Eger - hetilap, 1883
1883-07-26 / 30. szám
295 vált a segélyzetteknek őszinte köszönetét és háláját mindazok irányában, kik azt czélja elérésében nagylelkű adományaikkal támogatták: egyúttal most, a múltra s a jelen mind nagyobb szükségeire hivatkozva azon reményének ad kifejezést, hogy Eger városának közönsége ezen, Egerben nagyon is fontos intézet kebelében élő jótékonysági, emberbarát! egyletet, a mi jogászsegélyző egyletünket továbbra is eddig tapasztalt pártfogásában fogja részesíteni. S ennek alapos reményében, azt hiszem megelégedéssel zárhatom be ez évi rövid jelentésemet. Városi ügyek. Eger város részéről folyó év Julius 22-én tartott képv. ülésről. A város által készíttetett asphalt-járdákra vonatkozólag a „The Neucharrel asphalte Company Limitéd“ czimű budapesti czéggel kötött szerződés helyben hagyatott. Az árvapénzek mikénti elhelyezésére vonatkozó belügymi- nisteri rendelet az árvaszéknek kiadatott azzal, hogy szabályrendeletét annak értelmében alakítva, a képviselő testülethez mutassa be. Tekintettel arra, hogy az őszi fegyvergyakorlatok után a 65-ik szánni gyalogezred törzse és két zászlóalja Egerben leend elhelyezve, — e czélra a „Gólya“ czimii épület a város által évi 1000 frt bérfizetés mellett 6 évre kibéreltetni határoztatok; úgy azonban: hogy a katonai hatóság a várost viszont biztosítsa, miként ezen épület használatáért, az ott elhelyezendő katonaság után járúló 787 frt 74 frt évi illetőséget, a 6 évi bérleten keresztül, a városnak megfizetni fogja. Ugyancsak a katonai hatóság megkeresése folytán, a „Gym- nasiumi“ laktanyánál lévő árnyékszékek átalakítása megrendeltetett, s kivitelével a városi tanács^ megbizatott. Tóth István, és Losonczy Ágoston egri lakosok felfolyamodása, melyben a városi képv. testület által folyó év julius 1-én 4332. sz. a. hozott azon határozatot, mely megengedi hogy Barna István, hatvani 1-ső negyed 21-ik számú háza előtt a kocsik etetés végett — bizonyos korlátok mellett — megállhassanak, hatályon kívül helyeztetni kérik; — Hevesmegye alispánjához beterjesztetett. A tűzoltó-egylet előterjesztése folytán: a nagyobb esőzések alkalmával történni szokott víz-elöntések kiszivattyúzásához szük- séglendő „emelő szivattyú gép“ beszerzése elhatároztatott, úgy azonban, hogy ezen gép feletti felügyelet és kezelés az önkéntes tűzoltó-egylet által fog gyakoroltatni. Az egri ipartanoda szervezésére vonatkozó bizottsági előterjesztés — melyben az ez évi szükséglete, személyi s dologi kiadás együtt véve 1690 írtban van előirányozva, — elfogadtatott, s az előterjesztést tevő tanodái bizottság megbizatott, miként a tanerők megszerzése iránt intézkedjék s erre vonatkozó javaslatát jóváhagyás végett e testületnek mutassa be; a mennyiben pedig ezen költségek fedezésére, ez évre a kormány által 500 forint segély utalványoztatott, ezen összeg az előirányzott 1690 forintból levonandó, az 1190 forint pedig az általános költségvetési előirányzatba felvéve, pótadó utján lesz fedezendő. Az 1885-ik évben Budapesten rendezendő országos kiállítás alkalmából, az egri kiállítóknak a kiállításban való részvétel könnyebbé tétele s előmozdítása czéljából, Zsendovics József kanonok s városi képv. elnöklete alatt, egy 30 tagú városi bizottság alakittatott. Végül a korcsmái hitelre vonatkozó törvény s ennek alapján alkotott megyei szabátyrendelet kihirdettetett. Megyei ügyek. Mozzanatok Hevesmegye bizottságának 1883. Júliushó 23-án tartott rendes közgyűléséből. A rendes évnegyedes jelentések befejezése után a jövő rendes közgyűlés napja, tekintettel a szüretelésekre, október 22-ikére tűzetett ki. Az évnegyedes jelentésekből amaz örvendetes körülmény constatálható, hogy a megyei árvaszék oly teljes erélylyel működött, miszerint a régi számtalan munkahátralék igen csekélyre re- ducáltatván, jogosúlt és alapos lett a remény, hogy az év végére a rendes, normális állapot következik be. — A földművelés-, iparés kereskedelmi miniszternek 14017. sz. leiratára nézve a bírságpénzek kezelése tárgyában, a leiratnak azon részét illetőleg, mely a rendezett tanácsú városokban is a járások szolgabiráit teszi illetékessé a szóban forgó bírságpénzek kezelésére nézve, hatá- roztatott, hogy, mivel a miniszteri megerősítést nyert rendszabályok értelmében a rendezettanácsú városokban a szolgabirákkal egyenlő hivatalkörü polgármesterek intézik az ilyesmit, addig is, mig a minisztérium e rendeletének valószínűleg tévedésen alapuló eme pontja ellen felirat intéztetné.k s arról a magas minisztériumnál intézkedés tétetnék, a birság-pénzek kezelése, a miniszteri megerősítésben részesült rendszabályok világos meghagyása szerint, a polgármesterre b i z a t i k. Győr város átiratához a marhasó ára leszállítása iránt, az abban kifejtett nemzetgazdasági érdekek és szempontoknál fogva, a közgyűlés pártolólag járul hozzá. A közigazgatási erdészeti bizottságnak, a megyében felállítandó közös erdőtisztség tárgyában kelt újabb előterjesztését illetőleg kimondatott, hogy az nem megyei hivatal, hanem az erdő-birtokosok érdekében fenálló; a fizetésre nézve határoztatik, hogy a fenti erdőtisztség fizetése a megye pénztárából, az e czélra befolyt összegekből fizettessék ki, s ha esetleg az összegek még be nem folynának, azok a megye-pénz tárából előlegeztessenek. A felállítandó tanszermúzeum tárgyábani küldöttség jelentéséből kiemeljük, hogy a legnagyobb nehézségen, az alkalmas helyiség hiányán, segítve lön az egri érsekség nemeslelkűsége által, melynek eredménye az egri érseki lyceum egyik alkalmas termének három évre leendő átengedésében nyilvánúl. A tanszermúzeum tárgyainak beszerzésére két választmányi tag megválasztása kéretik ; megválasztatnak: Fülöp József s Zsendovics József urak. (Minthogy a küldöttség kimondja, hogy a bel és külföldi tanszerek beszerzése adakozás útján befolyt összegekből történjék, tisztelettel hívjuk itt fel olvasó közönségünket, hogy e nemes czélra, adandó alkalommal, tehetsége szerint hozzájárúlni ne terheltessék.) A Buttlerféle alapítványok ügyében kelt leiratára a honvédelmi ministernek határoztatok, hogy az I-ső fokú alapítványra elsősorban Subich Ferencz, másodsorban Fülöp Elemér; a Il-od fokú alapítványra elsősorban Klasánszky János, másodsorban Galambos János terjesztessenek föl s ajánlassanak. Azután a küldöttségnek a megyei tisztviselők nyugdíjaztatására vonatkozó véleményes előterjesztése olvastatott fel, mely Aradmegye hasonczélú előterjesztésének nyomán készült, a mely pedig Vavrik Endre s Albert Ferencz szaktekintélyek szerint a maga nemében kitűnő. De minthogy a bizottsági tagok nem voltak jelen oly tekintélyes számban, hogy a megyének e czélra megajánlott 20 frtnyi szives ajánlata fölött határozhattak volna, a tervezett szabályrendeletet pedig ez alap nélkül elfogadni legalább is időszerűtlennek s inpractikusnak látszott, — az egész ügy a következő rendes bizottsági közgyűlés tárgyává tétetett, megjegyezvén, hogy a küldöttségnek fent említett szakvéleménye köz- kézen-foroghatás, s igy megvitathatás czéljából a megyei közlönyben, kiteendőnek határoztatott. Eger városa közgyűlésének határozata, mely szerint az 1876. évi 14-ik t. ez. hatályba lépte után megválasztott községi orvosok nem élethossziglanra, hanem csak hat évre választottaknak volnának tekintendők: helytelennek találtatott s ki lett mondva, hogy az említett törvény hatályba lépte után megválasztott egri községi orvosoknak hivatala állandó. Hevesvármegye utolsó táblabirái. Egy érdekes névsort közlünk alább: Heves és Külső-Szol- nok törvényesen egyesülve volt vármegyék azon táblabiráinak névsorát, kik 1814-től 1845-ig nyerték a táblabirói tisztet s 1845- ben még életben voltak. Midőn e névsort közöljük, kettős czél áll előttünk: emlékét felújítani megyénk közéletre lelkes és hazafias alakjainak; ösztönt adni azon események fölfrissitésére, melyek személyeinkhez és ezek korához kötvék; és a családokban az elődök iránti kegyelet ápolására hatni. Maga a névsor hivatalból állíttatott össze betűrendben, 1845- ben. A névsor akkori eredeti példányaiból egy — K. K. t. barátunk által — rendelkezésünkre lévén bocsátva, itt adjuk annak czimét és tartalmát: 1845-ik évi junius 16-kán tekintetes Heves és Külső Szolnok t. e. vármegyéknek Egerben tartott közgyűlése végzésének következtébe 1814-ik évtől fogva 1845-ik évi junius végéig kinevezett még életben lévő s kebelbeli tábla bíráknak betűrendbe készített névsora. Ácz György, Alberty Ferentz. Almásy Emánuel, Almásy Gyula, Almásy László, Almásy Pál, Almásy Sándor, Almásy Felix, Babies Istvány, Bajza Antal, Bakó József, Balásy Pál, Baldáccy Antal B., Balogh János, Bánfy Pál B., Barkassy Benedek, Benkó Jónás, Beretz Ferentz, Bernáth András, Bezzegh András, Biró János, Biró Albert, Bittera Antal, Blaskovits Gyula, *
