Eger - hetilap, 1883

1883-06-07 / 23. szám

225

képzettségről, értekezik a tiszti állomások betöltésére, az álla- dalmi tisztviselők nyugdíjazásáról, azok özvegyei és árvái ellátási igényeiről és hivatalszolgai és felvigyázói állomások betöltéséről, végre ismerteti az uzsora és káros hitelügyletekre vonatkozó törvényes intézkedéseket. E füzethez mint az „Önügyvéd“ 3-ik kiadásának utolsó füzetéhez van csatolva: a czimlap, teljes tartalom- jegyzék, egy kimerítő tárgymutató, végre kiigazitandók czime alatt egy, a nyomtatási lényegesebb hibákat és a nyomtatás folyama alatt felmerült változtatásokat és módosítását kitüntető kimutatás. A nagy terjedelmű 24-ik füzetnek ára 30 kr. A teljesen befejezett mű egy kötetben díszes kötésbe kötve, vagy fűzve, úgy félkötetben fűzve és füzetenként is a t. ez. olvasó közönség kívánságához képest kapható a kiadónál és minden hazai könyvárusnál.

— A csendőrség szervezése ügyében, mint a Nemzet értesül, legközelebb újabb intézkedések fognak tétetni. A „törvénytár“ május hó 24-én közölte az 5. és 6-ik csendőrkerületi parancsnokságok legénységi állományának kiegészítéséről szóló törvény szentesített szövegét. A honvédelmi miniszter ez uj törvény alapján a honvédségi zászlóaljparancsnokokat utasítani fogja, hogy az 1879—

1880. és 1881. években besorozott honvédeket hívják be, szemléljék ki közülök a csendőrségi szolgálatra alkalmas egyéneket, ezeket (szeptember elsején) tartsák vissza próbaszolgálatra és a minisztériumnak tegyenek részletes jelentést. Tudvalevőleg 1450 emberre van szükség; ez állomány egyrésze az önkéntesekből fog kitelni, a kik nagy számban jelentkeztek. A két csendőrkerületi parancsnoksághoz beosztott legények már deczember hóban fognak behivatni, hogy teljesen be lehessen őket gyakorolni újévig. Jövő év január elsejétől kezdve tehát a csendőrség országszerte teljesen szervezve fogja folytatni hivatalos működését.

— Budapesten a központi személypályaudvarnál az indulási oldal falazata már a párkányzatig elkészült s jelenleg az érkezési oldalon folyik serényen a munka. A várótermek mennyezetét tartó 14 nagy vasgerenda, melyek az óriási épületet tartják, már el van helyezve. A vágányok alépitési munkálatai augusztus hóban kezdődnek meg s azok befejezése után azonnal lerakják a vágányokat, úgy hogy még ez év vége felé az anyagszállítás már mozdonyokkal fog történni. Jelenleg a telepen összesen 550 kőműves és 660 segédmunkás dolgozik. A csarnok már egészen fel van töltve s ha az idő kedvez, a falrakási munkálatok gyorsan fognak haladni és a bokréta-ünnepet valószínűleg már julius végén meg lehet tartani.

— A tanító fegyelmi hatalma iránt a kir. Curia mint legfőbb törvényszék a napokban egy előfordult praecedens alkalmából a köv. határozatot hozta: Minthogy az iskolatanitót az isk. rendet és fegyelmet megsértő tanítványokkal szemben a fegyelmihatalom kétségkívül megilleti, s a jelen esetben a tanító egy vékony vesszővel a tanulóra rácsapott; és ezen az orvosi látlelet szerint két nap alatt elmúló bántalmazási nyomokat hagyó sértés a btk. 313. §-a értelmében a gyakorolható fegyelmi fenyítés határait túllépőnek nem tekintethetik, a kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával (a mely elitélte volt a tanítót) X. tanító felmentetik !

— A körömbetegséghen szenvedő állatok tejének ártalmas voltára vonatkozólag Demme berni tanár azt írja, hogy két iker nővér egy száj és körömbetegségben szenvedett kecske, nyers tejének kizárólagos élvezete után erős szájlobot kapott, a mely az egyik gyermeket megölte. A bonczolásnál a májban lobot és ennek következtében zsirosodást, továbbá a vesében is zsíros elfajulást találtak. A gyermekek anyja, ki a kecsketejet maga is használta, szinte szájlobban betegedett meg.

— Öngyilkosságok. A „Pesti HA írja: „Egyik idegrázó jelenet a másikat éri. Tegnapelőtt főbelőtte magát Barna, fővárosi tanácsos, ma Bajkay alkapitány. Az, őrültségi rohamban hajtotta végre a borzalmas tettet; ez, hogy kikerülje az elitéltetés gyalázatát. Barna egy alaptalan feljelentés szégyenét sem viselhette el: megőrült, azután öngyilkossá lett. Bajkay ellen a vádak egész sorozata merült fel; tegnap ült a vádlottak padján; iszonyú mélység a hová lebukott! Ez az eset számíthatna a feltűnésre előzmények nélkül is. Egy magasraugu hivatalnok, aki a vád szerint sikkaszt, zsarol, hivatalos hatalmával visszaél, a vádlottak padjára jut, s a tárgyalás második napján főbe lövi magát, fájdalom, nem ritka, mégis megrendítő látvány. De három nap alatt a második nagy öngyilkossági eset ez csak a fővárosban, féltuczat a vidéken, s az öngyilkosságok legkisebb hányadát idézi fel elmezavar ; a legtöbbre hivatali sikkasztás, váltóhamisítás, s egyéb hasonló bűntett büntetésétől való félelem ad okot. A múlt hetekben öngyilkosságot követett el Tunner, vámházi főhivatalnok, miután elsikkasztott 16 ezer forintot. Nyíri Aladár ercsii közjegyző

szökési kísérletet tett, miután ezrekig megkárosította feleit, s elég lelketlen volt eltékozolni még az árvák vagyonát is. Onnay elsikkasztotta a közkórház pénzeit. A vidékről csaknem naponként hallani sikkasztások, öngyilkosságok hírét. Különösen az árvák pénze az, amire ráles a birvágy. A Pausz-ügy óta egy sereg bűnügy merült fel a megyékben. Ha Bajkay öngyilkossága magában véve is megdöbbentő, még rémesebb a keret, melyben a könnyelműség legújabb áldozata megjelenik. Társadalmi hátterük van e szomorú jelenségeknek. Ugyanazon társadalom áll Bajkay rémes tette mögött, melyben a családi katasztrófák napi renden vannak, melyben a könnyelmű költekezés, a keresetforrásokkal arányban nem levő igények egymásután szedik áldozataikat. Ugyanazon társadalom, melyben az élet elvesztette becsét, mely azt sugalja az egyénnek: élj könnyelműen, nyúlj a más pénzéhez, mulass, azután pisztolylövéssel, élesre fent borotvával vess véget életednek; mert többet ér a vígan eltöltött, néhány életév, mint a becsülettel, de nyomorban befejezett hosszú életpálya. Ugyanazon élvvágyó társadalom, mely a minap a halál révéig elkergetett hat könnyelmű fiatal gyerkőezöt, pusztán azért, mert az illetőknek nem volt pénzük mulatságra!“

— A „Tribüné“ czimü bécsi lap, amelyet az osztrák középpártiak nem régen indítottak meg, s amelyről átalánosan azt tartják, hogy közel viszonyban áll Taalfe gr. osztrák miniszterelnökkel, következőleg nyilatkozik az utóbbi napokban hírlapi diskus- szió tárgyává tett cseh-magyar barátságról:

„Magyarország és Csehország történeti párhuzamossága az utóbbi évtizedek eseményeinél inkább hozzájárult talán, hogy Magyar- országban megszüntesse azt a nagy tévedést, mintha oly elemek, mint a melyekből a német-párt áll, biztosabb zálogot nyújtanának Magyarország önállóságára nézve, mint a históriai-nemzeti jog természetes képviselői. Á cseh, a lengyel, a szlovén, a ki históriai-történeti jogát az ultranémet chauvinisták túlkapásai ellen védelmezi, ezzel egyszersmind Magyarország históriai-nemzeti fejlődését is előmozdítja. Magyarországot soha sem szlávizálták, hanem germanizálták, mint Csehországot és a monarchia más tartományait, és ez a históriai tény legvilágosabban bizonyítja, hogy hol kell keresni az állandó barátokat, hol az ellenségeket; hogy kivel kell kötni szövetséget és szolidaritásba állni, kivel szemben kell óvatosnak lenni. Az, a mit a berlini sulferein Magyarországban kiáltoz, tulajdonképen visszhangja a históriai germanizáló hajlandóságnak, a mely ellen Magyarország és Csehország egy századon át harczolt; a különbség csak az, hogy Magyarország hamarább összeszedte magát, mint Csehország. Magyarország leg- sajátabb érdeke, hogy teljes szolidaritásba lépjen a históriai- nemzeti jog ausztriai képviselőivel. De nemcsak a belső politikai szilárdulás biztosítására szükséges ez a szolidaritás, hanem a monarchia külügyi politikájára való tekintettel is. Magyarország és Csehország mindegyik más irányban, természetes bástyái a monarchiának.

— A gépkezelők és fűtők számára az állami középipartanodában rendezett második tanfolyam eredménye. A tanfolyam dr. Herich Károly min. osztálytanácsos által múlt évi november 2-án nyittatott meg és f. évi május 3-ig tartott, mely idő alatt csak a főünnepnapokon nem volt előadás. E tanfolyamot a beiratkozott 240 munkás közül 180 végezte el, a többiek — kiknél a kellő szorgalom és kitartás hiányzott — év közben kimaradtak. A szóbeli előadások köznapokon este 7 órától 9-ig tartattak, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9—12-ig rajztanitás vagy kirándulások voltak. A tanfolyam egész tartama alatt 28 kirándulás volt a fővárosi nagyobb gépgyárakba, gépraktárokba és gőzmalmokba. Előadatott e tanfolyamon a locomobil s cséplőgép- és a különböző rendszerű stabil gőzkazánok és gépek szerkezete és kezelése. Az előadásokat Kotró Pál, Táborszky Uttó és Melegh Béla gépész- mérnökök tartották. A locomobil és cséplőgép kezelésére vonatkozó gyakorlati oktatás — melyen a tanulók egy művezető vezetése alatt 15—18 tagból álló csoportokban 3 nap gyakorolták magukat a locomobil és cséplőgépek szerelésében és járatásában — april hó 2-ik napján kezdetett meg az államvasutak gépgyárában és ugyanazon hó 29-én fejeztetett be. A cséplési gyakorlat, — melyre a földmivelés-, ipar- s kereskedelemügyi minisztérium által 300 kereszt búza vásároltatott — april hó 30-án és május 1-ején tartatott meg s e gyakorlaton a locomobil és cséplőgép kezelők több csoportra osztva s egymást felváltva a cséplésnél előforduló különböző műveleteket többször átdolgozták. A stabil kazánok és gépek kezelői pedig 2 napon 3—5 tagú csoportokra osztva a nagyobb gőzmalmok és fővárosi vízvezeték kazán és géptelepein tanulmányozták a gőzkazánok és gépek kezelését. A képesítő vizsgálatok Hegedűs Károly igazgató elnöklete alatt april 5-én kéz-