Eger - hetilap, 1883
1883-05-17 / 20. szám
190 kezett-e már annak ideje ? Azt feleli, hogy ezt pár év alatt megtenni hibás eljárásnak tartaná. Erről 7—10 év előtt nem lehetne szó. Thán Mór: A tultömöttséget illetőleg kijelenti, hogy az csekély. A vegytannál talán a legnagyobb; de nincs mindenki kötelezve a vegytant hallgatni. A mi a harmadik egyetemet illeti, csatlakozik b. Eötvös nézetéhez, mert mint tudományos központ, nagy befolyással birna kultúránkra és a versenyre; de akkor teljesnek kellene lennie. Fodor József: Hosszú indokolás után kijelenti, hogy sürgősnek tartja egy harmadik egyetem felállítását, főleg a tudományok intenzív művelése szempontjából és annyival inkább, mert e részben a külföldi müveit nemzetektől nagyon el vagyunk maradva. Ezen egyetemen orvosi szaknak felállítása elkerülhetetlenül szükséges volna. A harmadik ülésről. Stoczek József, műegyetemi prorektor. A budapesti tud. egyetem tultömöttségét csak a demonstratív szakokban látja, a menynyiben a természettudományi tantárgyakat különböző életpályára készülő ifjak együttesen hallgatják; e bajon segítendő, kívánatosnak tartja, hogy épen ezen különböző életpályák természetéhez képest az előadások megosztva tartassanak és igazolja ezen tul- tömöttség káros voltát azzal is, hogy különösen a tanárképezdei hallgatóknak vizsgálati eredményei napról-napra alább szállanak. Ezen szempontból tehát sem a harmadik egyetem felállítását, sem pedig az akadémiák újjászervezését nem látja szükségesnek. Dr. Kerkápolyi Károly azon meggyőződésnek ad kifejezést, hogy a jogi kar tultömöttsége bajt egyátalában nem okoz ; a fegyelem fentartását a tanteremben bármily nagyszámú kollégiumban is lehetőnek tartja, amennyiben azt csak a tanár képességétől és egyéni tekintélyétől teszi függővé. A vizsgákra szükséges időnek megrövidítését a vizsgálati rendszer megváltoztatásában tartja lehetségesnek; az egyes demonstrativ tanszakok tultömött- ségének bajait az egyetem kibővítésével véli orvosolni és pedig parallel tanszékek felállításával. Egy harmadik egyetemnek felállítását bizonyos vidéken csak akkor helyeselhetné, ha az a vidék illetve város, birna azon közművelődési eszközökkel, a melyek a tudomány után vágyó ifjakra vonzó erővel bírnak, mert különben oly helyzetbe jutna az is, mint a milyen helyzetben van a kolozsvári egyetem a budapestihez viszonyítva. Azon kívánságra, hogy a jogakadémiák bölcsészeti karral és tudorozási joggal Hibáztassanak fel és azzal szaporittassék azok hallgatósága, rámutat a kolozsvári egyetemre, mely mindezen előnyökkel bir és még sem képes hallgatóságát szaporítani és a budapesti egyetem tultömöttségét eloszlatni. Kívánatosnak tartja különösen a szigorlat színvonalának megóvása czéljából, hogy az ügyvédek a szigorlatok alól felmentessenek és ezzel segítve látja a jogakadémiákat is. Dr. Korányi Frigyes, a budapesti orvosi egyetem tanára a térbeli tultömöttség tekintetében megjegyzi, hogy az a belgyógyászati klinikán tényleg fennáll és hogy ezen a bajon hova-hama- rább segíteni kell; rámutat a tanítás és vizsgák megtartásának nehézségeire és a tanárok tulhalmozottságára, de a tanszabadság veszélyeztetése nélkül parallel tanszékek felállításával e helyzeten nem tudna változtatni. A helyzetet csak egy harmadik egyetem felállításával látja megváltoztathatónak és e tekintetben reflektál arra, miszerint a kellő tanerők hiánya nem alapos ellenvetés, mert vannak kész tanerőink, csakhogy nem kerestetnek. Rámutat Németországra, a hol a sok egyetem mellett épen nincs hiány a tanerőkben, s igy a tanerők képzése is szükségessé teszi egyetemeink szaporítását. A magyar állam reputácziója szempontját látja csorbítva abban, hogy oly nagyszámú tanuló külföldön kénytelen tanulni és annyi kitűnő tanerő külföldön keresse kenyerét. Dr. Szily Kálmán műegyetemi rektor. A tultömöttséget nem a hallgatóság számából magyarázza ki, hanem az előadott tanszakok természetéből és épen azért a demonstrativ tantárgyaknál a tantermek nagyításával a bajon nem hisz segíthetni és szükségesnek látja, hogy a különböző irányzatú pályákon haladóknak a demonstratív tárgyakat specziális előadásokban kell tanítani. Szükségesnek tartja a már meglevő egyetemeinknek kibővítését és tökéletesítését bármily anyagi áldozatok felhasználásával. Rámutat arra, hogy ha vannak kész és szakképzett tanerőink, úgy azok több hasznot fognak hajtani a tudománynak, ha egy már életerős egyetemen egyes specziális tanszakot képviselnek és parallel előadásokat tartanak, mintsem ha egy minden művelődési eszközöktől izolált uj egyetem egy-egy kathedráját foglalnák el. Végül a harmadik egyetem kérdését időelőttinek tartja és ha annak szükségessége idővel tényleg érezhetővé válnék, úgy azt csak mint teljes egyetemet kívánja szervezni. Eötvös Lóránt br. kijelenti, hogy a különböző irányzatú pályákra készülő hallgatóknak az egyes demonstratív tárgyak megosztott hallgatása egyátalában nehézségekbe nem ütközik és a tul- tömöttségre mindenesetre elosztólag hatna. Dr. Korányi Frigyes hivatkozással Szily Kálmán egyik megjegyzésére, kijelenti, hogy a bécsi egyetemen is meg van a de- centralizáczió iránti hajlam és hivatkozik dr. Billroth erre vonatkozó röpiratára. Dr. Thán Károly reflektál a specziális előadásokra és rámutat arra, hogy külföldön nem annyira a különböző irányzatú pályákra készülők tanítása szempontjából állíttatnak fel specziális tanszékek, hanem inkább egyes kitűnő tanerők alkalmazása czéljából. A negyedik ülés. Jeney Viktor: Egyetért Than Károlyival abban, hogy a demonstratív előadásokon a hallgatók jelenlegi nagy száma nem okoz tultömöttséget, de hangsúlyozza, hogy ennek is meg van a maga határa, melyet a tanterem falai jelölnek ki. Kívánja ennélfogva, hogy átalában még a demonstrativ előadásokra nézve is bizonyos maximális száma a hallgatóknak állapíttassák meg. A harmadik egyetem felállítását óhajtja, nem a pesti egyetem tultömöttségé- nek csökkentése, hanem önálló okok alapján, főleg a tudomány érdekében, mert a tudományos verseny az uj egyetem által hazánkban egy hatalmas tényezőt nyerne. Szerinte a jogakadémiák számát kisebbíteni, azokat fokonként egyetemekké fejleszteni kell. Di-. Fckmayer Ágost. A tultömöttség kétségbevonhatatlan és azon segíteni kell. Ajánlja elvben a harmadik egyetem felállítását s ha ez megtörténnék, a jogakadémiák egy része megszüntetendő volna s azok helyett egy közigazgatási államvizsgálati bizottság volna teendő; ha pedig a harmadik egyetem felállítható nem lenne, a jogakadémiáknak a tudori czim osztogatásának jogát kellene megadni s az ügyvédségre nézve a kötelező tudorsá- got megszüntetni. Dr. Kaucz Gusztáv: A budapesti egyetem jog- és államtud. szakán a tultömöttséget határozottan fenforgónak látja, különösen a fegyelem fentartása és a tanároknak a vizsgálatokkal való nagy megterheltetése tekintetében s ennélfogva szükséges intézkedni, hogy a pesti egyetem jogkari karának tulnépessége apasztassék. Uj egyetem felállítása e czélra nem sokat tehetne, mert csupán kisebb körre lenne hatása. Többet ér a doktori kvalifikáczió kívánalmának megszüntetése az ügyvédségre nézve; azonban gondoskodni kell garancziákról, hogy azért az ügyvédjelöltek tudományos niveauja a kellő mértéket megüsse. Szükséges tehát a jogi pályára menőknek lycziális előkésziiltségre szert tenni logikából, psychologiából, jogtörténetből stb.; a jogi karon az első két évben foglalkozzanak az alapvető tudományokkal; a juridikai pályára készülők ezután még két évet, a közigazgatásira menők még egy évet töltsenek az egyetemen és foglalkozzanak az államtudományokkal. Ennek természetes következménye a jogakademiák megfelelő reformja, melyre vonatkozólag nézeteit részletesen előterjeszti. A harmadik egyetem szükségét nemzetünk tudományos színvonalának emelése indokolja; az orvosi fakultás tekintetében csatlakozik Korányi véleményéhez, szóval teljes egyetemet kíván. Dr. Felméry Lajos kolozsvári egyetemi tanár kijelenti hogy a budapesti egyetem egyes szakainak tultömöttségét olyan betegségnek tartja, hogy az egyszerűen parallel tanszékek felállításával orvosolható nem lesz. Ennek a bajnak kutforrását különösen a középiskolai érettségi vizsgálati rendszerben keresi és rámutat arra, hogy középiskolai vizsgálataink, különösen pedig az érettségi vizsgák kevés szigorral tartatnak, a tanulók képessége szemben a külfölddel, igen csekély mértékkel mérlegeltetik. Az a kérdés, hogy az uj középiskolai törvény fog-e segíteni a bajon és apadni fog-e a középiskolát végzett ifjak száma? mert ha nem, — úgy nincs remény, hogy az egyetem tultömöttsége megszűnjék; kívánatosnak tartja, hogy az egyetemek gyakorolják azon jogukat, (Egyetemi fegyelmi rend 10. §-sa szerint) hogy ellenőrizve a középiskolák érettségi bizonyítványait, az egyetemre jelentkezőket felvételi vizsgálatokra szorítsák. — A jogakademiák tekintetében megjegyzi, hogy a nagyszebeni állami jogakadémiának, mint a dako-román és pangermán eszmék fészkének feltétlen és azonnali eltörlését kívánja. A harmadik egyetem kérdésére nézve megjegyzi, hogy bármennyire szereti Magyarország kultúrájának emelkedését látni, de olyan szűk légkörben sinlődő uj egyetemet, mint a milyen a kolozsvári egyetem, semmi körülmények között nem óhajt. Felhívja a közoktatási bizottságot, hogy mielőtt a harmadik egyetem kérdése fölött döntene, küldjön ki egy albizottságot, mely a kolozsvári egyetem állapotát megvizsgálja, mert ennek fölszerelése okvetlen tökéletesítendő.
