Eger - hetilap, 1883

1883-01-18 / 3. szám

25 Luboclina állomásáig vezető, elsőrendű vasutaklioz hasonló vá- gányszélességü vasútnak kiépítési tervével legkomolyabban foglalkoz­nak. Az előmunkálatokra vonatkozó engedély már is megnyeret- Vén, a mérnöki munkálatok a tavasz beálltával fognak foganatba vétetni. A Beszterczebánya-Rózsahegy vasúti vonal kiépítése által, hazánk felvidéke, a fővárossal a legközelebbi úti összeköttetésbe hozatik; mert mig ugyanis jelenleg pl. Rózsahegyről Ruttkán át, az ut 348 kilométert tészen, az — tekintve, hogy az uj vonal 50 kilométerre terveztetik — jövőben Beszterczebányán át csak 285 kilométert, tehát 63 kilométerrel kevesebbet teend. — Nagy szerencsétlenség történt Kis-Oroszországnak Ber- dicsev nevű városában e hó 15-én. Az ottani ezirkusban kiütött tűznek körülbelül háromszáz emberélet esett áldozatul. — Görög-keleti székelyek. A sepsi-szentgyörgyi „Nemeré“-ben olvassuk a következő érdekes sorokat : „Magyar liturgiát a görög­keleti székelynek. Tizenhétezer és hatszáz hetvenöt lelket talált az 1881-iki népszámlálás a görög-keletiek közt, mely anyanyelvéül a magyart vallotta be. Majdnem fele, hétezerén felül, Háromszék­ből került ki. Erdővidéken s a régi Felsö-Fehérmegyének Há­romszékhez csatolt részében nincs egyetlen község, hol ne volná­nak ; Sepsiben, Nagy-Borosnyó és Fotos kivételével, szerte laknak mindenfelé; Orbaiban csak négy faluban. Kézdiszéknek csak négy községében nincsenek. S ez a tizenhétezer lélek, mely a magyaron kívül más nyelvet alig beszél, abban a hiedelemben él, hogy ő oláh, mert a vallása oláh, oláh a papja, oláh az isteni tisztelet nyelve, oláh az imádság, melyből egy szót sem ért, de a melynek tudását a mennyei üdvösség nélkiilözhetlen kellékének tartja. A görög-keleti vallásnak nincs meghatározott liturgiái nyelve, mint a római katholikusnak a latin. Mindenik nép a saját anyanyelvét használja: az orosz az oroszt, az oláh az oláht, a szerb a szerbet, a görög a görögöt, az albán az albánt. Miért kellene csak a ma­gyarnak az oláh nyelvre szorulni? Az az állapot, melyben görög­keleti testvéreink élnek, tűrhetetlen. A magyar társadalom azt nem nézheti összetett kézzel. Az eloláhositásnak sem egy, sem más módját többé meg nem engedheti, — nem azt sem, melynek szálai a vallásban gyökereznek. Sokáig csendes szemlélője volt társadalmunk az eloláhositás munkájának. A pusztítás munkája a Székelyföldén is megkezdetett. A legutóbbi népszámlálás Csikme- gyében mái' 12.836. Háromszéken 15.448 s Udvarhelymegyében 3099 oláh nemzetiségűt mutatott ki. Oláh írók azt a 17,675 gö­rög-keleti magyart is nemzetiségükhöz számítják. S nem egészen alaptalanul. Ha a vallásos érzelmek a nemzetiségi érzelmekkel összezavarhatok, úgy egész teljességében feltalálhatjuk azt a gö­rög-keleti székelyeknél. A mai nemzedék még csak vallására és érzelmeire, a következő már nyelvére is oláh. A görög-keleti li­turgiát le kell fordítani magyar nyelvre ; ezt kell megtenni minél előbb. Ez fogja gyökeresen kiirtani azt a tévhitet, mely a görög­keleti vallást összezavarja az oláh nemzetiséggel.“ — A méhészeti vándortani'm szervezésére vonatkozólag a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a közoktatás- ügyi miniszterrel egyetértőleg az országot 6 kerületre osztotta oly elhatározással, hogy azok mindegyikében egy vándortanitó al­kalmaztassák. Az erre vonatkozó szabályzatot, a vándortanitók részére kiadott utasítással együtt, a földmivelési miniszter azzal az értesítéssel küldte meg az országos méhészeti egyesületnek, hogy az első kerületre nézve — mely Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Bács- Bodrog, Krassó-Szörény, Temes, Torontói. Csongrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket foglalja magában — a már előbb alkalmazott Grand Miklóst (Buziás) bízta meg továbbra is a ván- dortanitással; a második kerületre (Baranya, Fehér, Győr, Moson, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém, Zala) Dömötör Lászlót, az orsz. méhészeti egyesület második alelnökét (Budapest), a har­madikra pedig (Árva, Bars, Esztergom, Hont, Komárom, Liptó, Nógrád, Nyitva, Pozsony, Trencsén, Turócz. Zólyom) Valló János szinérszegi állami -népiskolai tanitót nevezte ki. A többi három kerületre nézve a kinevezések legközelebb fognak megtörténni. — Nyilatkozat. Hivatásom elszólit Egerből, hol magam a pá­ratlanul vendégszerető lakosság, s különösen becsült főnököm kö­rében éveken át oly jól éreztem. Minthogy idő hiányában minden ismerősömtől nem lehet szerencsém egyenként elbúcsúzni, ez utón ajánlom magam továbbra is szives emlékezetükbe. Eger, jan. 14-én. Csetényi Emil, t. Szolcsányi Gyula úr volt segédje. — Vakmerő tolvajok. Folyó hó 5-én Beniczky György a le­leszi erdőben vadászván, egy 11 drból álló sertés nyájat pillantott meg 3 kondás féle egyén által hajtva, kik az illető vadász nr többszöri felszólítására sem állottak meg, sőt inkább a sertéseket a legna­gyobb ügyességgel közbefogva erős futással igyekeztek a serté­sek birtokában maradni s többszörös rájok irányzott lövés da­czára sem tágítottak. A hajtásnak épen vége lévén, a tolvajok va­dászok által űzőbe vétetettek. Már majdnem megmenekültek, mi­dőn egyik kerülő mintegy száz lépésről vaddisznóra töltött lövés­sel czélba veszi őket. A lövés talált, és akkor a sertésektől el- állottak, a tolvajok azonban az est Homályában elmenekültek. A sertéseket B. ur hajtóival a leleszi bíróhoz behajtatta és kezelé­sére bizta, hol a károsultak átvehetik. A sertések szőkék, hosszú orrúak. többnyire árcányok: van közte egy 7—8 hónapos barna szurmosszőrű malacz is. ■> — Jeges nóta. A kolozsváriak javában korcsolyáznak. Egy oda való poéta is jégre ment s ott a következő nótát komponálta: „Már mi nálunk most az dívik, A kisasszonyt jégre viszik : Akár ázik, akár fázik. Mégis folyton korcsolyázik. Már minálunk ez a nóta: Jere rózsám ki a tóra ! Ha elestél, kelj fel ismét, Elesnek ott mások is még. Már minálunk az a szokás, A férfiból lesz a szakács : Az asszony meg jégre megyen, Azért hogy étvágya legyen.“ — Az osztrák magyar hank 1882-ik osztaléka 43 fit lesz, melyből 18 már a múlt félévben kifizettetvén, ezentúl még 25 lesz fizetendő. A tiszta nyeremény 7 százalékon felüli részének fele a két állam javára 153,650 frtot tesz. A bank 1882-ki tiszta nye­reménye 6.607,300 fit. Ez összegből a részvényeseké 6.453,650 frt, továbbá a múlt évből átvitt 10.658 fit, vagyis összesen 6.644,308 frt. Az 1882-ki osztalék 4 írttal vagyis 0.66 százalék­kal nagyobb mint az 1881-ki. Ez üzleti eredmény a brutto jöve- delemné'k 8.71 millió írtról 9.3 millióra való emelkedése s a ki­adásoknak 2.86 millió forintról 2.69 millióra való leszállítása ál­tal lett elérve. — A felsőbb bíróságok ügyforgalma 1882-ben. A magyar kir, kúriához 1882-ben érkezett: 9545 polgári ügy, 1881-ben 12,216. az apadás 2667; büntető ügy érkezett 1882-ben 17,225, 1881-ben 12983, a szaporodás 4242; váltó-kereskedelmi és csődügy érke-, zett 1882-ben 1000, 1881-ben 1158, az apadás 158; úrbéri ügy érkezett 1882-ben 221, 1881-ben 458, apadás 237, fegyelmi ügy érkezett 1882-ben 444, 1881-ben 475, apadás 31. Összesen érke­zett 1882-ben 28439 ügy, 1881-ben 27,290, a szaporodás 1149. A kir. táblához érkezett 1882-ben 61,272 polgári ügy; 1881-ben 54.400, a szaporodás 6872; büntető-ügy 1882-ben 67,000, 1881-ben 58,000, a szaporodás 9000; váltó, kereskedelmi és csőd-ügy 1882- ben 6320, 1881-ben 5417, szaporodás 903; úrbéri ügy 1882-ben 579, 1881-ben 593, apadás 14; fegyelmi ügy 1882-ben 853, 1881 - ben 938, apadás 85. Összesen érkezett 1882-ben 136,024 ügy, 1881-ben 119.348, szaporodás 16,676. — Az egyes államok által adósságaik után fizetett kamatot tanulságosan mutatja az alábbi táblázat, melyben a százalék az illető állam értékpapi irjának árfolyama után van kiszámitva. Fizetett t. i. 1879­1880­1881­1882­ben ban ben ben Anglia 3.07 3-03 3.01 2.96 Francziaország 3.6 3-5 3.57 3.77 Egyesült-Államok 4.8 3-6 3.4 3-3 Olaszország 5.42 5.0 4.95 4.92 Oroszország 5.8 5.1 5.3 6.-— Ausztria 5.68 5.2 4.99 4.93 Magyarország 7.1 6.3 5.3 5.49 A feltüntetett 4 év alatt a legnagyobb arányban Magyarország és Amerika hitele javult, Amerikáé P2.5 százalékkal, Magyaror­szágé P52 százalékkal. Persze, hogy azért Magyarország még még mindig utolsó előtti sorban áll hitelének olcsóságára nézve. Németország nincs e sorozatban felvéve. Az általa fizetett kamat a legutóbbi négy év alatt alig változott s 3-9—4 százalékot tett. — Megjelent az _Önügyvéd“ czimíi közhasznú mii 16-ik fü­zete (irta Knorr Alajos, kiadja itj. Nagel Otto Budapesten a nem­zeti színház bérházában.) E füzetben a szerző befejezi a váltó ügyekbeli eljárás ismertetését, közli a kereskedelmi, és tözsde- iigyekben követendő eljárások szabályait, ezután ismerteti a bá- nyaiigyekbeni eljárást, nevezetesen a bányahatósági és bányabi- rósági eljárást, ezzel áttér a polgáriügyekben foganatositandö végrehajtások szabályainak ismertetésére s e czélból közli a végre­

Next

/
Oldalképek
Tartalom