Eger - hetilap, 1883
1883-07-26 / 30. szám
299 nem — hatalmas az Isten — majd megnyerheti még a főnyereményt is. És e reményben sorsjegyet vesz, s ezt vagy a láda fenekén .jól megőrzi, vagy ha rövidül a szár, azt valamely pénzintézetbe „kosztra“ bevágja; hanem hogy mikor lesz a lnizás, mi jött ki a húzáson, azzal nem igen törődik, hisz majd megtudják ezt az okosak; s igy történik néha, hogy a várt nyeremény rég meg jött sorsjegye ki is huzatott, de ő azért szerencséjét még mindég csak várja, mert nem tudja, hogy „Fortuna“ asszony kecl- vencz fia lön. Onnan van tehát az, hogy például a Bécs városi sorsjegyekből 173, a Hitelsorsjegyekből 354, az 1864-iki sorsjegyekből 329 kisebb-nagyobb nyeremény mai napig sem vétetett fel, s igy van az a többi sorsjegyeknél is. Van azonban a dolognak más oldala is; ismerjük a részletiv s igérvényüzlet lelketlen utazók általi műveletét, olykor az is megtörténhetik, hogy az ily voyageurtől oly sorsjegyet vesz meg, mely hivatalból amortizáltatott, s igy pénzünk, reményünk egyszerre oda vész. Hogy a sorsjegyet kedvelő közönséget ily kellemetlen eshetőségektől megóvja, a „Gyöngyösi takarék- és hitel intézet“ igazgatósága a különböző sorsjegyek eddigi minden húzásait feltüntető könyveket szerzett be, melyekből kitűnik, mely sorsjegyek milyen nyereménynyel lettek kihúzva, s melyek lettek hivatalból amortizálva. A megszerzett könyvek minden ezután történendő húzás alkalmával kiegészítést nyernek, amennyiben a kihúzott szeriesek és számok ragasztó czédulán küldetnek meg, hogy azok pontos kiegészítésül az illető szeriesek a számok helyére ragasztassanak. Minden sorsjegy birtokos, igen csekély dij mellett sorsjegyét a hivatkozott intézetnél megnézheti, váljon nem lett-e már kihúzva, s ha igen mily nyereménynyel ? (Gyöngy. Lapok) — A közerkölcsiség rohamos hanyatlására mutatnak a megyénkben előforduló számtalan gyilkossági esetek. A műit héten két ily gyászos eset keltett nagy figyelmet annál is inkább, minthogy nem a fékevesztett szenvedélyek lázongása, sőt igen csekély körülmény folytán esett meg mindakettő. Az esetek a következők: Egy egri kereskedő segéd Felső Tárkányba indúlt, ott élő nagybátyja látogatására. Alkonyodott. Három üres szekér haladt az országúton, melyek utolsójára a kereskedő segéd, mert igen elfáradt, felült. A középső-kocsin egy paraszt suhancz ült, ki csakhamar átjött az utolsó kocsira, hol beszédbe elegyedvén a segéddel, tréfásan emlegeté, hogy emlékszik-e rá, miszerint ő tőle (a segédtől) apró-cseprő gyerekkorában sokszor kikapott. „Nem emlékszem ugyan, telelt a kérdezett, de ha úgy van, azt hiszem nem maradtál nekem adósom.“ A suhansz ezután csakhamar leszállt a kocsiról, egyideig mellette ballagott, majd hirtelen kést rántván elő, azt a mitsem sejtőnek hátába szúrta a szív irányában. A kés pengéje megsiklott, a lapoczkán, s igy a kereskedősegéd eléggé veszélyes seb árán menekült a csaknem bizonyos haláltól. Kórházba vitték. A tettes az egri kir. törvényszékhez már beszállittatott. — A második eset Kerecsenden történt. Csendes borozgatás közben két paraszt gazda között szóba került a nem régen erőszakos halállal kimúlt Neszvadba Sándor. Az egyik atyafi, dicsérte, mint derék jóravaló embert, mig a másik sehogysem akarta azt elismerni. A szóváltásból heves vita, ebből durva ösz- szeszólalkozás lett, s avval végződött, hogy a gyalázó fél a dicsérő félnek a hasát felhasitotta. A tettes — ahogy halljuk — már szintén befogatott. Úgy hisszük, hogy számtalan, a társadalmi s családi életben rejlő okokon kívül, az ily esetekre gyakorta az aránylag igen enyhén kiszabott büntetések is előidézői a számtalan efajta tragédiáknak. — A budapesti állami vegykisérleti állomásnak újabban megállapított szervezeti szabályait következőkben ismertetjük: A vegykisérleti állomás feladata: Alkalmat nyújtani arra, hogy a gazdák és kereskedők terményeiket, illetőleg árúikat vegyileg megvizsgáltassák. Szaktanácsok és kísérletek által az ipar fejlődését előmozditani. Vegyelemzések utján a borokat megvizsgálni és azok orvoslására útmutatással szolgálni. A különféle tápszerek és kereskedelmi czikkek vegyi összetételének ismertetése által alkalmat nyújt az állomás mindenkinek, hogy magát ama megkárositűsöktől megóvja, melyek egészségi szempontból is figyelmet érdemelnek. A vegykisérleti állomás díjjegyzéke: Valamennyi táp- és élvezeti szer vizsgálatáért azon szempontból, hogy az egészségre ártalmas-e, illetőleg természetes ögszetételii-e vagy nem ? számit- tatik egyenkint 1—2 frt. Fuchsin-kimutatás borban 50 kr. Petróleum-vizsgálat azon szempontból, vájjon veszélyes-e, 50 kr. Titkos gyógyszerek vizsgálatáért, azon szempontból, hogy az egészségre nézve ártalmasak-e vagy nem, számitatik 2 frt, Bizonyitvány kiállítása 10 frt. Talaj, trágya, takarmány és növényelemzések- nél mennyileges meghatározásért számittatik 1 frt; minden egyes alkatrész minőleges kimutatásáért 50 kr. A talaj viztartóképességének meghatározásáért 1 frt. Egy iszapolási elemzésért 5 frt. Gelatin,# vizhólyag, csersav vagy kénvizsgálat egyenkint 50 kraj- czár. Élesztő 2 forint, Maláta 2 forint. Komló 3 forint. — Műszaki vegytani vizsgálatoknál minden egyes alkatrész mennyileges meghatározásáért számittatik 2 frt, minőleges kimutatásáért 50 kr. Ásványvizeknél minden egyes alkatrész mennyileges meghatározásáért 5—10 frt, Uj gyártmányok, kereskedelmi czikkek előállítására vonatkozó kisérletek és új módszerek kidolgozásánál a díjak esetenkink szabatnak meg. — Az elemzés írásban foglalt eredményén kivid megkivántató bővebb véleményéit félévenkint 2 frt számittatik. A vegykisérletállomás rendszabályaiból a következőket emeljük ki: Borok erősfalú, jól tisztított és jól zárható palaczkokban küldendők. A palaczkok jégbe teendők vagy legalább is nedves moha közzé. Konzerváló szereknek a beküldött borokba keverésre mellőzendő. — Élesztő-próbák jól elzárt, úgynevezett boros üvegekbe teendők. A beküldendő tágyak becsomagolása előtti súlya a legtöbb esetben meghatározandó és bejelentendő. Helyszíni szemlénél az útiköltség megtérítésén kívül minden napra 4—6 frt napidíj adandó azon egyénnek, ki a szemlét vagy felvételt eszközli. A vizsgálandó tárgyak gyorsszállitmány- kép, vagy posta utján küldendők be. A kívánt munkálatért járó munkadij a vizsgálandó tárgy beküldésekor fizetendő le. A vizsgálatba szánt tárgyak úgy az összes erre vonatkozó levelezések e czím alatt küldendők: „Állami vegykisérleti állomás.“ Budapest. Kottenbiller u. 23. sz. — A budapesti központi személypályaudvar építése gyorsan halad előre. Most már, miután a talajviszonyok okozta nehézségek le vannak győzve és a feltöltés befejezve, a munka a rendes mederben sokkal könnyebben folyik mint kezdetben. Az építési terület egy részén a falakat már az emeletig felépítették, mig a bal, vagyis a jövet-oldalon már az emeleten túl vannak. A munkálatoknál jelenleg a szükséghez képest 400—600 mnnkás van felváltva alkalmazva. A személypályaudvar hivatalos helyiségeinek egy részét még ez év folyamán okvetlen befejezik. Az építési terület mögött állott istálókat már teljesen lerontották. Az építési terület előtt álló faraktárt pedig még az idén lebontják, úgy, hogy az épület teljes homlokzata már a kerepesi út elejéről látható lesz. — A törvényhatósági és rendőri orvosok minősítésére nézve a köztisztviselők minősítéséről szóló törvény által elrendelt vizsgálatok tervezetének elkészítésével, a belügyminiszter az orsz. közegészségügyi tanácsot hívta fel, mely a munkálattal már el is készült. E szerint e vizsgák orvostudományi karral ellátott magyar egyetemi székhelyeken rendeztetnének és pedig évente kétszer; szeptemberben és márcziusban. A vizsgáló bizottság tagjai kiválóbb orvosi tekintélyekből 3 évre neveztetnének ki, elnöke azonban mindenkor csak a közegészségügyi tanács valamely tagja lehet. E bizottság teljes ülésben állapítja meg a vizsgálatok idejét, módját és beosztását. Vizsgálatra azok az orvosok bocsáttatnak, kik a magyar állam területén érvényes orvostudori oklevéllel bírnak s egyetemi vagy kórházi szolgálatot és legalább 2 évi magán-gyakorlatot kimutatni képesek. — 780 magyar népdal zongorára. A „Magyar Dal-Album“- ból, mely a magyar népdalok egyetlen folyamatban lévő, zongorára alkalmazott egyetemes gyűjteménye, megjelent a IV-ik kötet 9-ik füzete is a 76Í—780. számú, következő dallamokkal: 1. Patyola- tos a kurucz. 2. Pásztor vagyok az alfóldön. 3. Pesti kaszárnya. 4. Piros alma gömbölyű. 5. Piros a te kendőd. 6. Rég elhullott a levele. 7. Síkos a hó, szalad a szán. 8. Szállj le huszár a nyeregből. 9. Száraz ágra száll a gerle, 10. Szereti a hal a vizet. 11. Szeretlek, szeretlek angyalom. 12. Szerettelek kedves rózsám. 13. Széles az én kedvem ma. 14. Szép a hajnal pipi-piros nyílása. 15. Szép a világ, édes az élet. 16. Szépen mosolyog a nap. 17. Színtelen, színtelen. 18 Szittya vitézek. 19 Szól a lélekharang... 20. Szól a világ mit hajtok rá. — A „Magyar Dal-Album“ IV. kötete ismét 10 havi füzetben jelenik meg és pedig 200 dallam- tartalommal. Előfizetési ár egész évre: 10 füzetre 1 frt 80 kr, félévre: 5 füzetre 90 kr. Egyes füzet ára 25 kr. Minden füzet bérmentve küldetik szét. Előfizetések legczélszeriibben postautalványon a „Magyar Dal-Album“ kiadóhivatalához Győrbe intézendők. — A kir. Kúria és a vádrendszer. A jogtudományi Közlöny a kir. Curiának két elvi jelentőségű határozatát közli. —- Az egyik azon kijelentés, melyet f. é. jun. 12-én 4317. sz. határozatában találunk. Kimondatik itt ugyanis hivatkozással a fennálló törvénykezési gyakorlatra, hogy az u. n. főbenjáró ügyekben a bíróság sem a cselekmény minősítése, sem a büntetés tekintetében nincs kötve az ügyész indítványához. — Egy másik határozatában azt jelenti ki a kir. Curia, hogy a kir. törvényszék hatósági körébe tartozó bűnvádi ügyekben hozott felmentő Ítélet vagy megszüntető
