Eger - hetilap, 1883

1883-07-26 / 30. szám

297

Illusztráljuk ezt egy példával.

Egy jó minőségű borliegységnek valamelyik községében 100 szőlőbirtokos mindegyikének van átlag 5 hold szőlője, a mely 5 holdon terem átlag 50 hektoliter; összesen termeltetik tehát az 500 holdon 5000 hektoliter; minthogy ezen 5000 hektoliter rosszul lett erjesztve, tehát csak két, vagy több évi idő múlva lesz szállítható; minthogy továbbá mindegyik birtokosnak bora különbözik, tehát az 5000 hektoliterben 100 különféle bor lesz ; ennélfogva a termelő ezen bort kénytelen lesz, ha pénzre szorul, eladni a helybeli szenzálnak vagy kiskereskedőnek, például 12 írttal hektoliterét; ez az 5000 hektolitert összevegyiti, szeszt, de talán vizet is önt bele és eladja a pozsonyi vagy budapesti kereskedőnek 18 írttal, a ki ismét a 3 vagy 4 különféle borvidékről ekként összevásárolt borokat összevegyiti és eladja a külföldi nagykereskedőnek 23 írttal.

Ha ezen községben megalakul egy sziiretelő-egylet, azaz, ha ama; IOO szőlőbirtokos elhatározza magát, hogy boraikat együttesen készítik és értékesítik, akkor a közös költségen felállított és felszerelt helyiségben a 100 birtokos termése a fajok szerint mázsaszámra beszolgáltatván, kellően feldolgoztatik, erjesztetik és eladatik közvetlenül 24 írttal hltrként a külföldi kereskedőnek, a ki előbb az 500 drb 10 hliteres hordót nem vásárolhatta volna, a meddig mindegyik hordó más bort tartalmazott és az egész bormennyiség éretlen, megbizhatlan áru volt, de a ki most az 5000 hliter egyforma, állandó jellegű bort, mely feltétlenül megbízható és veszély nélkül bárhová szállítható áru, szívesen vásárolandja és fizetendi érte azon árt, mely a bor minőségének megfelel, azaz legalább is azon árt, melyet eddig ama vidék boraiért a közvetítőknek fizetett, t. i. 24 frtot, azt mondám: legalább, hozzátehet- ném. hogy bizonyosan magasabb árt is fog szívesen fizetői, és pedig két oknál fogva: először, mert az előbbeni két közvetítőnek kezelése által bizonyosan csökkent a bor minősége, az együttes kezelés mellett pedig határozottan jobb lesz a bor, mint volt; másodszor, mert minden kereskedő szívesebben fizet magasabb árt, ha nagyobb mennyiségben kaphatja az árút állandóan és első kézből, azaz a termelőtől.

Az együttes kezelés mellett tehát a termelők, a közvetítők mellőzhetése következtében, az egész piaczi árt fogják kapni terményükért, a melyből csakis egy jelentéktelen hányad fog levonatni egyleti és szövetkezeti kezelés költségeire.

De még több más igen jelentékeny előnye lesz az egyleti működésnek a magasabb értékesítésen kívül; igy az, hogy a termelő biztosan és állandóan fogja eladhatni borát 3, legfeljebb 6 hónappal a szüret után, holott ma az eladással egészen conjunctu- ráktól függ, daczára annak, hogy gyakran oly árral kell megelégednie.

Az egyleti kezelés feleslegessé teszi továbbá termelő tagjainak hordókészleteit és őket azon helyzetbe hozza, hogy az eddig hordókra, présre, pinczére fordított tetemes pénzösszegeket a szőlőbe fektethessék a termelés fokozása czéljából.

Végre az egylet és szövetkezet tagjaiknak mindig hitelt fognak nyújthatni, terményeikre adandó előlegek alakjában és pedig sok. kai mérsékeltebb kamatláb mellett, mint a minő ma rendszerint alkalmaztatik azon vevők által, a kik a termelőnek előlegeket adnak; de azután annak kényszerhelyzetét ki is aknázzák.

A vidéki pincze-egylet és a Bortermelők Szövetkezete közti munkafelosztást a következőképen tervezzük: A szövetkezet pin- czemesterei berendezik az egyletnek központján a szüretelő- és erjesztő helyiségeket lehetőleg már fennálló épületek felhasználása mellett; vezetik az összes szüretelési és erjesztési munkálatokat és az erjedés után a kész bort megbecsülik; ha ezen becslés az egylet által elfogadtatik, akkor a bor a szövetkezet birtokába megy át, mely azt tetszése szerint vagy elszállítja pinczéibe, vagy közvetlenül adja el. Ha el nem fogadtatik a becsű, akkor az egylet, borának tulajdonosa maradván, azt saját pinczéjében megtartja és bármikor bárkinek eladhatja, de jogosítva is van azt a szövetkezetnek kezelésébe és az eladás közvetítésének czéljából átadni, megállapítván egy minimális eladási árt; ezen kezelésért mérsékelt kezelési-dij fog fizettetni, az értékesítés esetében pedig egy megfelelő közvetitői-dij.

Az egylet megalakulása után annak minden tagja a szövetkezetbe belép és pedig annyi üzletrészszel a hány 1600 Q öles hold szőlője van; ezen üzletrészek mindegyike után 10 frtot fizet be készpénzben a belépéskor és 40 frtot a következő termés értékéből.

Ezen befizetések az üzletrészes tag javára könyveltetnek és ezek után történik majdnem a tiszta jövedelembőli osztalék kivetése.

Az erjesztő- és pinczehelyiségek berendezését és felszerelését az egyletek közös költségen teljesítik; a szükség és lehetőség esetében és mérvében azonban a szövetkezet előlegezheti az egyleteknek az ezen befektetésre kellő összeget és azt a következő egy, vagy több termésből megtéríttetheti magának.

Az újbóli építkezés szerfelett drága lévén, lehetőleg egy már fennálló és ezen czélokra alkalmas épület lesz átalakítandó akké- pen, hogy az erjesztés lehetőleg földszint, fűthető helyiségben történhessék, a szüretelési eszközlések pedig az emeleten, az erjesztő helyiség felett; kisebb területet felölelő egyleteknél a két eme- letbeni munkálkodás nem oly fontos, nagyobbaknál azonban mel- lőzhetlen lesz, minthogy különben a szüretelési műveletek idő- és munkaveszteségei járván, túlságos hosszú időt vennének igénybe.

Nagyon kívánatos, hogy az erjesztés mennél nagyobb kádakban történjék; a hol az azok beszerzésére kellő tőke nem ál- land rendelkezésre, ott a meglevő lehető legnagyobb hordók lesznek e czélra felhasználhatók, a melyeket a szövetkezet tagjaitól befizetésként a 40°/o-ra elfogadhat és az egyletnek előlegként kiadja.

Igen kívánatos az is, hogy az exportálandó borok lehetőleg minden évben uj hordókban szállíttassanak; miután azonban a világszerte elfogadott 225—550 literes hordókból készlet nincs és másrészt az egyleti tagoknak meglevő hordókra a jövőben többé szükségük nem lesz, ennélfogva az első évi szállítás történhetik a meglevő régi, de kifogástalan karban levő és mértékre nézve hitelesített hordókban, a melyeket a szövetkezet tagjaitól a 40o/o-os befizetésben elfogadhat.

Ezek értékesíttetvén, a befolyó pénzért uj hordók készíttethetnek a jövő évi termés számára.

(Vége köv.)

Politikai heti szemle.

Ferencz Józsefő felsége legközelebb Gasteinban a német császárral találkozni fog.

London, jul. 20. A „Standard,“ a konzervativek közlönye, a gasteini találkozás alkalmával igen rokonszenves czikket közöl az osztrák-magyar-német szövetségről, ebben látván az európai béke egyedüli biztosítékát.

Trieszt, jul. 20 Velenczéből érkezett jelentés szerint az olaszkormány a f. hó 3-áról kelt rendelet III. czikkelyét, mely szerint a kolera-járvány miatt Ausztriával szemben 5 napi vesztegzár hozatik be, visszavonta.

Madrid, jul. 20. A király szeptember elején egy havi időre elutazik és ezalatt Bécset és Berlint fogja meglátogatni.

Pár is, jul. 31. Roubaixben ismét zavargások voltak. Egy csapat anarchista a szociális forradalmat éltetve vonult végig a városon. A zavargás két óra hosszat tartott és tiz elfogatás történt.

Béig rád, jul. 22. A minisztertanács az uj alkotmány tervének szerkesztésével foglalkozik. A vélemények az alapelvekre nézve különbözők; a kormány alsóházat és felsőházat kíván, a király ellenben az egy kamara-rendszert pártolja. — Christies Miklós a szenátus alel nőkévé neveztetett ki.

London, jul. 23. Az alsóházban Gladstone hosszas beszédben kijelentette, hogy a kormány elhatározta, hogy a Szuez-csa- tornára vonatkozó egyezségre nézve nem szándékozik a parlament beleegyezését kikérni.

Pár is, jul 23. Szeptember elején az összes hadtestek nagy hadgyakorlatokat fognak tartani és pedig a hatodik hadtest Fér- rier tábornok alatt közvetlenül a német-lotharingiai határok mentén, Nancy, Tóul, Vassy, Dunmarie környékén.

Oroszországban a titkos forradalmi szellem folytonosan terjed. Legújabban egy titkos paraszt-liga nyomára jöttek. E ligáról Mescsersky herezeg mesés dolgokat mond el egy orosz lapban. A parasztliga az Uraiban keletkezett abból a czélból, hogy a kormányhatalmat magához ragadja s egy egész uj orosz szövetséget alakítson Európa és Ázsia határán.

Belgium politikai köreit nagyban foglalkoztatja most a Brialmont-affaire. A „Moniteur Beige“ közölte a külügyminiszter jelentését a királyhoz. A jelentés, melynek hangja igen éles, fegyelmi büntetést hoz indítványba Brialmont ellen, kérve annak rendelkezési állapotba való helyezését. A jelentésnek a ténykörül^ ményekre vonatkozó része több érdekes adatot tartalmaz. A folyó évi május 12-én ugyanis Brialmont tábornok hatheti szabadságot kért, hogy „Ausztriába, Romániába és Görögországba mehessen“. A belga kormány csak most tudta meg, hogy a tábornok már tavaly is járt Romániában kormánya engedélye nélkül s ott külön