Eger - hetilap, 1883
1883-05-10 / 19. szám
181 a budapest-szőnyi vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat és a telepitvényesek tartozásainak megváltásáról szóló törvényjavaslat. Ismétlem, hogy talán egy-kettőnek kivételével már az illető törvényjavaslatokra vonatkozó bizottsági jelentések is a ház tagjainak kezében vannak, a többi törvényjavaslatok pétiig a bizottságban részint tárgyaltattak, részint most vannak tárgyalás alatt. Ezek volnának azon törvényjavaslatok, a melyeknek letárgyalása még kívánatos. Vannak köztük igen fontosak is, de azt hiszem, hogy a kérdések, melyekre vonatkoznak, elég egyszerűek és eléggé ismertek, úgy, hogy megeshetnék, hogy ezen ügyek még pünkösd előtt letárgyaltatnának a képviselőházban. Ez esetben ki lehetne mondani, hogy pünkösd után 8—10 napig érdemleges ülés nem tartatik, mert nem volna érdemleges ülésre való tárgy. Ülés tartására csak akkor volna szükség, ha egy vagy más törvényjavaslat módositásokkal jönne vissza a főrendiházból. Ha azonban az általam felsorolt törvényjavaslatok pünkösdig le nem tárgyaltatnak, az esetre természetesen kénytelen leszek kérni, hogy a pünkösd utáni szombaton kezdjük meg az érdemleges üléseket, hogy azután a nélkül, hogy nagyon is bele mennénk a nyárba, de időt engedve a főrendiháznak is, a szükséges teendőket elvégezhessük. Elfelejtettem mondani, hogy van még egy pár mentelmi ügy. A t. háztól függ, akarja-e azokat letárgyalni vagy nem. ámbár azt gondolom, hogy a törvénykezésnek soha szem elől nem tévesztendő érdeke épen úgy, valamint a szóban levő képviselő urak iránti méltányosság is azt igényli, hogy ezek is tárgyaltassanak. Különben az előbbiekben tájékozást nyújtva, azt hiszem, hogy a szünetelés megkezdése és azután az első érdemleges illés napjának meghatározása csak később lesz lehetséges. Azt meglátjuk majd aszerint, a mint a t. ház tanácskozásai haladnak, hogy van-e lehetőség pünkösdig a jelzett ügyeknek érdemleges tárgyalását befejezni, vagy nincs. Elnök kijelenti, hogy a miniszterelnök előterjesztése egyelőre tájékozásul szolgál. Nyáry Jenő b. főrendiházi jegyző bemutatja a főrendek- jegyzőkönyvi kivonatát, a fiumei kikötöiilletékekről, a részletügyletről, továbbá a középtanodai oktatásról szóló törvényjavaslat tárgyában. A két előbbi törvényjavaslat szentesítés alá fog bocsáttatni. Az utóbbira vonatkozó főrendi üzenet a közoktatási bizottsághoz utasittatik. Kemény Gábor közlekedési miniszter bemutatja a rét-szilas- szegszárdi helyi érdekű vasútról szóló engedélyokmányt. A közlekedési bizottsághoz utasittatik. Pauler Tivadar igazságügyminiszter válaszolt ezután Komjáthy Béla iuterpellácziójára, melyben azt kérdezte, igaz-e, hogy az Ernuszt Géza, Bárdossy László és Ebergényi István között történt párbaj ügyében, az általuk beadott kegyelmi kérvényeket, az eljáró bíróság pártolólag terjesztette fel a miniszterhez és ennek daczára a miniszter csak Ebergényi István megkegyelmezte- tése iránt nem tett ő felségénél előterjesztést ? Igaz-e az, hogy több oly párbajügyben, hol nagy sérülések történtek, sőt halál következett be, a megkegyelmezés végett akkor is felterjesztéssel élt, midőn az illetők azt nem kérelmezték ? Ha igaz : mivel tudja ezt az eljárást indokolni és a jövőre való tekintettel, kérdi az interpelláló, mily módon lehet annak, ki kegyelemért folyamodik, a miniszter jóindulatát, kegyességét megnyerni vagy elveszteni. A kérdésekre a miniszter eként válaszolt: A nevezett urak, de azon kívül b. Mikos János is, párbaj miatt elítéltetvén, kegyelemért folyamodtak, Ernuszt Géza közvetlenül ő felségéhez, a többiek együttesen a minisztérium utján ő felségéhez. A folyamodások szabályszerű tárgyalások alá bocsáttattak. Kihallgattatott a kir. ügyész, a törvényszék és a főügyészség. Királyi ügyész és a törvényszék mindnyájukra nézve pártolólag nyilatkozott; a főügyészség azonban már attól eltérőleg nem mindnyájukra, utalva különösen azon körülményre, hogy a párbajok a büntetlenség reményében utóbbi időben fontosabb okok nélkül nagyon is szaporodtak. Ezen vélemények a minisztériumban tárgyalás alá vétetvén, szóló az ügyiratokból meggyőződött arról, hogy azok, a kik előidézői, okozói ezen párbajoknak, kegyelemre nem ajánlhatók. (Egy hang a szélsőbaloldalon: (Helyes!) Felterjesztetett azonban az ügy egész állása, felterjesztettek az illetőknek kérvényei, a vélemények, sőt a pernek összes aktái, a mint ez szokásban van. A korona a miniszter javaslatához képest döntött. A büntető törvénykönyv a párviadalt, mint vétséget, büntetéssel sújtja, úgy a mint ez a többi államokban történik. És ez nem is lehet máskép, mert az állam az önsegélynek ezen illetéktelen és a jogrenddel ellenkező alkalmazását nem ignorálhatja már azért sem, mert az uralkodó nézetnél fogva az egyesek szabad elhatározására igen nagy behatással van; a mi még nagyobb lenne, ha a törvényhozás az iránt egyáltalában nem intézkednék, de másrészt nem lehet tagadni, hogy a párbajvivók közül sokan — a kihívott, de némelykor a kihívó is — egy bizonyos morális presszió alatt állanak és alig lesz köztünk valaki, a ki kétségbe vonja, a mit már a múlt században egy hires német publi- czista mondott, hogy a párviadalok esetében igen gyakran az illető áldozatot hozni kénytelen, azon nézeteknek, a melyek bizonyos társadalmi körökben, különösen azokban, a melyekben élnek, uralkodnak. A minisztériumban minden kegyelmezési ügyben az illetőknek ténykedése és tevékenysége, melyet kifejtett a cselekmény alkalmával, vizsgálat alá vétetik, bírálat alá vétetnek mindazon momentumok, melyek a büntetendő cselekmény körülményeire vonatkoznak és azokból következtetve történik azután az indítvány. A javaslattétel a minisztert, a döntő szavazat mindig a koronát illeti, de a miniszteri felelősséget az ellenjegyzés kétségtelenül megállapítja. Ez volt az eljárás eddig is, ez volt a jelen esetben is. Az én jó indulatomtól — úgymond a miniszter, — úgy szólván semmi sem függ, hanem függ az ügy állásától és a fen- forgó körülményektől és biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy azon urak közül, a kik kegyelemre ajánltattak, vagy a kikre nézve nem történt az ajánlás, a felterjesztés és a legfelsőbb elhatározás előtt magán kihallgatáson személyesen nálam senki sem volt. Sőt, ha ajánlásról lehetne szó, épen Ebergényi István volt az, a ki támogatásban és ajánlásban részesült oly férfiútól, a kit személyes tulajdonságai és érdemeinél fogva nagyra becsülök és a kinek, hogy ezen kívánságát nem teljesíthettem, én fájlaltam leginkább. De ez esetben sem vezetett más mint köteleség-érzetből eredő törekvésem, hogy a párviadalt tiltó törvények tekintélyének fentartásával a kegyelmi jog alakjául szolgáló méltányossági okokat kellő összhangzásba hozzam. (Elénk helyeslés jobbfelól.) Komjáthy Béla kijelenti, hogy interpelláczióját nem azért tette, mintha azt kívánná, hogy párbaj esetében a miniszter a ke- gyelmezést mindenkire ajánlja. Ellenkezőleg, határozottan kárhoztatja azon eljárást, hogy az utóbbi időben tápot nyújtott a párbajokra az, hogy az illetők rendszerint megkegyelmeztettek még akkor is, midőn ezt nem kérelmezték. (Helyeslések.) Szóló tehát tudomásul veszi a miniszter válaszát. A ház a választ tudomásul vévén, Kállay János interpellá- cziót intézett a belügyi- és közlekedésügyi miniszterhez a Nyíregyházán felállítandó vámsorompó tárgyában. Az interpelláczió kiadatik az illető minisztereknek. A képviselőház hétfőn sok tárgyat intézett el. Első sorban vita nélkül elfogadta a Francziaországgal kötött kereskedelmi szerződés meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Azután folytatta és befejezte a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Jelentékenyebb módosítás csak a 25. §-ra nézve történt, melyet Szilágyi Dezső hozott javaslatba, és melyet a ház a pénzügyminiszter és az előadó hozzájárulása folytán egyhangúlag elfogadott. Ezután vita nélkül elfogadtattak az Olaszországgal a szegénj-jog kölcsönös biztosítása, és a közönséges bűntettesek átszállítása tárgyában kötött nemzetközi egyezményekről szóló törvényjavaslatok, úgyszintén a Svájczczal kötött állategészségügyi egyezmény és a törvénykezési szünidőről szóló törvényjavaslat. Kedden a képviselőhöz tárgyalta s egyhangúlag elfogadta: a Ludovica Akadémia tiszti folyamairól s az egyéves önkényte- sek közül nehány korosztálynak a honvédséghez való áthelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. TiLECZiL. Színház. — Csütörtökön f. hó 3-án a ,.Tót leány“ került ismét színre. — A nem épen erős compositioju darabban Pálffyné éneke s kellemes játéka, valamint Völgyi Gyula és Szabó Gyula játékaik által igyekeztek a közönség kedélyét jó hangulatban tartani. Szombaton : Zöldi M. regényéből drámává alakított darabja: „Nana leánya“ adatott. A jellemek közül H ege dü s Zs.-né (Andrea) szokott modoros játékával, leginkább kitünteté a darabban végig vonuló szendeséget, melynek ellentétét az erkölcsileg sulyedő párisi nőt V ö 1 g y i n é (Nana) szintén ügyesen keresztül vitte. — Megnyerte még a közönség tetszését Szabó Gyula (Frikol) és Hegedűs (Raja). A darabban előforduló énekrészeket Pálfyné, Német hy Gizella és Antal Imre adták elő. *
