Eger - hetilap, 1883

1883-08-02 / 31. szám

309 gon <327 millió monotheista és 816 miliő bálványimádó. Részlete­sebben: 212 millió katholikus, 124 millió protestáns, 84 millió gö­rögkeleti, 7 millió zsidó, 230 millió mohamedán, 163 millió bra- min, 423 millió budhaista, 230 millió pogány. A keresztény né­pek tellát 420 millió főt számlálnak. — Előfizetési felhívás olasz-magyar és magyar-olasz szótára. Fiúménak minden irányban való emelkedése mellett örömmel ta­pasztalhatjuk, hogy a magyar nyelv is mind ismertebb s fölka- roltabb kezd lenni, s ez főrészt a iiumeiek hazaszeretetével, más­részt pedig azon körülménynyel függ össze, hogy az állami nyelv ismerése hovatovább többeknek válik érdekévé. Az államnyelv tanulásával foglalkozó fiúmeieknek azonban egy alig legyőzhető akadálylyal kell küzdeniük, mely abból áll, hogy olasz-magyar és. magyar-olasz szótár nem létében, lehetetlen komoly előmenetelt ten­niük egy harmadik közvetítő nyelv tudása nélkül, a mi valóban megbénít minden érdeklődést és jó szándékot, sőt olasz honfitár­saink között azon balhiedelem elterjedésére szolgáltatott okot, hogy a magyar nyelv olyan nehéz, miszerint azt megtanulni lehe­tetlen. Főleg az elmondottakból győződött meg az alulirt tantes­tület, hogy egy olasz-magyar és magyar-olasz szótár készítése fölötte szükséges. — De a mellett, hogy az tulajdonképen a fiu­mei olaszok és magyarok használatára, egy szóval Fiume számára való, jó szolgálatot tehet az e két nyelv egymáshoz való bármi­lyen viszonyában: hasznát veheti a fordító, nem nélkülözheti a nyelvtanuló, helyet foglalhat a könyvtárakban, lehetségessé teszi a két nyelv irodalmának megismerését, útitársul szolgálhat Fiume s Olaszország látogatóinak, stb. stb Mindezekből szerény nézetünk szerint a mélyen tisztelt közönség is meggyőződhetik a fent jel­zett szótár égető szükségességéről. A közérdeknek kívánt tehát szolgálatot tenni a kiadó tantestület, midőn két évi fárasztó mun­kát igényelt olasz-magyar és magyar-olasz szótárát elkészítette. — S nem kevésbé lelkesítette másrészt az a tudat is, hogy e munka megjelenése egy olyan kapocs erősbitésére. lesz hivatva, melylyel a magyar szt. korona gyöngye még szilárdabban fűző­dik az anyaországhoz. — Szótárunk megjelenése nem csupán tő­lünk függ. A munka a legjobb szótárak nyomán összeállítva kéz­iratban várja ugyan, hogy sajtó alá kerüljön, s gondoskodtunk ar­ról is, hogy a mű mindkét részét bemutató 8—8 oldalnyi mutat­ványiveken, melyekből tisztelettel ide is mellékelünk, kellő tájé­kozást nyújtsunk a n. é. közönségnek, de ennél többet a nagyér­demű közönség becses támogatása nélkül alig fogunk tehetni. Ép­pen azért hogy egészben megjelenhessen, kivált a mélyen tisztelt hazafias magyar közönség lelkes pártolásához kell folyamodnunk, mivel könnyen érthető, hogy a magára Fiúméra eső fogyasztásból ilyen költséges kiadás a legjobb akarat mellett sem lehetne biz- tositva. Fiume használatában a haza érdekét lesz hivatva ápol- gatni. Tisztelettel felkérjük az olasz nyelvi tanfolyamokban részt­vevőket, az olasz irodalommal foglalkozókat, könyvtártulajdono- sokat, tanintézeteket, a főtisztelendő lelkész urakat, s mindazo­kat. kiknek ily szótárra szükségük van vagy lehet, továbbá a műpártoló s lelkes egyleteket, és átalában a hazafias magyar kö­zönséget, hogy előfizetési megrendeléseik által e vállalatot elő- mozditani s szives részvételükkel a kiadást biztosítani Kegyesked­jenek. A kettős : olasz-magyar és magyar-olasz részből álló, 65— 70 kőnyomást! ívre terjedő szótárnak bolti ára 3 frt lesz ; azon tisztelt megrendelőknek azonban, a kik 1 írtnak előleges bekül­dése mellett f. é. augusztus 15-ig arra előfizetnek, a mű 1 frt utánvéttel, tehát 2 írtért küldetik meg még ez év folyamában. Az előfizetési ívek a rajtok feljegyzendő pénzösszeggel együtt Aigner Lajos könyvkereskedésébe Budapestre vagy Julius Dase könyvke­reskedőhöz Fiúméba küldendők. Az esetre, ha az előfizetések nem fedeznék a nyomdai költségeket, a kiadás abban marad, s a pén­zek póstautalványnyal fognak a megrendelők czimére visszakül­detni. Fiume, 1883 julius 5-én. A fiumei m. k. állami fiúiskola tantestülete. — Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, újabban megjelentek: I. Az olcsó könyvtár (Szerkeszti Gyulai Pál.) 156—164. füzete. 156. füzet, Kisfaludy Károly. A pártütők. Vígjá­ték három felvonásban. (Először adatott Pesten 1820. május 5.) Ara 20 kr. 157. tüzet. Gyulai Pál. Szilágyi és Hajmási. Költői beszély. Ára 20 kr. 158. füzet. Bernardin de Saint-Pierre. Pál és Virginia. Francziából ford. Ács Zsigmond. Ára 30 kr. 159 füzet. Kemény Zsigmond. Élet és irodalom. Ára 30 kr. 160. füzet. Pe­tőfi Sándor beszélyei. Ára 30 kr. 161. füzet. _ Le Sage Alain René, A sánta ördög. Francz. ford. Varga Bálint. Ára 60 kr. 162. fü­zet. Dugonics András följegyzései. Ára 30 kr. 163. füzet. Grévil- le Henrik. Árulás. Regény, francziából fordította Huszár Imre. Ára 80 kr. 164. füzet. Schiller Frigyes. Wallenstein halála. So­morujáték 5 felvonásban. Németből fordította Hegedűs István. Ára 40 kr. II. Történelmi könyvtár a magyar népnek és ifjúságnak ajánlva. 74—76. fűzet. Ára egy-egy füzetnek 40 kr. 74. fűzet. Magyarország miveltségi állapota az Anjou-királyok korában. Irta dr. Toldy László. 75. füzet. Mária Lujza a francziák császárnéja. Jellemrajz. Irta dr. Lázár Gyula. 76. füzet. Kálmán király és kora. Mivelődéstörténeti rajz. dr. Lázár Gyula. — Utak, vasutak és csatornák lejtőinek befásítása tárgyában az „Érd. Lapok“ hasábjain a következőket olvassuk: A lejtők befásitása nem uj kérdés, sőt ellenkezőleg a vasúti mérnökök kez­dettől fogva nagy sújt fektettek erre, de figyelmök inkább a ta­laj mejkötésére, mintsem uj jövedelmi források nyitására irányult. Csak az újabb időben kisérik e kérdést nagyobb figyelemmel, s több külföldi vasút ez irányban már is szép sikert mutathat fel. Tekintve a befásitás fontosságát a vasút testére, a lejtők befási- tását és azok további kezelését már csak czélszerüségi szempont­ból is szakképzett erdészekre kellene bízni. A lejtők beültetésé­nél a főtekintet a talaj megkötésére fordítandó ; a jövedelem má- sodranglt kérdés Gyakran a két czél elérése összeegyeztethető, különösen akkor, ha a befásitást gyepesítéssel elősegítjük. Leg­jobb erre luczernát és esparsettét használni, hosszú gyökérzetük­kel jó talajkötők, azonkívül pedig legkitűnőbb takarmánynövé­nyeink. — Befásitásra és pedig verőfényes meredek, köves lejtőn legczélszerübb az akáczot használni. El nem mállott agyagpalá­ban vízmosásos helyeken, sőt a mészkőzetek sekély mélyedéseiben is dúsan nő, de a hideg északos és észak-nyugoti fekvést kerüli. Ha fahozama csekély is, azon tulajdonságánál [fogva, hogy az om- ladékony talajt megköti, felette hasznos. Hazánkban mindenesetre igen nagy kiterjedésben, alkalmazható e czélra az akácz, de sok helyen a tölgyis jó szolgálatot tehet mint cser-erdő, mivel sok vi­déken az éghajlat és talaj kitünően megfelel ezen üzemmódnak. A síkságokon keresztül haladó vasutak mellett élősövényeket le­hetne létesíteni, de mivel ezek sok munkába kerülnek, s azonkí­vül a talaj termőképessége sem mindenütt egyforma, oly cserjé­ket kell e czélra választani, melyek ez irányban nem lépnek fel nagy igényekkel. E követelménynek tapasztalat szerint legjobban a galagonya felel meg (crategus oxyacantha), kivéve azon esetej' ha hófúvások ellen akarnék a vaspálya testét biztosítani; ekkor lúczot és jegenyefenyőt ültethetünk. — Ha a megművelendő alatt jobb minőségű, az árkok és lejtők fűzzel iiltetendők be; legtaná­csosabb Salix viminalis és Salix vitellina-t használni, mert ezek a fűnövés iránt nem érzékenyek, és e mellett kosárfonók durvább áruk készítésére, a parasztok ellenben szőlőkötésre használhatják. Lehet a fűznek finomabb fajait is tenyészteni, ha erre a hely és a kelendőségi viszonyok alkalmasak. így jár el pl. a Rudolf ko- ronaherczeg vaspálya. A telepítés dugványokkal eszközöltetik, a melyek ismét homlitás utján szaporittatnak. Würtenbergben ez utón igen szép eredményeket értek el; azt mondják ugyanis, hogy a homlitás csaknem mindig megfogamzik, és hajtásai már az első évben hosszuk, a mit a dugványoknál csak a 3—4-ik évben le­het elérni. — A hol a lejtő kiterjedése elég nagy, talaj és fekvés jó és megfelelő, ott a nemes gyümölcsöket illeti az elsőség. A nemes gyümölcs tenyésztése csak védett helyen, nagyobb városok köze­lében észszerű, mivel ezen fák kitűnő gondozást és sok munkát igényelnek, s a gyümölcs ára ezen munkával nem áll arányban, a fák élettartama pedig rövid. Csontárokat, mivel gyümölcsük ke- vésbbé tartós, minél kevesebbet tenyészszünk. A termőhelynek a kö­zép magasságú törzsek legjobban felelnek meg, igen magas tör­zsek a széldöntés veszélyének vannak kitéve, törpe fák ellenben ismét lehetetlenné teszik a fünyerést. A különböző fajok csopor­tosan iiltetendők, mivel ezen eljárás a felügyeletet és munkát nagymértékben könnyíti. — A hol a bevágás lejtője csak engedi, a befásitást mindenféle eszközzel létesíteni kell, még annak az árán is. ha a termőföldet messziről kell oda hordatni. Az osztrák nyu­gati vaspálya egy nemezréteg létesítésére előnynyel használja a taraczk-buzát, mi által a később bekövetkezendő beültetést előse­gíti. Felette meredek sziklaoldalak előtt ez a vasút támfalakat épit, melyeknek megerősítésére a sziklákba eresztett régi sínek szolgálnak ; a nagyobb repedéseket termőfölddel betölti, és akácz- czal beülteti. Ezen fanem gyorsan nő, és levélhullása által a hu- musképzést elősegíti. Az ákácz védelme alatt később tűlevelűek telepíttetnek; ha ez sikerült, az ákácz egy-két éven át tél beáll­tával megfaragtatik és lassan ott helyt elhal. — Ily módon nemcsak a vasutak kopár lejtői, de az országutak, megyei utak és csator­nák környéke is befásitható, miáltal nemcsak az a húszon lesz elérve, hogy a talaj a meredek részeken is megköttetik és hasz- nothozóvá tétetik, hanem a táj külső kelletne is emelkedni fog. (Gazd. Mérn.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom