Eger - hetilap, 1883
1883-05-24 / 21. szám
207 Ezen tőkét a legtöbb esetben megkímélhetné félig a család s egészen megkímélhetné az ország, ha az orvosok a betegeket nem külországba, hanem hazai fürdőkbe küldenek kúrára. Nem szólunk azon kóresetekről, melyek specialitása itthon gyógyítást nem lelhet, pl. akinek tengeri fürdő kell, annak tengerpartra kell menni: de azon nézetben vagyunk és elvként valljuk, hogy amely betegségnek itthon is van gyógyítása hasonló vizek közül, az orvos kötelessége a magyar fürdőnek adni elsőbbséget. Választék van bőven, sehol több fürdő, mint hazánkban. Vannak sokféle hévvizeink, vasas, sós, timsós, jódos, kénes, szénsavas forrásaink mindenféle vegyületben és változatban, klimatikus gyógyhelyekben sincs hiány. Trencsén-Teplitz, Pöstyén, Mehádia, Hévviz, Krapina- Teplitz, a budai források, Buziás, és a svábhegyen most épülő nagyszerű hidegviz-gyógyintézet a legújabb rendszer szerint, Nagyvárad, Szilács, Vichuye, Párád, Balaton-Füred, Koritnyica, Tátra- Füred, Bártfa, Visk, Élőpatak, Tusnád, Borszék, Lippik és száz más, kisebb-nagyobb fürdő van nyitva a betegeknek és az üdülést keresőknek s mulatságos fürdők is vannak a mulatságra vágyóknak. Hegyi levegő, fenyves, hidegvizgyógyintézet, tőzeg, sa- vókura, minden található Magyarországon; semmi szükség, hogy minden gyomorhuruttal Karlsbadba, minden köszvénynyel Römer- badba, minden idegbántalommal Gasteinba, minden görvélylyel Hallba, minden női bajban Franzensbadba küldjék a beteget. Meggyógyul itthon is fele áron. Most, midőn vasutaink kiépültek s a közlekedés könnyű, elérkezett ideje annak, hogy fürdőinket is gondozzuk és híresekké tegyük. De magunknak kell elkezdeni azokat pártolni és megbecsülni. A magyar orvosi kar tehet itt legtöbbet. — Megjelent az „Önügyvéd“ 22-ik füzete. (Irta Knor Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, a nemzeti színház épületében). E füzetben befejezi a szerző a hadmentességi dijakra vonatkozó szabályok ismertetését, és áttér az iparra vonatkozó törvényes szabályok közlésére, nevezetesen adja az ipartörvény szövegét és az iparbejelentvényekre eső illetékek iránt fenálló intézkedéseket; ismerteti a találmányi szabadalom, az áru és mustra oltalom, és a hazai iparnak nyújtandó állami kedvezményekre, és a házaló kereskedés rendezésére vonatkozó rendszabályokat; közli az ital- mérési jog gyakorlását rendező szabályokat, különösen a szőlő tulajdonosok és bortermelők jogait saját termésű boraik elárusitá- sára és a bejegyzett kereskedők bor- árulására nézve, a finomított szesztartalmu italok mérésére, az italmérési jog megsértésére és az e tekintetben fölmerülő panaszok mikénti elintézésére nézve, végre ismerteti a malomtartási jogot és közli a hengermalmi rendszabályokat. E dús tartalmú füzet ára 30 kr. E munkából még hátralévő két füzet május hóban fog megjelenni. — Itt a szőlő munka s vele járóan a fóldmivelési miniszter filloxera-irtó rendeletéi. A legújabb e hó 11-éről keltezve a szőlő- műveléssel biró megyék és városok törvényhatóságaihoz intézve, igy szól: „A filloxera terjedésének megállapítása végett az ország szoléi megvizsgálandók lévén, a következőket rendelem: 1. A község elöljáróságai szigorúan utasitandók, hogy junius hó elsejétől julius hó végéig a községük határában levő összes szőlőket és szőlőtőkékkel beültetett kerteket egy községi tanácstag, a hegymester és a község egyik-másik értelmesebb szőlőtulajdonosának kíséretében bejárják s a bejárás megtörténtéről, valamint arról, vájjon gyanús, beteges tőkék, sárguló vagy satnya levélzettel és gyengébb, elmaradt venyigehajtásokkal találtattak-e — az illető szolgabirónak legkésőbb augusztus hó 10-ig jelentést tegyenek. 2. Ha a szőlők bejárása alkalmával talált beteg vagy gyanús szőlőtőkék megvizsgálása alapján, valamely a filloxera felismerésében jártas szakember vagy más egyén oda nyilatkoznék, hogy azok a filloxera által vannak meglepve, vagy annak kártétele folytán senyvednek, akkor erről a bejáró küldöttség vagy az illető szakértő a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minisztériumhoz haladék nélkül távirati értesítést küldjön. 3. A szolgabiró köteles őrködni a felett, hogy a bejárás a kiszabott időben minden községben megtörténjék. Az összes községekből beérkező jelentéseket összefoglalni és legkésőbb augusztus hó 25-ig az alispánhoz beterjeszteni tartozik. 4. A törvényhatóságok a szolgabiráknak a határjárásokról szóló jelentéseit a közigazgatási bizottsággal közölni s legkésőbb szept. 20-ig a minisztériumhoz tartoznak bemutatni. — Időjárás. A múlt hét csütörtökén afrikai hőség volt. Az utána következett napok ellenben igen hűvösek, sőt hidegek voltak ; a hévmérő vidékünkön nem szállott ugyan a fagypontig alá, de a hideg mégis sok kárt tett, főleg a gyümölcsökben. Hétfőn reggelre a bab több helyen megfagyott, kedden s szer dán enyhébbre fordult az idő. — Gabonapiaczunk. Az elmúlt heti üzlet elég élénk volt: gyönge hozatal mellett is az árak többnyire csökkentek. Tiszta búza 7.70—9.20. Rozs és kétszeres 6.10—7.50. Árpa 6—7.50. Kukoricza 5.80—6.50. Zab 5.20—5.90. Fehér bab 6—10. méter- in ázsánkint. — Arany s ezüst árkelete: Cs. kir. arany 5 frt 62 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 47 kr. Száz ezüst forint 100 frt. Felelős szerkesztő: 3Dr_ IHZIss István. Nyilttér. *) Van szerencsém a mélyen tisztelt és nagyérdemű közönség tudomására hozni, miként: a „Simkovics“ féle házban levő czuk- rász üzletemet, az eddig abban 3 éven keresztül működött Buday Károly urnák átadtam: a mélyen tisztelt közönségnek pedig irántam eddig tanúsított becses pártfogásáért legőszintébb köszöne- temet fejezem ki. Mély tisztelettel Hegedűs V. A fentebbi értesítés szerint Hegedűs V. czukrász üzletét átvévén, azt eddigi helyén tovább folytatandom, — s a mélyen tisztelt közönség minden igényeit teljesíteni és szives bizalmát kiérdemelni iparkodom ; a miért is a nagyérdemű közönség szives pártolásáért esedezem. Buday Károly. *) E rovatban közlöttekért felelősséget nem vállal a Szerk. Adóügy. Egerváros számvevői hivatala részéről közhírré tétetik, hogy az 1883-ik évre szóló ÜL és IV. oszt. kereseti, tőkekamat, járadék, és a nyilvános számadásra kötelezett egyletek, és vállalatok adókivetési lajstroma, a hevesmegyei kir. adófelügyelőség által javaslatba hozva elkészült, és a kivetési lajstromok a város számvevői hivatalában az 1876 15. t. ez. 16. §-a alapján jelen hirdetmény keltétől kezdve 8 napi közszemlére kitétettek. — Miről az érdekeltek azon hozzáadással értesittetnek, hogy a fent jelzett kivetési lajstromok a hivatalos órák alatt megtekinthetők, és a netalán sérelmes adójavaslat elleni érdekeik védelmére a felek a városház tanácstermében folyó év május 23-án a nyilvános tárgyalást megkezdő adókivető bizottság előtt személyesen megjelenhetnek, avagy meghatalmazott által magukat képviseltethetik. Eger, 1883. május 14. Csiky Attila, (17-5) 1* vszámvevő. Kiadó lakás. Haszonbéri hirdetés. A felső-tárkányi rkath. egyház tulajVásártéren 784. szám alatti urilak- őonát képező 23 hold szántóföld 1884-ik évi „ íjanuar 1-tol számítva hat evre haszonhaz julius 1-tol berbe kiadó bővebb tu- bérbe adatik. A nyilvános árverés Felsődósitást ad a háztulajdonos Adler Mór, j Tárkányon folyó évi május hó 31-én, a déluűfkereskedő. (140) 2-2 táni órákban fog megtartatni. A haszonbéri feltételek megtudakolhatok a f. tárkányi pleÁrverési hirdetmény. Mező-Kövesd város magán tulajdonához tartozó 560 hold 778. □ öl szántó föld és 106 hold 500 □ öl rét együttesen a folyó évi junius hó 4-én délelőtti 9 órakor a város háza termében megtartandó nyilvános árverésen 12 egymás utáni évekre haszonbérbe fogván adatni, — erre bérleni szándékozók 10 % bánatpénzzel ellátva azzal hivatnak meg, hogy az árverési feltételeket a jegyzői hivatalban az ideig is megtekinthetik. Kelt Mező-Kövesd város részéről az 1883. évi május hó 16-án tartott bizottsági közgyűléséből. (176) 1—2 bánia-hivatalnál. Kelt Felső-Tárkányon 1883. május 22. A plébánia-hivatal. A Sommer és Weniger-féle első és legnagyobb Sírkereszt és síremlék-üzlet Becsben ajanlja mindennemű kép és kő faragómunkákkal díszített családi sírok és emlékek elkészítését és elküldését az ország bármely részeibe. Finom és pontos kivitel, jutányos árak. (107) 8-12
