Eger - hetilap, 1883

1883-06-14 / 24. szám

235 A mostoha. — Életkép. — I. Az éji lámpa bágyadt fénynyel világította meg a kényelme­sen berendezett kis hálószobát. A lebontott ágyban még senki sem feküdt, de egy kis mennyezetes nyoszolya feliér függönye alól szőke fürtös gyermekfő kandikált ki, nagy figyelemmel nézve a nyitott ajtón át a mellékszobába. Mintegy 9 éves leányka volt s midőn nevét emlittetni hallotta, könnyen megbocsátható kíváncsi­ságból szerette volna tudni, hogy ugyan mit beszélnek róla. A teljesen megvilágított szomszéd szobában két nő ült egy kerek asztal mellett. Az egyik szobaleány volt, a másik egy korosabb nő, ki több évi szolgálata után, örökre ott tartatott s mintegy háztagúi tekintetett. Az öreg asszony vitte a szót, a fiatal leány nagy figyelemmel hallgatott s fejével olykor-olykor bizonyitólag bólintgatott. — Biz úgy van az, — mondá többi közt az öreg nő — jó világunknak vége van ebben a házban. Az uj asszony majd más­kép rendez mindent s nekünk engedelmeskednünk kell, pedig már megszoktuk az önállóságot. Igazán balga gondolat volt urunk részéről, hogy újra nősült. Hisz nem volt itthon semmi baja. A boldogult orvosné halála óta a legnagyobb rendben viszem a ház­tartást s a kis Elzának úgy gondját viseltem, hogy ő maga is egészen meg volt elégedve s most egyszerre uj asszonyt hoz a házhoz. Holnap este már itt lesz az s mi ülhetünk megint a kony­hában a helyett, hogy a kényelmes szobában laknánk. Elhunyt asszonyom bizonyára soha sem gondolhatta, hogy rövid pár év alatt igy elfelejtsék s helyére másikat hozzanak. De a mi legszo- morubl) s leginkább szivemen fekszik, az, hogy a kis Elzának mostoha anyja lesz; szegény gyermek, majd vissza óhajtja azt az időt, melyet velem töltött. Tudjuk, milyenek a mostohák. Eleinte nyájasak a gyermekhez, de csak szinmutatásból, hogy- a férjet ré­szökre nyerjék, ki azután elámittatva, később annyira elvonatik gyermekétől, hogy az alig számíthat többé apai szeretetére, s igy a szegény teremtmény végtére az apátlanok és anyátlanok sor­sára jut. A házgondoknő kifakadása egész elérzékenyülésbe ment át s majd síró hangon végezte utolsó szavait. Elkeseredése visz- hangra talált a kis szobában, mert onnan is zokogás hallatszott ki. — Ah, Istenem, Anders asszony! Elza felébredt s talán min­dent hallott, — rebegé a szobaleány. Az öreg nő legott a kis szobában termett. — Kedves gyermekem, — mondá — miért nem alszol, miért sírsz ? — Hát nem akarom, hogy mostoha anyám legyen, — felelt a kis leány zokogva — elég, ha itt van apám, a csúnya idegen asszony ne jöjjön hozzánk s ne vegye el tőlem apámat. — Oh légy nyugodt, szivecském, — vígasztalé őt a fel­ügyelőnő — hisz uj anyád talán csak nem lesz olyan rósz s itt marad melletted az öreg Anders asszony, ki nem engedi, hogy valaki bántson. Elzát azonban nem lehetett már könnyen megnyugtatni, a mostoha alakja, mint valami rémkép lebegett folytonosan szemei előtt; végre lecsukódtak a könyben elfáradt szemek s álom, mint legjobb vigasztaló, karjaiban elringatta a síró gyermeket. Másnap kocsi érkezett a ház elébe, Hubert orvos ur máso­dik nejét uj otthonába hozta, Előleges intézkedés következtében ajtók s folyosók némileg fel voltak diszítve zöld ágakkal és vi­rágfüzérekkel. Hát a szivekben váljon, hogy hangzott a „hozott Isten!“ ? A fiatal nő szelíd, nyájas arczu volt, tiszta szemeiben a jóság kifejezésével; távolról sem nézett úgy ki, mint a mesék rósz mostohája. Elza mégis félt tőle s midőn őt a fiatal asszony keblére akarta vonni, vadul futott el s öreg dajkája mellé bújt. — Elza! — szólitá meg szigorú hangon az apa, ki leányá­nak ily magaviseletét koránt sem várta — menj kedves mamád­hoz, ki igen jó s téged szívből fog szeretni. — Nem, — mond a gyermek reszketve és daczosan — ne­kem ő nem anyám, az enyém meghalt, ez csak mostoha. A fiatal nő összerezzent e szavak hallatára. Hisz ő azzal a jó szándékkal, azzal a szilárd akarattal jött a házhoz, hogy a kis Elzának szerető anyja lesz — s ime, miként fogadtatik általa! Szemeibe könyek jöttek, de azokat elfojtotta s kérte férjét, ki El­zát erővel hozzá akarta vezetni, hogy csak maradjon nyugodtan, ne erötesse a gyermeket, az idő talán meghozza majd azt, a mi­ben most ennyire csalatkozott, — Vigye ki Elzát, Anders asszony, paranesolá Hubert ur — majd csak akkor akarom újra látni, ha engedelmes és jó lesz. — Oh te szegény bárányka, — mond az öreg asszony, mi­dőn az ajtót magok mögött betette — ezt előre tudtam; de hogy a papa már az első jelenetre oly szigorú legyen hozzád, azt még sem hittem volna. így beszélt a balga nő, idegenséget s bizalmatlanságot cse­pegtetve a gyermeki szívbe, a békétlenség s elégedetlenség mag- vát hintve el a családi körben. A fiatal asszony azonban remélte, hogy folytonos szeretet­teljes és jó bánás által sikerűi megnyernie férje kis leányának vonzalmát; hitte, hogy idővel szoros, benső bizalom fejlődik ki köztök s az elvállalt anyai kötelességeket örömmel, jó kedvvel fogja teljesíteni. (Folyt, köv.) — Érsek Ur 0 Excellentiája most pusztaszikszói nyaralójá­ban tartózkodik. — Záró-ünnep az egri érseki joglyceumon. A legközelebbi szombaton, e hó 16-án, reggeli 9 órakor az egri érseki lyceum jog- és államtudományi karánál — a 2-ik emeleten levő igazgató- sági teremben, — záró-ünnep fog rendeztetni, melyre a fel­sőbb tanügy és művelődésügy iránt érdeklődők, ezennel meghivatnak. A programm a következő részletekből áll: 1) igazgatói megnyitó; 2) egy jogtanár értekezést olvas; 3) jelen­tés a könyvtárról, a jogászsegélyző egyletről s a joglyceum bel- életére vonatkozó egyéb fontos mozzanatokról ; 4) a kitű­zött pályakérdésekre pályázó munkákról szóló bírálatok előter­jesztése s a pályadijak kiosztása; 5) a szorgalom jutalmazására rendelt 18 drb arany kiosztása. — Elemi csapások. A múlt hét keddjén jéggel keverten jött zápor által okozott károk újakkal szaporodtak; ugyanis vasárnap felhőszakadás volt városunk határának több részében, jéggel ve­gyest, Mint halljuk, a makiári hóstyán több épület bedőlt, s ne­hány darab marha is a viz áradata által elsodortatott. A jég s az árvíz a szőllőhegyekben rendkívül sok kárt tett; a városi ta­nács ennek folytán a ministeriumnak a nagy csapásról jelentést tett. Kívánatos volna, hogy a károsultak adó-elengedésben részesüljenek. — A bortermelők szövetkezete. A mint t. olvasóink tudják, a folyó év tavaszán Budapesten, gróf Keglevich István kezdemé­nyezése alapján, megalakult a bortermelők országos szö­vetkezete. Most a nevezett nemes gróf s ügybuzgó hazafi, az ország egyes borvidékeit utazza be, hogy ott az országos szövetkezettel összeköttetésben vidéki szüretelő egy­letek és vidéki pincze-egyletek létesítését előmozdítsa. Ily czél- ból a gróf e napokban városunkban időzött s ezen alkalomból itt kedden rendkívüli közgyűlés tartatott, melyen a gróf előterjesz­tette a tervezetnek a bortermelőkre vonatkozó előnyeit, körülbe­lül oly értelemben, a mint ezt nehány héttel eze lőtt a lapokban s ezek "közt az „Eger“ hetilapban is, általa közzétett czikksorozat- ban fejtegette. Aztán a nagyobb szőlőbirtokosokkal szükebb körű értekezletet tartott ezen ügyben, melyre még vissza fogunk térni, *** Hymen. Békey György, mária-pócsi földbirtokos, folyó hó 4-én váltott jegyet, a kimerithetlen jótékonyságáról oly széles kör­ben ismert s köztisztelet és szeretetben álló: Györgyényi I g- nácz kanonok ur őnagyságának kedves rokonával, a nemeslelkű s minden női erényekben gazdag Küzmös Mariska kisasszony­nyal. Az isteni gondviselés minden áldása kisérje e nemes frigyet, melyre az ifiu jegyesek, szivükben, az odaadó szeretet szülte, egymást boldogitás vágyával lépnek. — Meghívó. A Hevesmegyei Orvos-Gyógyszerészegylet évi rendes közgyűlését ez évi junius hó 25-én délután 4 órakor saját helyiségében (Bajzáth ház) fogja tartani, melyre a tagtársak azon kérelemmel hivatnak meg, hogy biztos meg jelenésüket junius 20-ig az elnökséggel tudatni szíveskedjenek, minthogy az egylet a vidéki tagtársak elszállásolásáról intézkedni kíván. Az esetleges felolva­sások vagy értekezések junius 20-ig az egyleti elnöknél bejelen- tendők. Kelt Egerben, 1883. május 21. fír. Frantz Alajos, elnök. fír. Kohn Jágó. titkár. — Az egri róm. kath. hitközségi belvárosi elemi fiosztályokban tartandó 1882/83-ik iskolai év második félév vizsgálatai a követ­kező rendben fognak megtartatni f. évi juniushó 16-án az I-ső osztályban, 18-án a Il-ik osztályban, 19-én a III-ik osztályban, 20-án a IV-ik osztásban, a reáliákból 21-én a III-ik osztályban, 22-én pedig a IV-ik osztályban a hit- és erkölcstanból leend a vizsgálat. A vasárnapi ismétlő iskolákban f. hó 29-én tartatik meg a vizsgálat. — Midőn jelen vizsgálatok sorrendjét a t, ez. szülők és tanügybarátok tudomására hozni sietünk, egyúttal felhívjuk, *

Next

/
Oldalképek
Tartalom