Eger - hetilap, 1883

1883-07-12 / 28. szám

280

ről valók s vészmentes úton szállíttattak. A kérődzők behozatalára vonatkozó tilalom azonban ezentúl is fentartatik.

— A magyar gazdaasszonyok országos egyesületének árvaintézete Budapesten. Nem mulaszthatjuk el felhívni a t. közönség figyelmét czélszerüen berendezett intézetünkre, a melyben a szerencsésen választott igazgató s vele a tanítónők jó szellemben és háziasán nevelik a gyermekeket, kik úgy az elemi, mint a polgári tanfolyamon dicséretes haladást tanúsítanak. A törvény által előirt tantárgyak tanítása mellett nem feledkezik meg az intézet kitűzött czéljáról, a házias nevelésről sem s e végből a leánykák a házi teendők végzésében is gyakoroltatnak, mely czélra az intézetben egy ahhoz értő gazdaasszony van alkalmazva. E mellett az egyesület nem kiméi áldozatokat, hogy a növendékek egészséges, tápláló — bár egyszerű élelmezésben részesüljenek, úgy szintén tágas és egészséges fekvésű lakásban helyezze el őket. — Hogy az egyesület törekvései a nagy közönség méltánylásával is találkoznak, bizonyítja azon körülmény is, miszerint mindinkább növekedik azoknak száma, kik leánygyermekeiket ezen intézetben óhajtják neveltetni. Hogy ez kevésbbé vagyonos szülőkre nézve is lehetővé váljék, az egyesület lehetőleg mérsékelt tartásdijakat szabott. Az elemi iskolai tanfolyamon ugyanis 250 frt évi fizetés mellett nyernek a leánykák teljes ellátást és a tantárgyakból a törvény által megszabott tanterv szerint alapos oktatást. A be- iratási dij évenkint 1 frt, ágyhasználatért 2 frt, orvosi dij 5 frt, tanszerekre az I. II. és III. elemi osztályban 6, a IV. V. és VI. elemi osztályban 8 frt, a polgári osztályokban 10 frt. A polgári iskolai tanfolyam fentartása az egyesületnek több költségébe kerülvén, az ezen osztályokat végző növendékek a fentebbi előnyök élvezéséért 300 irtot fizetnek évenként. A rendes tantárgyakon kívül a szülök kívánságára rendkívüli tantárgyakban, mint a zongorában és a franczia nyelvben is nyerhetnek oktatást a növendékek. Az intézet zongoráinak használatáért évenként 10 frt, a zongora tanításért havonkint 3 frt számittatik. — Midőn ezeket az egyesület a nagy érdemű közönség tudomására hozza, czélja az általa fenntartott intézet szervezetének szélesebb körben való megismertetése. Az elnökség.

— „Magyar színészek és színésznők életrajzai, Adat- Emlék- és Szinműtár“ czimü hézagpótló, érdekes vállalatból, megjelent a második füzet is, melyet a Kassán megjelenő „Szinészeti Közlöny“ szerkesztője, Báthory Románcsik Mihály, az első füzethez hasonló nagy gonddal és gazdag, változatos tartalommal szerkesztett. Az életrajzi adattár magában foglalja: Pálmay Ilka jeles művésznőnk életrajzát; további életrajzok: Philippovich István az egykori hires operaénekesről; Latabár Endre elhúnyt színigazgatóról; Szabó Krisztina, elismert régi színésznőről; Hubay Gusztáv veterán színész és színigazgatóról, Bállá Károly a régi gárda egyik tehetséges tagjáról ; Mezey Vilmos volt operaénekesről és Garay Ferenczről. — Feltalálhatok a 2-ik füzetben még: Miklósy Gyula színigazgató naplójából emlékek és élmények: egykorú följegyzések a magyar színész-életből; apróságok és adomák azok életéből, kiknek életrajzai a második füzetben megjelentek ; — régi szinlap és végül szin- műtár. — Minden egyes füzet, önálló egészet képez. Egy kötet tíz füzetet tartalmaz, melyhez díszesen kiállított bekötési táblával szolgálnak. Előfizetési ár: Tiz füzetre (az első kötetre) 3 frt. — Öt füzetre 1 frt 50 kr. — Egy füzetre 30 kr. mely összegek a „Szinészeti Közlöny“ kiadóhivatalába (Kassa, kovács-utcza 15. sz. a.) küldendők. Egy füzetnek bolti ára 40 kr. Kapható Budapesten Aigner Lajosnál s minden vidéki könyvárusnál. Ajánljuk ez érdekes művet úgy a színészek, mint az irodalom-barátok szives figyelmébe.

— A tanpénzek kérdése. Trefort közoktatási miniszter a budapesti egyetem jogi karának néhány tanárával bizalmas értekezletet tartott, melyen a tanpénzek ügyét behatóan megbeszélték. Módokat kerestek arra, hogy a parallel tanszék eksa vizsgálati rendszer következtében a tanpénzek mai rendszerénél észlelhető inkonveniencziák és visszaélések mikép volnának megszüntethetek a tanárok jogos érdekeinek sérelme nélkül. Az értekezleten a miniszteren és Szász Károly miniszteri tanácsoson kívül Plósz Sándor jogkari dékán, Lechner Ágost, Szilágyi Dezső és Pulszky Ágost tanárok vettek részt. A kérdést több oldalról megbeszélték, s az eszmecsere különböző javaslatokban nyert kifejezést. A miniszter a tanpénzekre vonatkozó adatokat közelebb összeállítja s a kérdést ezután szélesebb alapokon is meg fogják vitatni.

— Felhívás: az egri egyházmegye története adatainak összegyűjtése érdekében az egri főmegye papságához. — Az egri egyházmegyei irodalmiegylet körében többször történvén már az iránt felszólalás: gyüjtessenek össze az egyházmegyénk történetére vonatkozó adatok; s legutóbb egyletünk 1882-iki közgyűlésén elvben elfogadtatván azon indítvány, hogy az egylet a maga körében tegyen czélszerű kezdeményezést az iránt, ho^y az egyes plébániák levéltáraiban létező adatok lehetőleg kiaknáztassanak: az egylet választmánya, mint a melyre az elfogadott iditvány végrehajtására vonatkozó gyakorlati módozatok megállapítása bízatott, több Ízben tanácskozott afelől, mi módon lehetne a fönnebbi czélt elérni, illetőleg mily irányban tehetne az egylet a maga körében valamit, mi által egyházmegyénk történeti adatai lehetőleg összeállíttatnának, a jövő számára megmentetnének a végből, hogy annak idején, ha az egyházmegye részletes történetének megírására kerülne sor, az igy összegyűjtött adatok kellőleg hasznosíthatók legyenek. A választmány azon meggyőződésből indult ki, hogy egyházmegyénk papjai maguk is át vaunak hatva annak szükségességétől és czélirányosságától, hogy a nemzetünk művelődésének történetében oly vezérszerepet vivő kath. egyház tevékenységének bármi apró adatai összegyüjtessenek; s ezért hiszi, hogy az egri egyházmegyei irodalmi egylet czélja csupán az, hogy kivált tagjai által gyüjtessenek össze az egri egyházmegyében, az egyes plébániáknál fenlevő történeti adatok; e tekintetben pedig, kivált az egyöntetűségnek, az adatgyűjtésnek határozott körre való kiterjesztése szempontjából, czélszerűnek mutatkozott bizonyos irányelvek, adatgyűjtési módozatok megállapítása: a választmány abban állapodott meg, hogy kérdöpontokban fogja feltüntetni mindazon történeti adatokat s körülményeket, melyekre az adatgyűjtést irányoztatni óhajtja. Ezen kidolgozott kérdőpontokat, me- Tyekben a múltnak és jelennek tárgyunkat illető dolgai meglehetős teljességben vannak összeállitva, egyházmegyénk minden papjának megküldeni czélszerűnek vélte. Midőn az ide mellékelt kéidő pontokat szives figyelmébe ajánljuk, egyúttal kérjük, hogy a menynyire a tárgy fontossága érdekli, ideje és körülményei engedik, legyen szives a működése körében található adatokra vonatkozólag azokra megfelelni, s ekként az egyletet czélja elérésében támogatni. Ki kell jelentenie a választmánynak, hogy az egylet nem érezheti magát arra hivatva, hogy önmaga Írja meg vagy Írassa meg egyházmegyénk történetét; s midőn egyházmegyénk papjaihoz fordúl, csupán csak módját akarja annak adni, miként lehet kinek-kinek e történeti adatgyűjtési munkában résztvenni. Épen azért az egylet az igy összegyüjtendő, hozzája beküldendő adatokat vagy az Egri Egyházmegyei Közlönyben fogja kiadatni, vagy levéltárában megőriztetni, hogy fenmaradjanak, el ne vesz- szenek, hanem az egyházmegye majdan előállandó történetírója által felhasználhatók legyenek. A történetnek nyomai, adatai lassanként elenyésznek, s ha meg nem őriztetnek, később semmi módon sem pótolhatók. Mentsünk meg tehát azt, amit lehet. Meglehet, hogy apróságok azok, de hiszen az emberi élet apró eseményekből alakul; s az egyházmegye körében történt apróságokból lehet csupán hű rajzát adni azon civilisatorus működésnek, melyet egri egyházmegyénk papjai minden téren kifejtettek; s melynek emlékezetbe hozása annál fontosabb napjainkban, mert csak a történet bírja kérlelhetlenül megczáfolni azokat, kik a múltat feledve, nem méltányolva, minden téren ostromolják hitünket s egyházunkat. Kelt az egri egyházmegyei irodalmi egylet választmányának. 1883. május 17-én tartott gyűléséből. Zsendovics József, elnök.

— Az aratás Magyarország nagy részében már javában foly; városunk határában most kezdődik. A legközelebbi tudósítások szerint úgy hozzátevőlegesen tett számítások, középszerű termést engednek remélni.

— Heti jelentés a budapesti gabonatőzsdéről. Budapest, 1883. jul. hó 9-én. (Steiner József és Társa terménygabona és bízom, ezég jelentése.) Pár hét múlva el lesz döntve termésünk sorsa. Kedvező tudósítások érkeznek, melyek nyomást gyakorolnak gabonaárainkra. Üzletünk menete kedvtelennek jelezhető. Több Eladási, mint vásárlási kedv észlelhetők. Raktár illeték havonként, m. mázsánként, lVa—2 kr. Pénzelőleg gabonára 4%- szerezhető. Zsákkölcsöndij hetenként drbonként 31/* kr.

— Időjárás. A múlt hó vége óta tartott rekkenő hőséget egypárszor gyönge eső és szél mérsékelte. Szerdán hajnal felé nagy esőt kaptunk.

— Gabonapiaczunk. Az elmúlt heti üzlet igen lanyha volt, gyönge hozatal mellett az árak többnyire változatlanok. Tiszta búza 8.25—9.20. Rozs és kétszeres 6.20—6.60. Árpa 6.60—7.20. Kukoricza 6.80—6.90. Zab 6.50—6.90. Fehér bab 6—10. méter- mázsánkint.

— Arany s ezüst árkelete: Cs. kir. arany 5 frt 64 kr.

8 forintos magyar arany 9 frt 52 kr. Száz ezüst forint 100 frt.

Felelős szerkesztő: IDr_ lE^iss