Eger - hetilap, 1883

1883-05-31 / 22. szám

22. szám.

1883. május 31-én.

XXII. év-folyam.

Előfizetési díj:

Egész évre . 5 írt — kr Félévre. . . 2 „ 50 .

Negyed évre .1 „ SO .

Egy hónapra. — 4'> .

Egyes szám . — 12 „

Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön.

Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postaliivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő.

Hirdetésekért

minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30. uyilttérben eSfr petit- soriielvért lő kr fizetendő.

A bánréve-ózdi vasútvonalnak szélesvágányuvá átalakítására vonatkozó uj törvényünkről.

I.

Már többször volt e lap hasábjain fejtegetve, hogy Eger város azon vasúti zsákntczából, melybe az államnak helytelen vasúti politikája juttatta, a legrövidebb utón azáltal szabadulna s a nagy vasúti hálózatokba azáltal is bejutna: ha a keskenyvágá- nyú bánréve-nádasdi vonal szélesvágányuvá alakíttatnék át, s ha aztán ez utóbbi vonal Egerrel vasút által köttetnék össze.

Ezen combinatió felé közelebb nagy lépés történt, habár ez teljesnek épen nem mondható. Ugyanis az 1883. évi 21-ik törvény- czikkben meg lett állapítva, hogy a bánréve-nádasdi vonalnak legnagyobbrésze, - és pedig a Bánrévétől Ózdig terjedő szakasz, szélesvágányuvá alakíttassák át.

II.

Ezen ügyben az állam, a rimamurány-salgótarjáni vasmű- részvénytársasággal szerződést kötött, melynek lényege a következő :

IV. §. A rimamurány-salgótarjáni vasmű részvény-társaság kötelezi magát arra, hogy a bánréve-nádasdi vasútnak Bánrévétől Ózdig terjedő, jelenleg keskeny vágányé részét, a m. kir. közmunka- és közlekedési ministerhez a B) jegyű részvények kiszolgáltatását követő hat hó alatt jóváhagyás végett bemutatandó terv szerint saját költségén, s az említett terv jóváhagyásától számítandó két év alatt széles vágányura átalakitaudja; úgy azonban, bőgj’ az átalakítandó bánréve-ózdi vasútvonal czénter-ózdi részének pályatestén a széles vágánya felépitménynyel együttle- gesen a ke-keny vágánjú felépítmény is csatlakozásban a czen- ter bánszállási keskeny vágányé bányavasuthoz elhelyeztessék, illetőleg továbbra is fenmaradhasson.

Ha a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvény-társaság a bánréve-ózdi vonalrésznek átalakítását széles vágányára, a kikötött időre befejezni elmulasztaná, —- vágj’ az e körüli munkálatokat hiányosan hajtaná végre, ez esetben a m. kir. kincstár jogosítva van a szükséges tervszerű munkálatokat, s illetve a hiá- nyok pótlását a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság költségére bárki által foganatosíttatni, s e részbeni összes kiadásait a társulat bármely vagyonából behajtani.

V. §. Az átalakított bánréve-ózdi széles vágányé vasútvonalat a szerződő társaság azonnal az engedély hátralevő egész tartamára a magyar államvasutaknak üzletkezelés végett átadand- ja. az államvasutak igazgatóságával kötendő külön szerződés’mellett. mely szerződésre nézve általában kiköti, hogy abban részére az 1880: XXXI. t.-cz. 8. §-ában foglalt kedvezmények és ezeken felül a m. kir. államvasutak által üzletbe vett más iparvasutak- nak netalán engedélyezett további kedvezmények is biztosíttassanak, beleegyezvén egyúttal, hogy a m. kir. államvasutak igazgatóságával kötendő üzletvezetési szerződés alapján minden további meghallgatása nélkül a m. kir. államvasutak üzletvezetési jogosultsága a bánréve-ózdi vasútvonal terhére a központi telekkönyv megfelelő szolgalmi jegj’zékébe bevezettethessék.

VI. §. A bánréve-nádasdi iparvasutnak az 1870: XXXII. t.-cz. által beczikkelyezett engedélyokmánya a fentebbi III. §-ban kikötött átruházás bekövetkeztével olykép módosul, hogy az állam beváltási és szállományi joga csupán a bánréve-ózdi széles vágányára átalakítandó vasútvonalra tartatik fenn, mig az ózd- nádasdi keskenyvágányú vonalrész mint bányavasut, minden tartozékaival és a bánréve-nádasdi vasúton jelenleg található összes forgalmi eszközökkel együtt, a rima-murány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság feltétlen tulajdona marad.

A „Hevesmegyei községi tanítótestület“ részéröl Derzsib Rudolf elnöklete alatt Egerben 1883. májushó 7„ 8-án tartott évi nagygyűlésének jegyzőkönyve.

I. Dr. Albert Ferencz kir. tanácsos és tanfelügyelő örömét fejezi ki a fölött, hogy a megyei tanítóságot ily szép számban üdvözölheti; röviden vázolja a hevesmegyei tanügy örvendetes emelkedését; azon reményének ad kifejezést, hogy a gyűlés tanácskozása higgadt és sikeres lesz. Végűi a tantestület tagjai részére 30 darab „Az éghajlat változatosságáról“ czimü, igen tanulságos füzeteket ajánl fel.

A gyűlés éljenzéssel fogadja a tanfelügyelő előadását és ne- meslelkü ajándékáért jegyzőkönyvileg köszönetét mond.

II. Derszib Rudolf elnök üdvözli az egybegyüít tagokat, s a gyűlést megnyitja; örvendetes tudomására hozza a gyűlésnek, hogy a tantestületi tagok száma 62-re emelkedett; miben Felber D. István tanfelügyelői tollnok köziemüködésének lévén nagy érdeme, ennek köszönetét mond. Jelen jegyzőkönyv vezetésére Ler- ner Vilmost; hu élesítésére Seftsik Lászlót és Bánhidy Gyulát, kéri fel.

III. Az 1881. évi nagygyűlés jkönyve felolvastatván, minden észrevétel nélkül hitelesíttetik.

IV. Hogy az illetők a gyűlés határozatairól tudomással bírjanak,

határoztatik a nagygyűlés jkönyveit kőnyomatilag sokszorosítani és egv-egy példányban a tagoknak elküldeni; minek eszközlésével elnök oizatík meg.

V. Az „Éger-járási tanítókor“ a legközelebbi években kifejtett működéséről szóló jelentését mutatja be.

Ebből kitűnik, hogy a járáskor az 188 '/2 és 1882/3. évben 4 rendes és 2 rendkívüli ülést tartott ás azokban dicséretes munkálkodást fejtett ki; — e jelentés elismerőleg örvendetes tudomásul vétetik.

VI. A „Gyöngyös-járási tanítókor“ az I88V2 és 188% évben kifejtett működéséről tesz jelentést.

E jelentés szerint tartott ezen járási kör 3 rendes és 2 rendkívüli ülést s azokban a tanügy érdekében buzgó tevékenységet tanúsított, miéit is e jelentés hasonlóan elismerőleg vétetik tudomásul.

VII. Elnök felszólítja a naggyülést, hogy a testületi pénztár megvizsgálására egy számvizsgáló bizottságot, küldjön ki.

Derszib Rudolf elnöklete alatt a bizottságba Klein Lipót, Bánhidy Gyula, Nagy György és Ivanits Ignácz küldetnek ki, oly meghagyással, hogy a pénztár állapotai ól még a jelen gyűlés folyamában jelentést tegyenek.

VIII. Tárgyaltatott az „Eötvös-alap“ átadásának ügye.

Igen élénk vita után a többség azon nézetet fogadja el,

hogy ezen alap kezelése csak azon esetben engedtessék át a II. országos képviseleti tanitógyűlésnek, ha egy IV. egyetemes tani- tógyülés eziránt meghallgattatván, ezt határozatilag kimondja. A II. országos képviseleti tanitógyülésre a tantestületünktől kiküldendő képviselőnek ez ügyben ilyen értelmű utasitás adandó.

IV. Az elnök indítványára

a tantestület f. évben az „ Eötvös-alap ra“ 5 forintot, az „országos tanítói árvaház“-ra pedig 10 forintot.! szavaz mag a tes-