Eger - hetilap, 1883

1883-06-21 / 25. szám

248

ütköző és 356. §. szerint minősülő s ellene emelt vádat, valamint a Spitzer Salamon ellen folyamatban levő bűnvádi eljárást megszüntette. Egyebekben pedig az első bíróság vádhatározatát, a hűtlen kezelésra való hivatkozással kiegészítve, helybenhagyta.

— Az egri. m. kir. államhivatal no ko k nyári mulatsága f. hó ‘26-án d. u. 4 órakor kezdődőleg, az érsekkertben fog megtartatni. Miről a t. meghívottak szives részvétel végett értesittetnek.

A rendezőség.

— Csinosodunk. A lyceum másik oldalán is fölszedték már a kőburkolatot, hogy városunk e kedveltebb sétahelyét szintén asphalttal öntsék be. Örvendetes tudomásúl vesszük.

— A mintapincze reformja. A kereskedelmi minisztérium annak idején életbeléptette az országos minta-borpincze intézményét, hogy Magyarország bortermelőinek bemutassa, miként kell különböző vidéki borainkat kezelni, hogy azok palaczk-érettekké váljanak. Ismeretes, hogy ez a mintapincze szép eredményeket mutathat fel, hogy mindig több termelő fordul hozzá boraival és hogy a pincze elárusitási üzlete is virágzásnak örvendett. A kereskedelmi miniszter azonban az eddigi tapasztalatok alapján felismerte, vagy a minisztérium nem lehet hivatva kereskedőként, eladóként is szerepelni, s ennélfogva elhatározta, hogy magát a mintapin- czét fentartja, de az elárusitási üzletet elejti. E határozat felől a bortermelők értesittettek és egyúttal felszólittattak, miszerint tanácskozzanak a fölött, hogy jövőre mikép történjék a mintapin- czében kezelt borok elárusitása? Egyidejűleg tetszésükre bízatott, valami megfelelő módon meggyőződni a felől, hogy a bírokamin- tapinczében tényleg jól és czélszerüen kezeltetnek. — A kereskedelmi miniszter felhívására Péchy Tamás képviselőházi elnök vezetése mellett, s kereskedelmi minisztériumban tanácskozás volt. A termelők kijelentették, hogy a pinczekezelés eredményével meg vannak elégedve és hogy tökéletesen helyeslik, ha maga a minisztérium nem foglalkozik a kezelt borok elárusitásával. Elhatározták javaslatba hozni a miniszternek, hogy a termelők részéről egy 6 tagból álló bizottságot ajánljon, mely bizottság hivatva leend egyrészt a pinczakezelést a termelők érdekében folyton ellenőrizni, másrészt gondoskodni arról, mikép és mi módon juthatnak eladásra a mintapinczében kezelt borok.

— Gyürlcy Miklós badapesti törvényszéki jegyző, ki a Spanga elleni vizsgálatnál is közreműködött, agyonlőtte magát. Most kiderült, mi kényszeritette Gyürky Miklóst életének öngyilkos kézzel való bevégzésére. Meg volt vesztegetve. Meg volt vesztegetve olyan ügyben, mely általános föltünést keltett, melyre rá volt irányulva az egész főváros, az egész ország figyelme. Budapest közepén, egyikében a legélénkebb utczáknak behatolnak egy üzleti irodába, leviszik a Wertheim-kasszát a pinczébe, kiürítik s aztán eltűnnek a tettesek. A rendőrség sok keresés után helyes nyomra akad, a tetteseket bebörtönözik, a vizsgálat folyik, folyik egész addig, mig < végre — bűnjel hiánya miatt szabadon bocsátják a rablókat. És most, e hallatlan blamage után két egész esztendővel kiderül, hogy a rendőrség helyes nyomon járt, midőn Pospi- scliilt, és társait letartóztatta, kiderül, hogy az az ember, kit ilyen ügyben a vizsgálat vezetésével mertek megbízni, ki fölebbvalói teljes bizalmával dicsekedhetett : hogy az az ember megvesztegethető volt, és csakugyan meg is vesztegettetek. Gyürky Miklósnak annyi fizetése volt lefoglalva, hogy megélésre csak havonkénti 25 frtot kapott. Huszonöt forintot adtak olyan embernek, ki csak lakásért is többet fizetett ennél. S ezt tudták fölebbva- lóí, tudták azt is, hogy Gyürky nagyon szorult helyzetben volt és ime mégis őt bízták meg akárhány fontos ügy vizsgálatával: őt, a kinek, ha állásához mérten akart élni, legalább ötször annyit kellett költenie, mint a mennyi jövedelme volt. Eléje nyújtották a bankót s ő, 25 frt havi fizetésével a zsebében, elfogadta. Már most kérdjük: lehet-e akár vizsgáló, akár itélő-biró olyan ember, a kiről tudvalevő, hogy tisztességes utón szerzett keresményéből lehetetlen megélnie? Lehet-e ilyen ember kezébe adni az igazság szent mérlegét ? Lehet-e ilyen embertől függővé tenni egyes egyének és egész családok boldogságát ? Lehet-e ilyen embernek kezére bízni a jogot, az emberiség e legszentebb tulajdonát ? (Pesti Hírlap.)

— Társasczégek tagjai mint virilisták. Egy előfordult eset alkalmából, a belügyminiszter kimondotta, hogy a társasczégek tagjai, csak azon esetben bírnak jogosultsággal, a virilista névjegyzékbe való felvételre, ha a czég összes évi adójából a czég egy- egy tagjára egyénenkint eső része megüti azon öszszeget, a mely az illető törvényhatóságban a virilis névjegyzékbe való felvételre megkivántatik. Ebből következik, hogy az egész évi adóösszeg, habár az felülhaladná is azon összeget, melylyel a névjegyzékbe az utolsó virilis felvétetett, — de az évi adóösszeg fele kisebb

ezen legutóbb említett összegnél, — nem adja meg a jogosultságot a czég egyik tagjának a virilista névjegyzékbe való felvételére.

— Uj Mária-Terézia tallérok. Az egyiptomi kormány az osztrák kormánynyal az iránt indított tárgyalásokat, hogy két millió darab Mária-Terézia tallért veressen számára. E tallérok rögtön volnának szállitandók. A Sudanban felmerült zavargások folytán a lakosság minden holmiját, értékét és kincsét elásván, a Mária-Terézia tallér is egészen kiveszett a forgalomból és ezért vált szaporítása újabban szükségessé. A tallérokat a bécsi pénzverőben készítik.

— Egy magyar-ellenes evangélikus pap. A nyitrai kir. törvényszék f. hó 11-én tárgyalta Boor Lajos krajnai (miavai járás) evangélikus lelkész bünperét, a ki a községben a magyar kör- iratú hivatalos pecsét ellen izgatta a népet. Boor Lajos különben nagyon is ismeretes pánszláv izgató azon a vidéken. A kir. törvényszék vádlottat nemzetiség elleni izgatás miatt 1 évi államfogház és 500 forint pénzbüntetésre s be nem hajthatás esetére további 50 napi államfogházra Ítélte.

— A Vaskapu szabályozása. A magyar kormány, úgy látszik, komoly feladatának tekinti — írja a bécsi „Presse“ — hogy a berlini kongresszus által az osztrák-magyar monarchiára bízott missziót végrehajtsa. Már legközelebb fog egy szakértőkből álló bizottság a magyar közlekedési minisztériumban megalakulni, hogy a kivitelre jutó terv tekintetében megállapodjék. Tudvalevőleg a Vaskapu szabályozására vonatkozó tervek elég nagy számban léteznek és ezek között van Cassián lovagnak a Dunagőzhajózási társaság igazgatójának müve is.

— Elvesztett törvényszék. A jászberényi törvényszéket legközelebb Szolnokba helyezik át. A jászberényiek lamentálnak, de hát hasztalan: a törvényszéket mégis el fogják veszteni. Csak azt nem tudják a herényiek, hogy mit csináljanak a régi megyeház óriás épületével, melyben most a törvényszék van elhelyezve, s melyet a város drága pénzen vett meg ezelőtt több évvel a megyétől.

— Egy pesti kereskedő egy másiknak 50 drb 50 frtos és 25 darab 100 frtos sorsjegyet adott át. Ezek között volt kettő: 3963 és 33 számmal, melyek 1875-ben május 15-én 150 ezer frtot nyertek. A tulajdonos csak a napokban értesült a tényállásról, sietett is a 150 ezer forintot úgy annak 1875-től járó kamatait bíróság utján követelni. Alperes azt állítja, hogy a sorsjegyeket megvette, s igy a rajtok nyert összeg jogos tulajdona. A per igen érdekesnek Ígérkezik.

— Nincs minden humor nélkül, a következő eset. Egy spanyol városka bírája megszomorodva tapasztalta, hogy az élelmiszereket hamisítják, miért is a következő rendeletet bocsátotta közzé: „Minden kereskedőnél egy kiküldött bizottság fogja ezentúl megvizsgálni az élelmi szereket, bort stb. s a hamisított, vagy az egészségre kártékony ételnemüek s italok a jótékony intézetek javára fognak lefoglaltatni.

— Bicske község árvatárának alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta.

— Indokolt névváltozás. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, miszerint Maszarik Lajos egri lakos maga, úgy kiskorú Izabella nevű gyermeke vezetéknevét, a belügyminiszter 33.364 számú engedélyével Mezeire változtatta.

— Végzetes macska. New-Yorkban a fiatal urak klubjának szakácsa már rég óta észrevette, hogy konyhájából egymásután tűnnek el a legpompásabb falatok. Egyszer lesbe állt, s egy nagy macskát pillantott meg, s utána vágván kését levágta a fél farkát. A kandúr egész éjszakán át siralmasan nyávogva járta át a környék összes háztetőit, fölzavarva álmából mindenkit. A szakácsot, a macska tulajdonosának panaszára elitélték 10 dollár birságra, 31-én pedig bepanaszolták köznyugalom megháboritása miatt, a miért összesen 700 dollárt kellett fizetnie. Ezenfelül a Klub elbocsátotta, mert nem tűr meg rendőrileg megbüntetett embert.

— Heinéről, kinek élete szintoly czinikus vonásokban gazdag mint annyiszor elítélt s annyiszor magasztalt költészete, Weill Sándor, párisi hírlapíró egykötet munkát adott ki, „Souvenirs intimes d’Henri Heine“ czimen, mely mű, tekintve a 15 éves meghitt viszonyt mely szerzője s a költő között fenállott, sok érdekes, eddig ismeretlen mozzanatával ismertet meg, egy, a nyomor ágyán végződő gazdag életnek. Különösen kiemelendő Heinének Dinge Mathild árusnővel való szerelmi viszonya, tekintve a nőnek csaknem örületes ragaszkodását, melyet sem az idő, sem szerelmesének betegsége, s szeszélyének durva kitörései nem voltak képesek meghal vány itani. A betegségében ideges nagy szellem, néha a legotrombább tettlegességig sülyedt vele szemben, úgy