Eger - hetilap, 1883
1883-07-12 / 28. szám
XXII. év-folyam. 28. szám. 1883. julius 12-én. Előfizetési di]: Egész évre . ő írt — kr Félévre . . '2 , ő0 „ Negyed évre . 1 .. 30 . Egy hónapra. — 4ő . Egyes szám . — 12 . Hirdetésekért minden 3 hasáhozott petit sorhely után ti. bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30. uyilttérben egy petit- borhelyen lő kr fizetendő Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A kormány intézkedései a jogtanodák körül. I. Mióta Trefort Ágoston áll hazánkban az oktatásügyi minis- terinm élén •; sok czélszerű intézkedés történt a jogtanodák körül. De midőn ezt készséggel elismerjük, egyúttal azon meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy a jogtanodákra vonatkozólag az utóbbi tiz év alatt tett kormányi intézkedések közt sok az ellenmondás és következetlenség. ügy látszik, hogy az igen tisztelt minister úr, — kit a felsőbb tanügy tökéletesítése iránti nemes szándék vezérel, s ki széles látköre segélyével ezen téren már többször a legjobb utat találta el, — olykor az egymással ellentétes áramlatok által kizökkenteti magát, a már az ő részéről finom tapintattal kijelölt helyes kerékvágásból. Ezen felfogásunk igazolására szolgálnak a következő adatok. II. A minister úr 1873-ban belátta, hogy a felsőbb tanügy érdekében a jogtanodákat, — és ugyan egyrészről az egyetemek jogi karait, másrészről pedig a jogakadémiákat s joglyceuu.okat, — a lehetőségig egyöntetűen kell szervezni, illetőleg átalakítani; továbbá, hogy általában a jogtanodákon a tanulmányi rendszert s a vizsgarendszert tökéletesíteni szükséges. Á bölcs belátást csakhamar megfelelő czélszerű intézkedések egész sora követte. így például: 1) Egy 1874. évben kelt ministeri rendelet kimondotta, hogy: „a királyi jogakadémiák s az állam közvetlen rendelkezése alatt álló egyéb jogtanintézetek, négyévi tanfolyammal ellátott teljes jog- és államtudományi karokká alakit tatnak át, — egyedüli kizártával a jogtudorozási és a magántanárrá való képesítési jogosítványnak.“ 2) A minister, a jogakadémiák tanulmányi rendszerét az egyetemek jogi karának tanrendszeréhez idomítva alakította át 1874-ben. 3) ügy az egyetemek jogi karainál, mint a jogakadémiáknál, két alapvizsga és két államvizsga lett rendszeresítve. 4) A minister ur 1874-ben intézkedett : hogy csak az lehessen 2-od éves rendes joghallgató, a ki az első évi jogból az alapvizsgát letette ; s csak az lehessen 3-ad éves rendes joghallgató, a ki a 2-ik évi jogról az alapvizsgát sikerrel kiállotta. A két államvizsga ugyan nem köttetett igy szigorúan egy-egy évfolyamhoz; de igy is ezen vizsgarendszer által az lett elérve, hogy legalább az első éves s a másodéves joghallgatók kénytelenittettek tanulni. ha a jogi tanfolyam folytatására bocsáttatni kívántak. III. De ezen s más czélszerű intézkedések mellett sok oly rendelkezés is történt: melyek részint hátrányosak, részint fölöslegesek voltak, s kirívó következetlenségeket is tartalmaznak. így például: 1) A protestáns jogakademiák egyelőre ódon szervezetükben hagyattak; de még most is szükebb körű azoknál a tanulmányi rendszer — kevesebb tanárral s az egyes tantárgyaknál kevesebb óra számmal — semmint a kir. jogakadémiáknál s a kathol. jog- lyceumoknál. Sőt az a tanári qualificatio — egyetemi magántanárság letétele, — mely a kir. akadémiák s a kathol. lyceumok tanáraitól megköveteltetik, az sem kívántatik a protestáns akadémiáktól. 2) Az 1874-ben a minister által kimondott azon elv, mely szerint (a protestáns jogakademiák kivételével) a jogakademiák, csupán a jogtudorozás s a magántanárrá való képesítés kizártával teljes jog- és államtudományi karokká alakíttatnak át: helyesen azt hozta volna magával, hogy tehát a többi tekintetben az egyetemek jogi karaival egyenlő szabályok alá essenek a jogakademiák. És mit látunk ? íme egy pár szemelvény: a) A tanév 2-ik felére az egyetem jogi karáról nem engedtetik meg átmenni a joghallgatóknak a jógák ademiákra; ellenben ez utóbbiakról az egyetemre igy évközben átmenni szabad, daczára annak, hogy az egyetemeken korábban kezdődnek a félévek s ko lábban végződik a tanév, semmint az akadémiákon. Ez utóbbi ügy ugyanis ekképen áll: b) A minister megszüntette az egyetemeken azt a furcsaságot. mely szerint a tanév két félévét a husvét választotta el, — s igy a félévek hossza minden évben változott s a második félév gyakran a nevetségességig rövid volt, ha a husvét későre esett. E visszásságot megszüntette a minister 1874-ben; de talán akkép intézkedett, hogy az egyetemeken is akkor kezdődjenek s végződjenek a félévek, midőn az akadémiákon? Nem! Már most hogyan állunk ezzel? Az egyetemeken a tanév első fele szept. 1-én, a jogakade- miákon pedig ugyazon hó elején kezdődik. Az első félév az egyetemeken már január 10-én, az akadémiákon pedig január utolján végződik. A 2-ik félév az egyetemeken január 11-én, az akadémiákon pedig február elején kezdődik. A tanév az egyetemeken junius 15-én, az akadémiákon pedig ugyanazon hó 30-án rekesztetik be. Sőt a gyakorlatban még nagyobb a különbség: ugyanis az előadások az egyetemeken már május 2-ik felében véget érnek, az akadémiákon pedig csak junius közepén ; az évi vizsgák az egyetemeken junius 15-éig tartanak, az akadémiákon pedig még csak a következő napon (junus 16-án) kezdődnek s itt junius 30-áig folynak. 3) Az egyetemeken némely tárgyak több, más tárgyak kevesebb heti órán át tanitandók, semmint az akadémiákon. Ebből is sok visszásság támad, ha a jogász a négyévi jogot részben akadémián s részben egyetemen végezte. 4) Az egyetemeken a kötelezett vizsgákat hónapokkal is később szabad tenni, semmint a jogakademiákon; tehát e tekintetben több kényelem engedtetik a hallgatóknak az egyetemeken, semmint az akadémiákon. IV. Az imént előadottaknál még szembeszökőbb ellentétet képeznek azon intézkedések, melyek a jog- és államtudományi tanfolyam 3-adik évének megfelelő államvizsgára vonatkozólag történtek. Ugyanis: 1) Ézelőtt kilencz évvel a ministeri rendeletek azt állapították meg, hogy a joghallgató a tanfolyam 3-ik évéről egy, s a tanfolyam 4-ik évéről is egy államvizsgát tesz, — de nem kötelezte- tik az illető tanév végén tenni, hanem bármikor később teheti azokat. Sőt az, a ki tudorozni kiván, csak az egyik államvizsga letételére köteleztetett. 2) Körülbelül két évvel ezelőtt a ministerium, — tekintettel arra, hogy az egyetemeken a j ogkallgatók közöl aránylag véve sokkal kevesebben tettek államv izsgákat, semmint a jogakademiákon, — az által kívánta tanulásra kényszeríteni az egyetemi 3-ad éves joghallgatókat, hogy kötelességökké tette a 3-ik évről államvizsgát tenni, meljmek letétele nélkül nem lehetnek 4-ed éves jogászokká. Talán az egyetemek tultömöttségének növekedését is akadályozni akarta ezzel. Elég az hozzá, hogy az egyetemeken a tanfolyam 3-ik évére nézve is ké nyszervizsga hozatott be; ellenben a jogakademiákon a hallgatóknak szabad választásukra
