Eger - hetilap, 1883
1883-06-21 / 25. szám
244 Az egri kasiuó 50 éves fenállásának emlékünnepét a kasinó termeiben tartott bál zárta be, mely jókedv s kedélyesség tekintetében az idei mulatságok legfényesebben sikerültjei mellett is méltán helyet foglalhat. Az ügyes s figyelmes rendezők nagyban befolytak arra, hogy a jelen voltak kedves emlékét vigyék magukkal e bálnak. A jelenvolt nők neveit betűrendben itt adjuk: Bene Anna, Beöthy Ilona, Bodnár Bella, Endrey Ildiké (Hódmező-Vásárhelyről), Farkas Szeréna, Frantz Piroska, Fülöp nővérek, Gröber Berta, Horánszky Irma, Jekelfalussy nővérek. Juhász Ilona, Kliegl Pannika, Mészáros nővérek, Ouczay Etelka, Petrovich Ilka, Remenyik Fánika, Remenyik Tercsiké (Farmosról), Szombathelyi Regina, Szabó Bella, Staud Ilon, Szuhányi nővérek . . leányok; Altorjay Sándorné, Belánszky Mónié, Danilovich Pálné, Horváth Béláné, Kolossyné, Lenk Gyuláné, Mocsáry Imréné, Plank Kálmánná, Remenyik Józsefné, Szabó Imréné, Szol- csányi Gyuláné, Ury Lajosné, Vég Gerőné menyecskék; Gáspárdy Gyuláné, Imre Miklósné, Kovács Józsefné, úrhölgyek s kívülük a gardes des damesok. — Palócz Kálmán kitünően szervezett zenekara szebbnél-szebb uj csárdásokkal csábitá tánczra a fiatalságot. Az első négyest 40 pár tánczolá. Az egri bortermelők értekezlete s gróf Keglevich István. I. A mint múlt számunkban az újdonságok közt jelentettük, Egerben e hó 12-én délelőtt a városi képviselet rendkívüli közgyűlést, s ugyanaznap a nagyobb szőlőbirtokosok jelentékeny része értekezletet tartott: a midőn gróf Keglevich István kitűnő szőlősz és borász jelenlétében, nevezettnek aziránti indítványa tárgyaltatott, hogy az egri szőllőbir.tokosok minél nagyobb számmal lépjenek be a magyar bortermelők országos szövetkezetébe, s hogy Egerben ezen borvidék érdekében egy s z fire telő egylet s egy pincze egylet alakittassék. Most röviden ismertetni fogjuk az említett rendkívüli közgyűlés s az utálnia következett értekezlet folyamatát és eredményét. II. Gróf Keglevich István, az ügybuzgó magyar főur, előadta : hogy hazánk bortermelői a mostani viszonyok közt csak úgy boldogulhatnak, ha boraiknak a belföldi fogyasztáson fölül meglevő nagy része biztos piaczot talál a külföldön; mert ezen esetben boraik oly jelentékeny áron fognak elkelni, mely ár mellett a szőlőtermelés jelentékeny tiszta jövedelemre számíthat. Kifejtette a jeles hazafi, hogy most borainkból csak igen csekély meny- nyiség vitetik ki; a többi bortermés pedig bent, az országban nem bírván elfogyni: ezen okból a szőlőtermelés és a borászat hazánkban ezidő szerint nem fizeti ki magát, s igy a hazai szőlőtulajdonosok catastrophának néznek eléje, ha a bajon mielőbb nem lesz segítve; — pedig csak tőlük függ, hogy segítve legyen. Az orvoslás legbiztosabb módja az : ha minél nagyobb mennyiségű egyforma jellegű bor állittatik elő; mert a külföldi nagybörkereske- dők csak azon országokban vásárolnak össze sok bort és fizetnek is érette jól, a hol egyféle jellegű sok bort találnak, — holott mostanáig Magyarországban kevés egyforma jellegű bor található, leginkább azért, mivel minden szőlőtulajdonosnak szőleje más és más vegyülékben sokféle szőlőfajtával van beültetve; pedig egyforma jellegű bort egyes borvidékek csak úgy állíthatnak elő, ha a vidéküknek megfelelő egypár szőlőfajra szorítkoznak s ezek közt is egy fajnak oly túlsúlyt adnak, hogy ebből nyerje a bor a maga jellegét, s a többi pár fajta a bort a jelleg megváltoztatása nélkül javítsa. Ekkép kívánatos, hogy minden, sajátszerü jelleggel bíró bornak — tehát az egrinek is — termelői, vidékenkint minél nagyobb számmal alakuljanak, azon borvidék érdekében, egy-egy közös szüretelő-egyletté s közös pincze-egyletté: igy Eger és a közeli községek együttvéve egy egri szüretelő és pincze-egyletté. Az ily egyletek czélja az volna, hogy minden egyes borvidéken, mely saját nevét viselő egyforma jellegű bort termel, a szőllőtu- lajdonosok az azon vidék nevét viselő bornak jelleget adó szőllő- fajták termését — ha nem is mind — a közösben szűrendő s igy összesen nagy mennyiséget kiteendő egyforma jellegű bor előállítása végett az egyletnek átadnák, mely aztán az egyforma jellegű sok bort egyforma pinczekezelés alá is venné s aztán a bortermelők országos szövetkezetének közvetítése mellett külföldre sokkal nagyobb áron adhatná el, mint a milyen árt a bortermelők most kapnak, midőn mindegyiküknek bora más-más jellegű s e III. miatt külföldiek által csak ritkán vásároltatik. A közös szüretelés és közös pinczekezelés ugyan költséggel járna, — mert be kellene rendezni közös pinczéket s közös szüretelő és közös erjesztő helyiségeket, mely utóbbiakon fűtés mellett a bor nehány hét alatt éretté tétetnék, — de minden résztvevő egyleti tag aztán, az általa a közösbe szolgáltatott szőlő súlyának és minőségének megfelelő részt kapna azon pénzből, mely ekkép a külföldieknek magas árakon eladható borért onnét befolyna. Addig is pedig, mig a bor akár közvetlenül a borvidéki egylet álfal, akár a bortermelők országos szövetkezetének közvetítése mellett eladatnék, a résztvevő szőllőtulajIonosok a beszolgáltatott szőllőnek menyiségéhez képest jelentékeny pénzelőleget kapnának; holott most, ha megszorulnak, potom áron kénytelenek végkép eladni — és ugyan veszteséggel is — boraikat. III. Egyébiránt a bortermelők országos szövetkezete, — melynek mint mái- megalakultunk alapszabályait közölni fogjuk, — kész átvenni kezelésre s elárusitás végett a termelőktől önállólag szűrt boraikat is, a kezelésért s az elárusitásért járó csekély díjért. De mégis a fóczél az, hogy a fentebb említett értelemben borvidéken- kint közös szüretelőegyletek és közös pinczekezelő egyletek alakuljanak ; mert a bortermelők csak igy számíthatnak biztosan arra, hogy bortermésüket bármikor jó áron eladhatják, — mert hazánkban most a belföldi fogyasztáson fölül oly sok bor termeltetik, hogy ha a fölöslegnek külföldön való biztos eladhatásáról az említett vidéki egyletek alakítása által gondoskodva nem lesz, úgy a szőllőtulajdonosok kénytelenek lesznek gyakran potom áron elvesztegetni boraikat. IV. Igen üdvös az eszme és a czél, mely gróf Keglevich Istvánnak szemei előtt lebeg, midőn az imént ismertetett irányban működik. De tagadhatlan, hogy a kivitel sok nehézségbe fog ütközni, legalább egyelőre. Ezen nehézségek legnagyobbikát képezi: a szőllőtulajdonosoknak bizalmatlansága a közös szüretelés és közös pinczekezelés ellen; továbbá, saját szőllőtermésök minőségének túlbecsülése s ezzel kapcsolatban azon aggodalom, hogy hátha a közös kezelésbe átadandó szőllőtermésök kellőleg megbecsültetni nem fog, mig másoké talán túlbecsültetik. Ezen bizalmatlanság azonban remélhetőleg csökkenni fog idővel, fókép ott, hol az egyes borvidék termelői a visszaéléseket lehetőségig megakadályozó czélszerű alapszabályokkal alakulnak egyletté. Különben is pedig a bortermelők országos szövetkezete, saját alapszabályaiban csak felügyeletet tart fenn magának a borvidékek egyleteivel szemben; tehát ez utóbbiak ily csekély korlátok közt önállóan szervezkedhetnek. V. Az egri nagyobb szőllőtulajdonosok tekintélyesbjei által tartott értekezlet, e hó 12-én délután abban állapodott meg: hogy egy külön egri borvidéki egylet • alakításának ügyét karolja fel a már működésben levő egri borászati egylet, mely egy közös szü- retelési és közös pinczekezelési egylet alapszabálytervezetét elkészíti, — a létező ilyen egyletek szabályzatai alapján, mely szabályzatokból gróf Keglevich István az egri borászati egyletnek nehányat meg fog küldeni. Ezen megállapodás oly értelmezés kíséretében jött létre, hogy a tervezett borvidéki szüretelő-, és pinczekezelő egyletbe minden oly szőllőtulajdonos beléphet, a ki legalább egy katasztrális hold terjedelmű szőllővel bír; továbbá, hogy az egy holdnál nagyobb terjedelmű szőllővel biró tulajdonosoknak szabadságukban fog állam, szőllőbirtokuknak tetszésük szerinti részével, de legalább egy holddal az egyletbe lépni, többi szőllőrészeik termését pedig önállólag külön szüretelhetik és kezelhetik. * * * A tervezet egészen véve igen üdvös lehet, ha a részletek körül a szőllőtulajdonosok érdekei kellőleg figyelembe fognak vétetni : a mi pedig remélhetőleg meg is fog történni. A heves megyei tankerület népiskolai tanügyi állapotának kimutatása az 188 V2. tanévben. I. Tankötelesek. a) Számuk szerint. A megye területén összesen 33,406 tanköteles gyermek volt, 264-gyel, vagyis 0.79 százalékkal több, mint 188l-ben. A tankötelesek összes száma 16.03 százaléka a lakosság összes számának, vagyis 10,000 lakosra esik 1063 tanköteles. TI
