Eger - hetilap, 1883

1883-08-09 / 32. szám

318 fogja eddigi állomáshelyét elhagyni. Ezenkívül egyes tüzér-ezredek állomáshelye is változást szenved s a többek közt a kassai had­parancsnokság, melynek eddig nem volt tüzérsége, szintén fog ily csapatokat kapni. Ez áthelyezésekkel az uj hadtestformácziók nagyban és egészben (??) be lesznek fejezve, s 408 gyalogzászló­aljból összesen 202 lesz a rendes hadtest kötelékébe beillesztve. — A gyöngyösi mézeskalácsosokat illető hírünkre vonatkozó­lag, egyik gyöngyösi s előnyösen ismert mézeskalácsos iparostól: Dienes Ignácz úrtól a „Gyöngyös“ helyreigazítást közöl, melyben „alaptalannak“ mondja azon Egerből szárnyra kelt hirt, hogy az ottani mézeskalácsosok készítményei orvos-rendőrileg lefoglaltat­tak volna. Ily lefoglalásról a r.-kapitányi hivatal sem tud sem­mit sem. *) — A m.-óvári akadémia és a német nyelv. A hivatalos lap a következő hirdetményt közli: Ezennel tudomására hozatik az érdekelt közönségnek, hogy a magyar-óvári gazdasági akadémián ez ideig fennállott német parallel tanfolyam megsziinetettetik; a jövő 1883/4. tanévtől kezdve tehát többé német nyelven előadá­sok nem fognak tartatni. Azon másodéves növendékek részére, kik a magyar-óvári gazdasági akadémián az elmúlt 1882/3. tanévben, mint első évesek, német tanfolyamot hallgattak, a jövő tanévben kivételesen még ugyanily nyelvű előadások fognak tartatni, hogy alkalom nyujtassék nekik, tanulmányukat teljesen befejezhetni. Kelt Budapesten, 1883. évi augusztus hó 2-án Széchenyi, s. k. — Gazdasági tudósítók kinevezése. A fóldmivelés-, ipar- és ke­reskedelemügyi m. kir. miniszter, Albert Dénes léckei lakost Bi- harmegye mezőtelegdi járására nézve. Püspöky Bertalan sarkadi lakost és Trusza Lajost, Biharmegye nagyszalontai járására nézve, Daruban Gerő feketetói lakost, Biharmegye élesdi járására nézve, Piacsek Károly fehéregyházi lakost, Borsodmegye egri-felső járá­sára nézve, Nedeczky János piszkei lakost, Esztergommegye esz­tergomi járására nézve, Váncsó Gyula kéméndi lakost, Esztergom­megye párkányi járására nézve, Beniczky György csehi lakost, és Klinkárt Emil maconkai lakost Hevesmegye mátrai járására nézve. — Fontos magyar találmány. Ellinger Illés budapesti fényké­pész a képsokszorositási eljárás terén fölötte érdekes és fontos találmányt tett, melyre szabadalmat is kapott. A találmány ab­ból áll, hogy bármely felvett fénykép, egyenesen a könyvnyomdá­ban sokszorosítható rajzoló nélkül, a leg rövidebb idő alatt. — A reformátusok egyetemes tanügyi bizottsága folyó évi julius 5—10-ig Budapesten tartotta üléseit. Három albizottságot alakított: theologiait, középtanodait és tanitóképezdeit. Mind a a három bizottság elkészítette a tantervet, csakhogy a középis­kolai tantervet, terjedelmes volta miatt, az egész bizottság, az időből kifogyván, le nem tárgyalhatta. Mind a három tervezet fölött a szeptemberben tartandó konvent fog dönteni. — A hadsereg köréből. A hadsereg bécsi rendeleti-lapja köz­zéteszi az 1883. évi XXV. t, c. alapján 24 főhadnagynak és 500- nál több hadnagynak, hadapród-tiszthelyettssnek és altisztnek a honvédelmi m. k. miniszterrel egyetértőleg keresztülvitt áthelye­zését a cs. és k. hadseregből a m. k. honvédség állományába. — Az angol kormány nemcsak hogy nem rendelt el az Egyip­tomból jövő hajók ellenében vesztegzárt, hanem még más orszá­goknak a kolera behurczolása elleni intézkedéseit is megtámadja. A kereskedelmi minisztérium tudvalevőleg elhatározta, hogy a Fiu- mébe Indiából a Szuez-csatornán át érkezett, rizst tartalmazó zsákok, melyek a fertőző anyagot nagyon könnyen magukkal hoz­hatják és azt hosszú ideig meg nem is tartják, szigorúan deszin- ficiáltassanak, illetve, hogy a rizs zsákok nélkül szállíttassák partra. Az angol kormány az ellen konzula által tiltakozott. A kereskedelmi minisztérium azonban, mint halljuk, ezen tiltakozást nem vette figyelembe és visszairt külügyminisztériumunk utján, hogy ezen intézkedésekre egészségügyi szempontból elkerülhetle- nül szükség volt. — Az országos szinészeti tanoda jövő tanfolyamára jelentke­zők beiratására f. év szeptember hó 3. 4. 5-ik napja tűzetik ki és pedig naponkint délután 3 órától az intézet helyiségében. Az intézet helyisége Bpest Kerepesi út nemz. színházi bérház III. em. 18 ajtó. Ismételve megjegyeztetik, hogy a kik az uj szerve­zet iránt tájékozást óhajtanak, forduljanak szóval vagy Írásban az orsz. szinészeti tanoda titkárához, ki is az uj alapszabályokat készséggel megküldi. írásbeli megkereséseknél a név, cziui, lak­hely és utolsó posta tisztán és olvashatólag kiírandó. Az orsz. szi­nészeti tanoda igazgatósága. *) Mi pedig úgy halljuk, hogy ez ügy megyénk bizottsági gyűlésén is elő­fordult. ‘ Szerk. — Az izraelita anyakönyvek vezetéséről szóló szabályrendeleti tervezet, egy, az érdekelt minisztériumok kiküldötteiből alakítandó vegyes értekezlet tárgyalása alá fog bocsáttatni. Ezen értekezlet lehetőleg még az országgyűlés uj ülésszaka előtt össze fog hivatni. — Érdekes sajtóügyi határozat. Bolgárovics Dávid pomázi gör. kel. lelkész és neje sajtópört inditottak Luppa Péter ellen, egy az „Egyetértés-ben“ megjelent közlemény miatt, melyben az állíttatott, hogy a lelkész apósát és anyósát Ubrik Borbálaként kamrába zárva tartja. Az esküdtszék Bolgárovics Dávidot, illető­leg a vádlottat „nem vétkesének nyilvánította; Bolgárovics Dávidnét illetőleg pedig arra a kérdésre: foglaltatik-e az inkriminált köz­leményben rágalom ? 5 igen és 7 nemmel felelt, mig a vétkesség kérdésére nézve marasztaló volt az esküdtszék verdiktje. A bíró­ság ennek folytán az 1867. év május 17-én kiadott igazságügymi­niszteri rendelet 115 §-a alapján, miután az ellentmondó határo­zatban az esküdtek tévedését látta, az esküdtszék határozatát felfüggesztettte, s az ügyet uj esküdtszék elé utasította. Ez ellen a bírói határozat ellen mind a magánvádlók, mind pedig a vád­lott Luppa Péter semmiségi panaszt adtak be. Vádlott semmiségi panaszában a bíróság határozatát érvénytelennek állítja, mert az esküdtszék kimondotta, hogy a kérdéses közleményben nem fog­laltatik a b. t. könyvbe ütköző rágalom, igy tehát ő, daczára a későbbi kérdésre adott esküdtszéki feleletnek, felmentendő lett volna s hivatkozik a fentebb említett miniszteri rendelet 72. §-ra, mely szerint hasonló eljárásnak csak marasztaló Ítéletnél van helye. Magánvádlók semmiségi panaszukat csak arra az esetre alapították, ha az eljáró bíróság határozata megsemmisittetnék. A kir Kúria az eljáró bíróság felterjesztésének felolvasása után Luppa Péter panasza folytán, a bírói felfüggesztő határozatot, a mennyiben az Bolgárovics Dávidra vonatkozik, megsemmisítette, s a bíróságot uj határozathozatalra utasította; Bolgárovics Dávid panaszát pedig, mint időelőttit, visszavetette. — Nyugat-Európa partjainak süllyedése. Ehhez a még mindig eldöntetlen kérdéshez sok érdekes adalékkal járul Alfred Cliévre- mont következő czimü könyvében: „Les mouvements du sol sur les cotes occidentales de la France et particulierement dans le Golfe normand-breton. Paris, 1882.“ E könyvével egyszersmind felel a francia akadémia, által kiadott pályázatra. Chévremont arra figyelmezteti a tudós világot, hogy a La Hauge foktól Treg- nier városig terjedő öböl oly sekély, hogy ha a tenger talaja 20. vagy csak 10 méterrel is fölemelkednék, egészen kiszáradna az öböl s Jersey szigete a tenger partját képezné. Julius Caesar ko­rában Jersey csak keskeny vizszalaggal volt elválasztva a száraz földtől, úgy, hogy át lehetett lábolni. A Szent-Mihály-hegy még 5—6 száz évvel ezelőtt bent volt a szárazon, most pedig szige­tet képez, minden oldalról viz környékezi. Ha nagyon régi map­pákat összehasonlítunk a mostaniakkal, látható, hogy hány uj szi­get keletkezett s hány régi tűnt el. Chévremont konstatálja, hogy a tengerpart Spanyolországtól föl Dániáig folyton mélyed s hogy a tenger mindig több területet foglal el a száraz földtől. — A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871. VIII. törvény több iránybani módosításának szüksége mindinkább érezhetővé válván, az igazságügyminiszterium kebelében, a bíró­sági fegyelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, mint a Nemzet értesül, már elkészült, s annak országgyűlési tárgyalása a jövő ülésszak alatt meg fog történni. — Ifjabb Nagel Otto könyvkereskedő kiadásában Budapesten a nemzeti szinház bérházában megjelent a magyar általános leve­lező 4-ik füzete, szerkeszti Knorr Alajos. E füzet tartalma az ér­tesítéseket tartalmazó levelekkel kezdődik, ezután ismerteti a tu­dakozódó és kérdő, tanácsot és tanítást kérő és adó leveleket; a tudakozódó és kiadó levelek után értekezik az emlékeztető és intő levelekről, azok tartalmáról és szerkesztésének szabályairól, azután ismerteti a megbízásokat, megrendeléseket, tartalmazó leveleket, végre értekezik az ajánló levelekről. Ezen füzet ára 30 kr. — Az aratás megyénkben befejezettnek mondható; a csép- lés is foly mindenfelé. Az eredmény egyes vidékenkint nagyon változó. Néhol a búza csomója nem adja meg a vékát sem, má­sutt két vékát ad. Az árpa imitt-amott meglehetősen fizet, sok helyen azonban silány termést adott. — Az átlagos eredmény gyönge közép termés. — Az aratás eredményéről. Hivatalos jelentések szerint a búza középen alóli termést szolgáltatott a felvidék legtöbb me­gyéjében, továbbá Komárom, Veszprém. Hajdú, Heves, Bács, Te- mes, Torontál és Alsófehérmegye egyes vidékein. A minőség áta- lában ki nem elégítő, a szem sok helyen szőrűit és üszögös. A rozs középen alóli eredményt adott Somogy, Arad és Szabolcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom