Eger - hetilap, 1883

1883-06-21 / 25. szám

246 hiánynyal 31.02, és nagyon hiányosan 7.49 százalék. Itt el nem hallgathatom azon sajnos tapasztalást, hogy a felszereléssel sok is­kolában kellőleg nem bánnak, amenuyiben az iskolaszékek az ol­vasó, terményrajzi és természettani táblákat és földabroszokat vászonra nem huzatják, kerettel el nem látják, mely eljárásnak következtében ezen táblák, kivált a téli szakban, midőn a meg­telt tantermek levegője nedvesül, idő előtt elromlanák, a térké­peknél álló gyermekek pedig a helységek, hegyek, folyók, tavak megmutatása alkalmával gyakran hegyes pálczát használván, a térképekre lyukat fúrnak, s igy ezeket idő előtt megrongálják, mit az illető tanító figyelmetlenségének lehet tulajdonítani, ki az ily pálczák használatát elnézi. c. ) Iskolai könyvtár 52 iskolánál volt berendezve, 9-czel több­nél mint 1880/1-ben. Ezen könyvtárak közöl egy része igaz, hogy még csak kezdetleges állapotban van, s alig néhány könyvet, vagy egyedül csak a „Néptanítók lapjának“ és más nevelészeti folyó­iratok évfolyamait tartalmazza; de folytonos gond fordittatván ez ügyre, a könyvtárak száma és tartalma mégis évenkint habár las­san, de gyarapodik; a múlt 1881/2-iki tanévben az összes iskolai könyvtárak 3836 könyvet tartalmaztak, 960 könyvvel, azaz 33.37 százalékkal többet, mint ez előtt egy évvel. Terményrajzi gyüjte- ménynyel 11, természettani eszközök nagyobb készletével pedig 9 iskola birt. d. ) Iskolai takarékpénztár két iskolánál volt a megyében, mindkettő Egerben; még pedig az egyik a községi fiiskolánál, hol 56 betevő 62 frt 20 krt takarított; a második az angolkisasszo­nyok vezetésére bizott róni. kát. nyilvános iskolánál, hol 301 be­tevő 1653 frt 27 krt rakott be. Az előbb említett pénztárt Bán- hidy Gyula tanító, utóbbit pedig Kreuedics Mária angolhölgy kezeli. Y. Az iskolák látogatottsága, sátánulókra vo­natkozó egyéb adatok. a. ) A tényleg működött 187 iskola közöl 50-ben a tanítás 10 hónapon, 133-ban 8, és 4-ben 8 hónapnál rövidebb ideig foly­tattatok, mert a gyermekek őszszel csak a mezei gazdászati mun­kák teljes befejezése után jelentek meg az iskolában, vagy azok­tól a tavaszi munkálatok kezdetével elmaradtak. E hibát kivált az öregebb tanulók követik el; kiket szüleik gazdasági munkáik­ban segédekül használnak, vagy kik kenyérkereset után látnak, hogy ruházatot szerezhessenek. Ezen baj még a városi iskolák­ban, sőt maga a megye székhelyén Egervái’osban tapasztalható ; és ez akadályozza még a legszorgalmasb és legligyesb tanítót is a rendes haladásban, mert a nagyobb gyermekek vagy őszszel ké­sőn jelenvén meg az iskolában, vagy azoktól tavaszszal elmarad­ván, az 5-dik és 6-dik tanfolyamit csoportot kellőleg nem rendez­heti, s igy a törvénynek megfelelő eredményt teljesen el nem ér­heti, a pénzbírságok alkalmazásától pedig a községi elöljárók sok helyen idegenkednek. b. ) Télen-nyáron 17,363 tanuló, vagyis azok összes számának 67.17 százaléka, csak télen 8479 tanuló, vagyis 32.83 százalék járt iskolába. Ezen adatokat az 1880/1-iki adatokkal összehason­lítva kiderül, miként 1882-ben a télen-nyáron iskolába járt tanu­lók száma 1049-czel, vagyis 6,04 százalékkal szaporodott. c. ) Legalább a legnélkülözhetlenebb tankönyvekkel 21,217 tanuló, vagy ezek összes számának 82.10 százaléka volt ellátva, 732 tanulóval vagyis 3.05 százalékkal több, mint 1880/1-ben; még 4625 tanuló, vagyis a tanulók összes számának 17.90 százaléka, minden tankönyv nélkül volt, 409-czel vagyis 3.05 százalékkal kevesebb, mint 1880/1-dik tanévben. d. ) A tankötelesek közöl 7564 nem járt iskolába; a tényleg iskolába járt tankötelesek közöl pedig volt 8385, vagyis a tanu­lók összes számának 32.45 százaléka, ki legalább félnapot, vagy annál többet mulasztott. — Az iskolamulasztók összes száma tehát 15,949 tankötelest, vagyis ezek összes számának 47.74 szá­zalékát tette ki. Ezen adatokat az 1880/1-diki adatokkal össze­hasonlítva kiderül, miként az iskolába nem járt tankötelesek szá­ma 1882-ben általában 0.35 százalékkal, a tényleg iskolába járt tanulók mulasztásai pedig 6.64 százalékkal csökkent, tehát itt is haladás jelezhető. — A 15,946 mulasztó összesen 2 millió 534,949 félnapot mulasztott; a mulasztók közöl pedig 7564 tanköteles dorgálással, 89 pénzbírsággal büntettetett meg, 8296 tanuló pe­dig mulasztását vagy igazolta, vagy ezekért való büntetése alól alapos okok miatt felmentetett. A dorgálással megbüntetett tan­kötelesek 1 millió 785-ezer 409, a bírságoltak 445, és a büntetés alól felmentett tanulók 749,095 félnapot mulasztottak. — A mu­lasztott félnapok összes számából esett tehát 70.57 százalék az iskolába nem járt tankötelesekre, 0.02 százalékért pénzbírság volt kivetve és beszedve, 29.41 százalék pedig vagy igazoltatott, vagy büntetés alá nem esett. Bírságpénz pedig bejött 110 frt 62 kr, melyből 24 frt 54 kr. iskolai-könyvtárakra, 49 frt 12 kr. szegény tanulók segélyezésére. 36 frt 96 kr. pedig taneszközök beszerzé­sére fordít tatott. e.) Tizenkétéves tanuló összesen 2892 lépett ki az iskolából, vagyis az összes tanulóknak 11.19 százaléka; közülök 305, vagyis 14.00 százalék csak olvasni, 2587, vagyis 86.00 százalék olvasni és írni is jól tudott, és az előadott többi tantárgyakból is kisebb- nagyobb. de általán véve kielégítő haladást tanúsított. Az 1880/1. évben kilépett 12 éves tanulókkal összehasonlítva 1881/2-ben el­maradás mutatkozott, a mennyiben az 1880/1 évben 7.96 száza­lékkal többen tudtak jól olvasni és Írni, mint a legközelebb el­múlt tanévben. VI. Tanítók. a. ) Tanítással foglalkozott a megye összes népiskoláiban 279 egyén, közölök 252 tanító és 27 tanítónő. A tanítók közt volt 223 képesített és 29 nem képesített, a tanítónők közt pedig 21 képesített és 7 nem képesített; az összes tanerők közt volt te­hát 243 okleveles és 36 nem képesített egyén. A tanerők összes számából tett ennélfogva a képesítettek száma 87.10, a nem ké­pesítetteké pedig 12.90 százalékot. b. ) Vallásukat tekintve volt a tanítók közt 218, vagyis 86.50 százalék róni. kath.; 17, vagyis 6.75 százalék helvét vallású evan­gélikus és ugyanannyi vagyis 6,75 százalék Mózes vallású. A ta­nítónők közöl volt 24, vagyis 85.72 százalék róm. kát.; 1, vagyis 3.57 százalék helvét vallású evangélikus, és 3 vagyis 10.71 szá­zalék Mózes vallású. A tanítónők összes száma közöl pedig 16 vagyis 57.14 százalék világi, és 12, vagyis 42.86 százalék szerze­tes állású volt. c. ) Rangfokozatra nézve oszlott a tanítók összes száma 104 vagyis 41.59 százalék kántor-, 97 vagyis 38.65 százalék önálló; 3, vagyis 1.19 százalék magán és 47 vagyis 18.72 százalék se­gédtanítóra. A tanítónők közt volt 21 vagyis 75.00 százalék ön­álló, 3 vagyis 10.71 százalék magán és 4 azaz 14.29 százalék munkatanitónő kik a segédtanerőkhöz számíttattak. d. ) Szolgálati idejüket tekintve szolgált a tanítók és tanító­nők összes számábólj: 0—5 év óta 53, vagyis 18.99; 5—10 évig 38, vagyis 13.62, 10—15 év óta 45 vagyis 16.13, 15—20 év óta 45, vagyis 16.13, 20—25 év óta 24, vagyis 8.60, 25—30 év óta 19, vagyis 6.81, 30 35 év óta 27, vagyis 9.68, 35—40 év óta 14, vagyis 5.02, 40 éven túl 14, vagyis 5.02 százalék. VII. A megyei népiskolák jövedelme. a. ) Népiskoláink közöl csak 43 volt, mely saját vagyonnal birt, mely összesen 72,385 frt értékű földbirtok, és 7256 frt ala­pítvány tőkéből állott; 19 iskolánál, mely 12,265 frt értékű in­gatlan birtokkal és 24,280 írt tőkepénzzel bírónak jelentetett be, kiderült, miként ez ingatlan vagyon részint a kántorsági javadal­makhoz tartozik, részint a helvét vallású egyház tulajdonát ké­pezi, mely az ezen birtokok és tőkék jövedelmeiből ugyan az is­kolák szükségleteit fedezi, de a tulajdonjogot az iskolákra át nem ruházta — Az iskolák fenntartási költsége még ott is, hol az is­kolának saját kis vagyona van, — az egy Csány községet kitéve — nagyobb részben községi, hitfelekezeti, egyházi s egyéb for­rású segélyezésekből fedeztetik, melyek egy tekintélyes részét a róm. kát. kántorsági javadalmak jövedelmei teszik; mert a kán­torok egyházilag a néptanitásra kötelezve lévén, ezen kötelmöket vagy személyesen, vagy hol az meg van engedve, segédeik által teljesitik is. De a kántortanitók maguk is mint tanítók többnyire csak a kántorsági javadalmak jövedelméből élhetnek meg, mert mit tanításért járó fizetést kapnak, az a legtöbb községben sok­kal csekélyebb hogysem abból megélhetnének. Miután a kántor­sági javadalmak után járó jövedelmek részint ingatlan vagyonból, részint a hívektől fizetendő mindenféle illetékekből folynak, me­lyeknek kisebb-nagyobb része évről-évre hátralékban is szokott maradni, ezen jövedelmek teljes pontossággal alig kipuhatolhatok. — Előre bocsátván, hogy az 1881/2. tanévben az iskolaházak, kántori önálló és segédtanítói lakások becsértéke is az iskolai vagyon közé felvétetett, a megyei népiskolák összes jövedelme 165,408 forintot tett, melyből 102,804 frt készpénzben, 62,584 ft. pedig az adott termények pénzértékét képezi. b. ) Ezen jövedelem a következő czimek alatt folyt be: 1) ja 610,729 frt becsértékü ingatlan vagyonból 37,980 frt.; 2) a 34,429 frt tőke után járó kamatul 2580 frt; 3) tandíjból 20,371 frt; 4) államsegélyből 1176 frt; 5) községi segélyből 38,969 frt; 6) egy­házi segélyből 34,486 frt: 7) egyéb forrású segélyekből 29,846 ft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom