandó konvent fog dönteni. — A hadsereg köréből. A hadsereg bécsi rendeleti-lapja közzéteszi az 1883. évi XXV. t, c. alapján 24 főhadnagynak és 500- nál több hadnagynak, hadapród-tiszthelyettssnek és altisztnek a honvédelmi m. k. miniszterrel egyetértőleg keresztülvitt áthelyezését a cs. és k. hadseregből a m. k. honvédség állományába. — Az angol kormány nemcsak hogy nem rendelt el az Egyiptomból jövő hajók ellenében vesztegzárt, hanem még más országoknak a kolera behurczolása elleni intézkedéseit is megtámadja. A kereskedelmi minisztérium tudvalevőleg elhatározta, hogy a Fiu- mébe Indiából a Szuez-csatornán át érkezett, rizst tartalmazó zsákok, melyek a fertőző anyagot nagyon könnyen magukkal hozhatják és azt hosszú ideig meg nem is tartják, szigorúan deszin- ficiáltassanak, illetve, hogy a rizs zsákok nélkül szállíttassák partra. Az angol kormány az ellen konzula által tiltakozott. A kereskedelmi minisztérium azonban, mint halljuk, ezen tiltakozást nem vette figyelembe és visszairt külügyminisztériumunk utján, hogy ezen intézkedésekre egészségügyi szempontból elkerülhetle- nül szükség volt. — Az országos szinészeti tanoda jövő tanfolyamára jelentkezők beiratására f. év szeptember hó 3. 4. 5-ik napja tűzetik ki és pedig naponkint délután 3 órától az intézet helyiségében. Az intézet helyisége Bpest Kerepesi út nemz. színházi bérház III. em. 18 ajtó. Ismételve megjegyeztetik, hogy a kik az uj szervezet iránt tájékozást óhajtanak, forduljanak szóval vagy Írásban az orsz. szinészeti tanoda titkárához, ki is az uj alapszabályokat készséggel megküldi. írásbeli megkereséseknél a név, cziui, lakhely és utolsó posta tisztán és olvashatólag kiírandó. Az orsz. szinészeti tanoda igazgatósága. *) Mi pedig úgy halljuk, hogy ez ügy megyénk bizottsági gyűlésén is előfordult. ‘ Szerk. — Az izraelita anyakönyvek vezetéséről szóló szabályrendeleti tervezet, egy, az érdekelt minisztériumok kiküldötteiből alakítandó vegyes értekezlet tárgyalása alá fog bocsáttatni. Ezen értekezlet lehetőleg még az országgyűlés uj ülésszaka előtt össze fog hivatni. — Érdekes sajtóügyi határozat. Bolgárovics Dávid pomázi gör. kel. lelkész és neje sajtópört inditottak Luppa Péter ellen, egy az „Egyetértés-ben“ megjelent közlemény miatt, melyben az állíttatott, hogy a lelkész apósát és anyósát Ubrik Borbálaként kamrába zárva tartja. Az esküdtszék Bolgárovics Dávidot, illetőleg a vádlottat „nem vétkesének nyilvánította; Bolgárovics Dávidnét illetőleg pedig arra a kérdésre: foglaltatik-e az inkriminált közleményben rágalom ? 5 igen és 7 nemmel felelt, mig a vétkesség kérdésére nézve marasztaló volt az esküdtszék verdiktje. A bíróság ennek folytán az 1867. év május 17-én kiadott igazságügyminiszteri rendelet 115 §-a alapján, miután az ellentmondó határozatban az esküdtek tévedését látta, az esküdtszék határozatát felfüggesztettte, s az ügyet uj esküdtszék elé utasította. Ez ellen a bírói határozat ellen mind a magánvádlók, mind pedig a vádlott Luppa Péter semmiségi panaszt adtak be. Vádlott semmiségi panaszában a bíróság határozatát érvénytelennek állítja, mert az esküdtszék kimondotta, hogy a kérdéses közleményben nem foglaltatik a b. t. könyvbe ütköző rágalom, igy tehát ő, daczára a későbbi kérdésre adott esküdtszéki feleletnek, felmentendő lett volna s hivatkozik a fentebb említett miniszteri rendelet 72. §-ra, mely szerint hasonló eljárásnak csak marasztaló Ítéletnél van helye. Magánvádlók semmiségi panaszukat csak arra az esetre alapították, ha az eljáró bíróság határozata megsemmisittetnék. A kir Kúria az eljáró bíróság felterjesztésének felolvasása után Luppa Péter panasza folytán, a bírói felfüggesztő határozatot, a mennyiben az Bolgárovics Dávidra vonatkozik, megsemmisítette, s a bíróságot uj határozathozatalra utasította; Bolgárovics Dávid panaszát pedig, mint időelőttit, visszavetette. — Nyugat-Európa partjainak süllyedése. Ehhez a még mindig eldöntetlen kérdéshez sok érdekes adalékkal járul Alfred Cliévre- mont következő czimü könyvében: „Les mouvements du sol sur les cotes occidentales de la France et particulierement dans le Golfe normand-breton. Paris, 1882.“ E könyvével egyszersmind felel a francia akadémia, által kiadott pályázatra. Chévremont arra figyelmezteti a tudós világot, hogy a La Hauge foktól Treg- nier városig terjedő öböl oly sekély, hogy ha a tenger talaja 20. vagy csak 10 méterrel is fölemelkednék, egészen kiszáradna az öböl s Jersey szigete a tenger partját képezné. Julius Caesar korában Jersey csak keskeny vizszalaggal volt elválasztva a száraz földtől, úgy, hogy át lehetett lábolni. A Szent-Mihály-hegy még 5—6 száz évvel ezelőtt bent volt a szárazon, most pedig szigetet képez, minden oldalról viz környékezi. Ha nagyon régi mappákat összehasonlítunk a mostaniakkal, látható, hogy hány uj sziget keletkezett s hány régi tűnt el. Chévremont konstatálja, hogy a tengerpart Spanyolországtól föl Dániáig folyton mélyed s hogy a tenger mindig több területet foglal el a száraz földtől. — A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871. VIII. törvény több iránybani módosításának szüksége mindinkább érezhetővé válván, az igazságügyminiszterium kebelében, a bírósági fegyelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, mint a Nemzet értesül, már elkészült, s annak országgyűlési tárgyalása a jövő ülésszak alatt meg fog történni. — Ifjabb Nagel Otto könyvkereskedő kiadásában Budapesten a nemzeti szinház bérházában megjelent a magyar általános levelező 4-ik füzete, szerkeszti Knorr Alajos. E füzet tartalma az értesítéseket tartalmazó levelekkel kezdődik, ezután ismerteti a tudakozódó és kérdő, tanácsot és tanítást kérő és adó leveleket; a tudakozódó és kiadó levelek után értekezik az emlékeztető és intő levelekről, azok tartalmáról és szerkesztésének szabályairól, azután ismerteti a megbízásokat, megrendeléseket, tartalmazó leveleket, végre értekezik az ajánló levelekről. Ezen füzet ára 30 kr. — Az aratás megyénkben befejezettnek mondható; a csép- lés is foly mindenfelé. Az eredmény egyes vidékenkint nagyon változó. Néhol a búza csomója nem adja meg a vékát sem, másutt két vékát ad. Az árpa imitt-amott meglehetősen fizet, sok helyen azonban silány termést adott. — Az átlagos eredmény gyönge közép termés. — Az aratás eredményéről. Hivatalos jelentések szerint a búza középen alóli termést szolgáltatott a felvidék legtöbb megyéjében, továbbá Komárom, Veszprém. Hajdú, Heves, Bács, Te- mes, Torontál és Alsófehérmegye egyes vidékein. A minőség áta- lában ki nem elégítő, a szem sok helyen szőrűit és üszögös. A rozs középen alóli eredményt adott Somogy, Arad és Szabolcs