Eger - hetilap, 1883
1883-05-10 / 19. szám
XXII. év-folyam. 19. szám. 1883. május 10-én. Előfizetési díj: Egész évre . '■> in — kr Félévre. . . í _ 50 . Negyed évre . t . 30 . Egy hónapra. — 40 Egyes szám . — 1 - , EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 basábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A főtanodák kérdésében folyt értekezlet első ülése. A képviselőház közoktatási bizottsága által egybehívott szakértői ankét hétfőn kezdte meg működését. Jelen voltak: Hoffmann Pál elnök, Berzeviczy Albert előadó, Szathmáry György jegyző, Kováts Albert, Hermann Ottó albizott- sági tagok. Szász Károly és Markusovszky Lajos min. tanácsosok. A meghívott szakértők részéről dr. Than Károly, dr. Korányi Frigyes, dr. Fodor József, Eötvös Lorand b., dr. Kaucz Gyula, dr. Jeney Viktor, dr. Enez Géza, dr. Hermann Otto, dr. Felméry Lajos, dr. Szily Kálmán, dr. Stoczek Károly, dr. Eckmayer Ágost, dr. Kaucz Gusztáv, dr. Mariska Vilmos, dr. Danielik János, dr. Kőrössy Sándor, dr. Szilágyi István, dr. Emődy Dániel, dr. Lánczy Gyula, dr. Kiss Áron, és Kerkapoly Károly. Hoffmann elnök azon kérdést veti fel, vájjon az előterjesztett kérdések iránt azok összességére nézve egyszerre nyilatkozzanak-e a meghívottak — mit a maga részéről legczélszerübbnek tartana — vagy pedig külön vétessenek-e fel az egyes kérdések? Kőrössy Sándor: A kérdéseket összeségökben kívánja tárgyalni, annál inkább, mert szerinte az előterjesztett kérdésekben tulajdonkép egy rejtett kérdés van, t. i. hogy a középtanodai törvény megalkotása után felsőbb tanintézeteink törvényhozási rendezése bekövetkezzék-e vagy nem. Kautz Gyula: Körössyvel szemben megjegyzi, hogy a kérdések oly határozottan vannak formulázva, hogy azokba azon áta- lanosabb kérdést belevonni nem lehet. Hermann Ottó: Nem osztozik Kőrössy véleményében, és csakis a harmadik egyetem felállításának kérdését tartja tárgyalandónak. Berzeviczy Albert előadó, mint a ki a kérdőpontok szerkesztésével meg volt bízva, megjegyzi, hogy a kérdőpontok egyszerűen csak a harmadik egyetem szükségességének kérdését tartalmazzák. (?) A tanácskozmány ezután elhatározza a kérdéseknek együttesen való tárgyalását. Danielik János püspök: A tultömöttség az egyetemen tagadhatatlan, de nem reméli, hogy egy uj egyetem felállítása által a bajon segíteni lehetne. Az áramlat általánosan az, hogy a tanulók a fővárosba törekszenek. Habár tehát kívánatosnak tartaná nemcsak egy, hanem három egyetem felállítását is, ettől a tultömöttség megszüntetését nem várja. A jogakadémiák eltörlését ellenzi; ezek oly intézetek, melyek sok jeles hazafit adtak az országnak, a jogakadémiák ifjúsága az életbe kilépve minden téren beválik. A felügyelet ott éberebb, mint a nagyon népes egyetemen, a mi az oktatás sikerére jelentékeny befolyással van. Nem szabad figyelmen kivill hagyni, hogy körülbelül 80 család exisztenciájáról van szó. Különben is az alapítványokból fentartott jogakadémiákra nézve kijelenti, hogy fentartóik azokat nem fogják megszüntetni, mert az alapítványok szentek, azok ellen nem tehetni semmit. Egy uj egyetem felállítása esetében, mit okvetlenül szükségesnek tart, nem kíván minden fakultást felállítani, hanem a fósulyt a jogi karra kell fektetni. Szász Károly kérdést intéz az iránt, miként értelmezi az előtte szólott azt, hogy a szigorlatok egyrésze az akadémián, másik része pedig az egyetemen tétessék le. Danielik János: Legalább az egyik szigorlatot tartaná a jogakadémián leteendőnek. Emődy Dániel: A budapesti egyetem tultömöttségének okát a fővárosnak tultömöttsége okozza. Mielőtt a kolozsvári egyetem teljesen kifejlesztetnék, időelőttinek tartja egy harmadik egyetemről beszélni. Szóló a jogakadémiákat már jelenleg is jog- és államtudományi karoknak tartja. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874: XXXIV. t. ez. megváltoztatását ajánlja, olykép, hogy az ügyvédség ne tétessék függővé a jogtudorságtól, mert a tultömöttséget ezen intézkedés is okozza. Az esetben, ha egy harmadik egyetem felállittatnék, a jogakadémiákra nézve nem tart szükségesnek semmi különös intézkedést. Berzeviczy Albert előadó: Felvilágos itásul az előtte szólott által kifejezett kételyre megjegyzi, hogy a fennálló egyetemek kibővítése alatt az értendő, hogy különösen a hol a hallgatók száma túlságos nagy, parallel tanszékek állíttassanak fel. Mariska Vilmos beható indokolás után abban foglalja össze véleményét, hogy a budapesti egyetem jog- és államtudományi karának tultömöttségén okvetetlenül segiteni kell: hogy a harmadik egyetem felállítása kívánatos ugyan, de abban az orvosi fakultás szervezése tekintetében aggályai vannak; hogy a bpesti egyetem tultömöttségének levezetését, és egyáltalában a felsőbb jogi oktatás szervezetében az utóbbi években észlelhető bajok orvoslását, csakis a vidéki akadémiák egy részének megszüntetésétől és a megmar adottak gyökeres átalakításától várja, olykép, hogy azok tudorozási joggal felruháztassanak. Nagymélt. és főt. Dr. Samassa József egri érsek beszéde: a felsöház april 30-iki ülésében. A másodoktatás, melynek szervezéséről a napirenden levő javaslat alapján tanácskozunk, képzi, adja a nemzetnek müveit osztályát. Ez osztály, ha nem is maga a nemzet, de mindenesetre jellemzi ezt, — annak hibái, tulajdonságai, jó és rossz ösztönei csakhamar átszállnak az egész nemzetre, s az eszmék és érzelmek terjedése utján az osztály maga után vonja a népet is. Igen természetes tehát, hogy a másodoktatás mindazon kérdéseket felgerjeszti, melyek az oktatás terén általán felmerülnek. És mivel e kérdések, — miként ez ma két helyről is kiemelve volt — legfontosabb érdekeinkkel kapcsolatban vannak, azok megvitatásánál mindenekelőtt nyugalom, megfontolás és mély jogi érzet kívántatik, mert e nélkül a másodoktatás kérdése nem oldatván meg helyesen, mindig alkalmas lesz a békét megzavarni és mint a meggyilkolt Banquo panaszló szelleme, nem tér nyugalomra soha. En tehát teljes objektivitással kívánok e szőnyegen lévő, szerintem minden személyes előítéletnél magasabb közérdeket érintő kérdéshez szólni (Halljuk!) E törvényjavaslatnak, miként ő exczellencziája a közoktatás- ügyi miniszter ur is kijelenté, két feladata van: politikai, vagyis az 1791. XXVI. t.-cz. 5. §-ának praeczizirozása: és didaktikai, vagyis a tanítás emelése és a tanulás sikere. Én főképeu az utóbbi feladatával kívánok foglalkozni, mert felfogásom szerint, ennek helyes szabályozásától függ az egész javaslatnak valódi értéke. Az oktatás semmi foka nem nélkülözheti a szabadságot, de a másodoktatás legkevésbbé mindenek közt; mert már saját természeténél, azon ismeretek különféleségénél és terjedelménél fogva, melyeket át- korol, kénytelen a társadalom vagyonosabb részéhez fordulni, másrészt fontosságánál és a tanfolyam tartósságánál fogva hivatva van egy bevégzett egyetemes előképzést nyújtani, csak akkor bo- csátván el a gyermeket, miután azt vagy a nagy igazságok, vagy néha a nagy tévedések lejtőjére állította. Ámde az oktatási szabadság nem egyedüli feltétele a tanítás emelésének és a tanulás sikerének. Ugyanazon fontosságú tényezőnek tartom a tanrendszert, a tantervet és módszert. A jogi szakoktatás rendezése és annak érdekében 1878— 79-ben összehívott tanácskozások tárgyalásánál átalánosan felhang
