Eger - hetilap, 1883

1883-07-19 / 29. szám

288 tonné, Bóta Szilárd, dr. Markúsz, Hegedűs Jánosné, Turcsányi Mátyás 1 frt 20—1 frt 20 kr, Ruzsin Ignácz, Ftilöp Józsefné, dr. Danilovits Pál 1 frt 10—1 frt 10 kr, dr. Kösztler József, Gres- kovits Bertalan, Szezeibovszki Sándor Budapestről, Maczke Valér, Nékám Endre, Nánásy Ferencz, Bernekkel' Ferenczné, Simáczius Gusztáv, Greiner Arnold, Steinfeld Hermanné, Szemán Mihály 1— 1 frt, Lőrinczfi Jánosné 90 kr, Mező Ignátz, dr. Szolcsányi Hugó, 80—80 krral, Tavassy Kálmán, Kozák Ferencz. Okolocsányi Ödön, Veisznmn, Stand Ferencz, Langné, gr. Dezsőfy Gizella és Jolán, Sivampel József, Mészáros Kálmán, Rab János, N. N., özv. Eh- netné, Zukics hadnagy, N. N., Póka N. Czelekel János, Komáro­mi József, Kászonyi Antal, Hieronominé, Gulyás Gábor. N. N., General Rudolf, Akantisz János, Kerényi Imre, Dombai János, Halasy Kázmér, Szerencse Menyhért, Ignits Boldizsár, Répasi Já­nos, Nagy László hadnagy, Zsendovits Endre, Kóssa Kálmán, Luga László, Kóssa Miklós, Zalár József, Bröszth József, Úry József, gr. Desseffi Kmett Antal, Smida Viktor, Öllé László, Völ­gyi Lajos, dr. Brünauer Ambró, Vavrik Endre, Juhász György, Tarnay Gyula, Kaszap Bertalan, Babies Béla, Lőrinczfi János, Volf Jánosné, Rapaics István, Hoffman Sándor 70 70 krral, Bu­kovits Lajos, Hibái György 00—60 krral, N. N., Varga Dani, Kobza Lajosné, Volf Károly, Nagy György 50—50 krral, Grober Sándor 45 kr, Kobe István, Glósz Károlyné, Venszlovszky Lajos, Mayer Ferencz, Hangonyi, Plank Gyula, Práznovszky Lajos, Kürthi Ferenczné, Gál Lajosné, Goth Tóbiás, N. N., Schögl Kái-oly, Okolocsányi, Szolcsányi Gyula, Steiner ügyvéd, Mednyanszki Sán­dor, Mész Lajos, Bach Leó, Lenk Gyula, Geiger Sándor, Lajtos Lajosné, Kolozsi Ágoston 40—40 krral, Pál Károly. Korponay Pista, Lipcsei Péter, Lang Ignátz 80—30 krral, Gallasy József, Csepanszky, Pajer János, N. N., Francz Lajos, Kisbéri András, Morvái János, Ludányi J. egy-egy idegen Bécsból 20 — 20 krral, Palacsik Ferdi, Károlyi Károly, Barchetti Adolfné, Dusárdy Jó­zsef, Orosz Kálmán, Órondi, Staudné, Szentgyörgyi György, Toro­nyi Sándor, Mondok György 10—10 krral. — A budavári gyilkosság. Julius 13-án délelőtt, hirdették ki Spanga Pál és társai előtt a vádhatározatot. Az ülésben Kriszt János elnökölt; bírák voltak: Zsigmondovits (az ügy előadója) és Brinkmaun; jegyző Vajda. Az ügyészség részéről dr. Bök János ki]-, ügyészség, a védelem részéről pedig dr. Vaisz Sándor volt jelen. Tiz órakor vezették elő a vádlottakat. Mindannyian szürke vászon öltönyben voltak. A börtönlevegő s talán a lelkifurdalás is a különben erőteljes alakokat nagyon megviselte. Feltűnő sápadt­ság ül arcukon az egy Spangát kivéve, kinek duzzadt orczáin még egy kis pir maradt, ügy látszik, ő legkevésbbé fél szörnyű tettének következményeitől, mert jó étvágya van s a lelkiismeret fordulása mellett is hízik. Elnök : Az ellenük fenforgó bűnügyben a törvényszék részéről a vádhatározat meghozatván, az most fel fog olvastatni. (Olvassa.) A vádhatározat rendelkező része ez: „0 felsége a király nevében a budapesti kir. törvényszék, mint büntető bíróság az 1883. jul. 13-ik napján tartott nyilvános ülés­ben, vizsgálati fogságban levő Berecz János, Spanga recte Spanka Pál, Pitély Mihály, Jávor János, Kállay József és szabad lábon levő Sautner József elleni bűnügyben, a befejezett bűnvádi vizs­gálat alapján a kir. ügyésznek f. évi junius 29-ik napján 9414/1883. sz. a. kelt indítványa folytán következő határozatot hozott: — Berecz János Fehérmegye verebi szül. 28 éves r. k. nős, büntet­len előéletű, urasági huszár, a Mailáth György volt országbírón el­követett s a btk. 344. §. illetve 278. §-ba ütköző rablás és gyil­kosság bűntettére nézve a btk. 69. §. 1. pontja alapján mint fel­bujtó, továbbá a btk. 370. §-ába ütköző orgazdaság büntette miatt; — Spanga recte Spanka Pál ribéki nyitramegyei szül. 30 éves r. kath. vallásu, nőtlen, a katonaságnál lopás miatt kétszer büntetve volt urasági inas, a Mailáth György volt országbírón el­követett és a btk. 344. és 278. §§-aiba ütköző rablás és gyilkos­ság büntette és a dr. Schwarczer Ferencz kárára elkövetett a büntetőtörvénykönyv 333., 334. és 336. §§. 3. pontja- szerint mi­nősülő lopás büntette miatt; — Pitély Mihály Aradmegye, panko- tai szül. 27 éves r. kath. vallásu, nőtlen, katonai kihágásokért gyakran büntetve volt és a budapesti kir. törvényszék büntető osztályának f. 1883. évi május 23-án 15,268 sz. a. kelt Ítéletével orgazdaság és bűnpártolás bűntettében bűnösnek nyilvánított ura­sági szolga, a Spanga Pállal közösen Mailáth György országbírón elkövetett s a btk. 344. és 278. §§aiba ütköző rablás és gyilkos­ság büntette miatt; — Jávor János Aradmegye varsándi szül. 29 éves, evang. vallású, rendőri kihágásokért büntetve volt szoba- tisztító, a Spanga Pállal és Pitély Mihálylyal a btk. 278. §-ába ütköző és a 288. §. szerint büutetendő gyilkosság elkövetésére irányzott szövetkezés büntette miatt; — Kállay József Pestme­gye lőrinczi pusztai szül. 41 éves r. k. nős, lopás büntette miatt büntetve volt szolga a dr. Schwarczer Ferencz kárára Spanga Pállal a btk. 69. §. 2-ik pontja alapján a 333. §-ba ütköző és a 334. §. és 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás büntette miatt; — további fogvatartásuk mellett vád alá helyeztetnek." Ellenben Mailáth György országbírónál történt rablás és g3rilkosságbani bünrészesség miatt vádolt szabad lábon levő Szautner József el­len a további élj árás megszüntettetik és a napló 218. sz. a levő iratok a Szautner József ellen fenforogni látszó és az 1879. XL. t. ez. 71. §-ába ütköző közbiztonság elleni kihágás végett a 4— 10 kér. kir. büntető járásbírósághoz áttétetni rendeltetnek. — Ivády Dezső földbirtokos és Heves megye bizottsági tag­ja, 1883. évi július hó 12-én, élete 43-ik évében, hosszas szen­vedés következtében elhunyt. — A ,.Buttlerféle alapítvány elnyeréséért folyamodók, a már közzétett felvételi feltételeken kívül igazolni tartoznak: 1. Fel­vételi feltételek, g) A pályázó által kiállítandó. — annak atyja vagy gyámja hitelesített aláírásával megerősítendő, és a pályázó törvényes hadkötelezettségi idejének leszolgálását tárgyazó köte­lező nyilatkozat: Alulírott ezennel kijelentem, hogy a Ludovika akadémiába leendő felvétetésem esetében, akár mint önkénytes, akár korosztály és sorsszám szerint soroztatnám is be a hadse­regbe vagy a honvédséghez, az 1868-ik évi XL. t. ez. 19. szaka­sza és az 1883-ik évi XXXII". t. ez. 2. szakasza utolsó bekezdé­se értelmében a honvédségnél teljesítendő különös szolgálati köte­lezettségnek magamat alárendelem, egyúttal kötelezem magamat arra is, hogy ha a tényleges állománybeli tisztképző IV. tanfo­lyam jó eredménynyel leendő elvégzése idejében 20-ik évemet még el nem érném is: védkötelezettségem tekintetéből leendő felava­tás végett önkényt haladék nélkül fogok jelentkezni. Kelt stb. A fentebbi kötelező nyilatkozatot megerősítem. K. m. f. Előttem N. N. (járási tisztviselő) polgármester N. N. (szülő, gyám.) h) Ha a pályázó a fentebb 1. c) pontban említett életkort (14 évet) még legfölebb 6 hónappal haladta volna túl, a felvételnek kizárólag ő Felsége leg­magasabb engedélye mellett lehet helye. 2) A felvételi vizsga tantárgyai: Az első osztályba leendő felvételért pályázók, a fen­tebbi 1. e) pontban említett iskolák IV. osztályában előadott min­den tantárgyból (a klassikus nyelvek kivételével) felvételi vizsgát tartoznak letenni, u. m : Magyarnyelv- Németnyelv- Földrajz- Egyetemes történelem- Mennyiségtan- Természetrajz és Természet- tanból. Ezen tantárgyak ismerete oly mérvben követeltetik mint az a középiskolák IV. osztályára nézve előszabva van. Az első két tantárgyból írásbeli, a többíekből szóbeli-vizsga teendő-le. — Borászati tanfolyamot nyit a földmivelési miniszter f. é. október 1-én az érdiószegi vinczellérképezdében a végből, hogy a szőllőmivelés és pinczekezelésben elméleti és gyakorlati ismere­tekkel biró egyéneknek alkalom nyujtassék magukat borászati vándortanitókká és vinczellérképezdei tanítókká kiképezni. A tan­folyam egy évre terjed s a tanfolyamra felvett egyének kiképez- tetése államköltségen történik. Felvételi folyamodásokat augusz­tus 15-ig lehet benyújtani a földmivelési miniszterhez. — Furcsa nyilatkozat.. ,.A nőm kívánatéra“ czimen az aradi „Alföld“ nyiltterében következő nyilatkozat jelent meg: ,.En alul­írott, a nyilvánosság előtt kijelentem, hogy korcsmába, vagy bármi néven nevezendő borházba solia többé nem megyek és ennek alap­ján fölkérem barátaimat és ismerőseimet, hogy kíméljenek meg egy szóval is a fentemlitett helyekre csalogatni, (mert könnyű Katót tánezba vinni). Fölhatalmazásomat adom továbbá: bárki le­gyen is az. ki személyemet az említett helyeken meglátja. 50 fo­rintot a városi szegény árvák javára tőlem követelhet. Arad, 1883. jul. 1. Ternay Ernő.“ — íme a közmondás: Cherhez la femme, még a — javulási szándéknál is. — A budapesti állami közép ipartanoda igazgatósága felhívja mindazon szüléket és gyámokat, a kik gyermekeiket a középipar­tanodába adni kívánják, hogy azokat a nyári szünidőre az álta­luk választandó szakhoz tartozó valamely műhelyben vagy gyár­ban, az építészeti szakra-készülőket pedig építkezéseknél helyez­zék el: mert ezután a felvételnél a gyakorlati előképzettség is mind szigorúbban megkivántatik. Azon tanulók, kik valamelyik középiskola negyedik osztályának bevégzése után lépnek a kö­zép ipartanodába, jogosítva vannak az egy éves önkéntességre. — Egy fürt Beethoven hajából. A pécsi dalárda, mely legkö­zelebb Németországon át körútra készül, egy ottani zenetanártól Beethovennek egy hajtfürtjét kapta ajándékúl. Nevezett dalárda ez ereklyét közszemlére teszi ki mindenütt, ahol tervezett kőrút­jában megfordúl. — Hölgyeink toilettjére nem igen kedvező a hír a selyem drágulásáról. Az áremelkedést az idézte elő, hogy Klímából ked-

Next

/
Oldalképek
Tartalom