Eger - hetilap, 1883

1883-05-03 / 18. szám

— Egy röpirat jelent meg Budapesten. Szűts és társa könyv- kereskedésében, ily czim alatt: Válasz a „Katholikusok ébredje­tek“ czimű röpiratra. Szerző a Tisza-kormányt védelmébe veszi azon vádak ellen, mintha a kathol. érdekek elnyomására töreked­nék : kimutatván, hogy a protestáns Tisza Kálmán kormánya — mely különben is tulnyomólag katholikus férfiakból áll, — a ka­thol. érdekek ellen még annyit sem tett, mint annak idején a Deákpárt katholikus miniszterelnökei alatt tettek a kormányok. Tisza Kálmán mindenekelőtt lelkes magyar s mint ilyen az állam érdekében is tudja tisztelni a nemzet többségének kathol. érzületét. — A tiszáninneni református egyházkerület közgyűlése fontos határozatot hozott. Fejes István sátoraljaújhelyi lelkész indítvá­nyozta, hogy mivel az uj középiskolai törvény a protestánsokra oly kötelezettségeket ró, melyeknek anyagilag megfelelni képtelen és pedig annál inkább, mert az önkormányzat csorbítása (?) foly­tán az áldozatkészség csökkenni fog; mondja ki az egyházkerü­let, hogy az életbe léptetendő középiskolai törvény természete és jogszerű folyományaként az állami segélyt többé nem nélkülöz­heti s e végett az 1848-iki XX. t. ez. 3. szakaszát, mely szerint minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségei köz- álladalmi költségek által fedeztessenek s ez elvnek részletes al­kalmazásával a minisztérium az illető felekezetek meghallgatásá­val a közelebbi törvényhozás elébe kimerítő javaslatot fog előter­jeszteni, életbe léptetni óhajtja. Az indítvány egyhangúlag elfo­gadtatott s az összes protestáns egyház-kerületekkel hozzájárulás végett közöltetni rendeltetett. — Az arany értéke. A londoni bankárok klubjában Goschen múltkor igen érdekes felolvasást tartott az arany értékéről. Legelsőbben összehasonlítást tett az egész világ országainak arany­termelése között, a mint 1852-ben, 1873-ban és jelenleg mutatko­zik. Adataiból kitűnt, hogy mig az aranytermelés 1852-től 1856-ig 150 millió font sterlinget tett, 1856-tól 1861-ig 123 millió font sterlinget, 1862-től 1866-ig 114 mill. f. sterlinget. 1867-től 1871-ig 109 mill. f. sterlinget s 1871-től 1875-ig 77 mill, font sterlingre apadt, a mi átlag 20 mill. f. st. évi termelés. A legjobb becslé­sek szerint évenkint mintegy tiz millió font sterling értékű arany nem pénzverési czélokra fordittatik, úgy hogy a pénzforgalom szá­mára évenkint tiz millió font sterling termeltetik Az arany valu­tának Eszak-Amerikában, Németországban s Olaszországban tör­tént behozatalára 200 millió font sterling használtatott, vagyis az összes világ tiz évi aranytermelése. Önkényt fölmerül a kérdés: minő hatással van az egyre csökkenő aranytermelés és csökkenő aranyforgalom az áruezikkek árára nézve ? A statisztikai hivatal kimutatásai szerint a legszükségesebb élelmi ezikkek, minők ke­nyér, kávé, ezukor, téa stb., továbbá a többi legszükségesebb czikk, mint gyapot, vas, szén, réz, gyapjú stb. 1873 óta jelenté­kenyen csökkent. Kevésbbé szállott le a hús, a szeszes italok s a dohány ára, a mi azonban különös okokrav ezethető vissza. Ellen­ben tény, hogy a szegény és középmódu ember legszükségesebb élelmi czikkei tiz év óta olcsóbbak lettek (?) De természetesen egé­szen más kérdés, hogy a szűk viszonyok között vagy pedig kész fizetésből élő ember ez olcsóbbulás folytán többet képes-e megta­karítani ? Az életmód a lakosság alsóbb osztályában általán na­gyobb lábra helyezkedett s ma nem érik be azzal a táplálkozás­sal és ruházattal, mint tiz év előtt. (.Tó, jó. De Magyarországban a kenyér, hús és sok más életkellékek ára 1873. óta nagyon megdrágult!) — Heti jelentés a budapesti gabonatőzsdéről. Budapest. 1883. april hó 27. Steiner József és Társa termény-gabona- és bizomá­nyi ezég jelentése. Külföldről nagyobb rendelmények érkezvén, az irányzat megszilárdult, és az árak mérsékelten emelkedtek. Bur­gonya iránt folyton érdeklődés mutatkozik kivitelre. A kivitel na­gyobb mérveket öltene, ha vasutaink a roppant magas szállítási illetékeket leszállítanák. Búza 10 — 15 krral emelkedett. Rozs 10 krral emelkedett. Tengeri változatlan. Árpa lanyha. Zab 10 emelkedett. Köles szilárd. — Pénzelőleget nyújtunk ügyfeleinknek beraktározott árukra, és feladási vevényekre. Az előleg minden városban felve­hető, hol pénzintézet létezik. Zsákkölcsöndijt hetenkint darabon- kint 3/4 ki t számítunk hozzánk küldendő árukhoz. Közraktári il­leték átmeneti forgalomban 100 m. után: az osztrák állam vasút közraktáraiban 5’25. Fővárosi közraktárakban 7‘05. — Petöfy Sándornak: „A magyarok Istene“ czimű költemé­nyéhez Liszt Ferencz jeles zeneművet szerzett, mely most jelent meg Táborszky és Parsch budapesti zenemű-kereskedésben, a következő öt kiadásban: 1) Bariton magánhangra, zongorakisé- rettel; 1 frt 20 kr., 2) Zongorára kétkézre, egy frt. 3) Átirat, bal­kézre, egy frt. 4) Átirat orgonára vagy harmonium; ára 80 kr. 5) Átirat czimbalomra. — 1 iszonzásul: a lapunk f. é. 15-ik számában „Beküldetett“ czim alatt közölt újdonságra vonatkozólag, más oldalról oly tartalmú értesítést kaptunk, hogy az említett közlemény részletei nem fe­lelnek meg egészen az ügyállásnak. — Gazdasági tudósítás Kápolna s vidékéről, 1883. május hó 1. A változó téli időjárás folytán; az őszi vetések, repezék kö­zépszerűeknek mondhatók, mert több helyen megritkultak, több helyen pedig a vizektől lepett vetések kivesztek. — A homokosabb, könnyebb talajokban, őszi szántásokban, a tavaszi vetések, már február hó 26-án megkezdődtek ; szépen ki is keltek daczára a nem kedvező időjárásnak. A birkás gazdákra se kedvező az idő, takarmány szűke lévén: a legelők, lóherések, őszi vetések, táplá­lásukra nem szolgálhatnak. — Megjelent: a „Katholikus Theologiai Folyóirat.“ 1-ső fü­zete. Számos egyházi iró közreműködésével, szerkeszti és kiadja dr. Breznay Béla, ny. r. tanár a budapesti kir. magy. tudomány- egyetemen. Az érdekes tartalom főbb részei ezek: í. Elősző. Dr. Breznay Bélától. 2. Keresztény világnézet tudományban és élet­ben. Főm. Simor János bibornok sz.-István társulati megnyitó be­széde aquinói sz. Tamás bölcseleti rendszeréről, bevezetéssel. 3. Házasságról. Dr. Kisfaludy A. Béla. 4. A természetes fejlődés rendszere a művelődés-történelem terén. Rézbányái Jánostól. 5. Aranyszáju sz. János, az egyházi szónokok fejedelme. Dr. Balics Lajostól. 6. A Syllogismus bizonyító ereje. Mill St. J. tanával szem­ben. Merchich Mátétól. 7. Magyar honos házasságkötése külföl­dön. Dr. Hamvastól. — Kecskeméten a szölőskerteket veszély fenyegeti. Nem a fil- loxera, mert homoktalaj szőlőtelepei ezektől mentek — hanem a mesterséges bőrgyártás és a vizzel kevert szesznek pálinkakép való kimérése. A kecskeméti borból 2—3 litert is meg lehet inni, hogy az a mámoritó hatás elérhető legyen, a mit 8—10 kr. áru pálinka okoz, — ezért a bornak nincsen kelete s a szőlőmivelésre fordított fáradság és költség nem térülhet meg. A város közigaz­gatási bizottsága, a kormányhoz intézett fölterjesztésében az ál­tal vél a jelenlegi állapoton segiteni, ha a mesterséges bőrgyár­tás betiltatik. a vizzel feleresztett szesznek pálinkaszerü kimérése megakadályoztatik, s a szesznek elárusitása csupán az igazi czé­lokra engedtetik meg. Ezeken felül a fölterjesztés kívánatosnak tartja még, hogy a borfogyasztási adó megállapításánál a hegyi és kerti szőlők termése között megkülönböztető módosítás rendel­tessék el. — A főpapok végrendelkezése. A hivatalos lap nagyfontosságu rendeletet közöl, mely az 1881 : LIX. t. ez. 109. §-a alapján a kir. javadalmat élvező főpapok halála után maradt törzsvagyon- nak elkülönítését s a hagyaték rendezését szabályozza. A Oon- ventio Kollonichiana s régi százakra menő kir. leiratok és rende­letek szabályozták eddig a főpapi hagyatéki eljárást s mivel azon jogforrásokat igen nehéz volt feltalálni, az eljáró hatóságoknál sok zavar és bonyodalomra adott okot majd minden egyes főpapi ha­láleset. Sem a magánhitelezők nem voltak joguk iránt biztosak, sem az egyház elsőbbségi jogai nem nyertek kellő elismerést, de az örökösök is zavarban voltak. A rendelet mindenik irányban segiteni fog és sok tekintetben változtat is az elavult szabályo­kon, a melyek már a modern alaki eljárás keretébe beilleszthetők nem voltak. Ilyen intézkedés például a királyi közjegyzőnek mint hiteles személynek az összeirási eljárásnál biztosított jogköre. De ilyen főképen azon vegyes bizottság alakítása, amely a vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint az egyházi javadalom érdekeinek képviselője és az elhunyt főpap örökösei között az eljárás folya­mán fölmerült vitás kérdések fölött fog dönteni, ha egyesség lét­re nem jött. Ezen vegyes bizottságnak tagjai lesznek: a kir. igaz- ságügyminiszteriumnak, a kir. pénzügyminisztériumnak, s a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak egy-egy tanácsosa, vagy eset­leg a kir. kincstári jogügyek vagy a közalapítványi ügyek igaz­gatói, akiket az illető miniszterek neveznek ki, továbbá a kir. kúriának két bírája, akiket az igazságügyminiszter nevez ki és egy. az elhunyt főpapnak vérrokonai vagy végrendeleti örökösei által esetről-esetre kijelölt egyén. Ha ilyent az örökösök ki nem jelölnének: úgy az igazságügyminiszter a kir. kúria bírái sorából egyet kinevez. Elnöke a bizottságnak a vallás- és közoktatásügyi miniszter lesz. kit akadályoztatás esetén az ajánlatára ő felsége által kinevezett egyén helyettesit. — Népesedési ügy. Miskolczot illetné a legderekabb magyar város díszes rangja, a mennyiben az egész országban ott születik a legtöbb gyerek: minden 1000 lakosra 54 jut. A legszomorubb magyar város pedig Baja, mert itt fordul elő legtöbb halálozás egy esztendőben: 1000 emberre jut 57. halálozási eset. Miskolcz- hoz Jászberény, Bajához pedig Székesfehérvár van legközelebb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom