Eger - hetilap, 1883

1883-04-26 / 17. szám

160 mink, mig a termés végett meghagyott csapok és cserescsapok­ból kijött nyeleket 2—3 szemre is lehet metszeni: megjegyezvén azonban, hogy ezen hajtásokat annak idején meg kell válogatni, midőn is tekintetbe véve a tőke erejét és a szőlő tenyészetének rövidebb vagy hosszabb voltát, ezen előjött uj hajtások közül csak annyit hagyunk meg (mindig jóval kevesebbet, körülbelül felét vagy háromnegyed részét annak, mint egy fagy által nem szen­vedett tőkén rendes gyomlálás alkalmával hagyni szoktunk), a mennyit a tőke a jövő évre szánt ugarvesszők kellő kifejlesztése mellett megérlelhet. A felesleges hajtásokat tőből eltávoÜtván, a megmaradtakat a szokott rendes kezelésben részesítjük. A szál- vesszős és karikásmüveletmódoknál nem volna tanácsos minden a karikából kijött hajtást csapra vágni, mert az ez által nyerendő igen sok hajtás, a mint azt már kifejtettük, czélhoz nem vezetne, azért is azon egy-két hajtáson felül melyek a karika vagy szál- vessző kiindulási pontjához legközelebb esnek, a karikát és szál­vesszőt el szoktuk távolítani, a megmaradt két hajtást pedig 2 — 3 szemre visszametszeni. 3. A fagy, a mint :izt számtalanszor észlelhettük, gyakran igen szeszélyes változatokban és mérvben lép fel. Megtörtént már ugyanis az, hogy egy szőlő hegységnek csak egy része, hosszú sáv alakjában fagyott el; tapasztaltuk azt is, hogy egyugyan­azon szőlő tőkéinek a fagy nem egyenlően ártott, mig egyeseket egészen tönkre tett, addig mások csak kevésbé szenvedtek, sőt volt eset arra is, hogy egészen épek is maradtak. Még különö­sebb azonban azon jelenség, midőn ugyanegy tőke vesszei külön­böző mérvben fagynak, sőt a többi között találunk egyes egészen épnek mondható hajtást is. — Hogy a fagy ezen szeszélyesnek mondható változatainak oka miben rejlhetik, arra, nem tartozván ez tárgyamhoz, jelenleg nem reflektálhatok, s csakis azért sorol­tam fel ezen eseteket, hogy az oly tőkék kezelésére utalhassak, a melyeken a többé-kevésbbé elfagyottak között egy-egy ép haj­tással is találkozunk. — Ilyeneknél metszés tekintetében azon különbséggel járunk el, hogy az ép hajtást, legyen az akár az öreg fán, csapon vagy szálvesszőn, gondosan megőrizzük, mert ezen vessző, évente kellőleg megmetszve, nekünk mindaddig ter­mést szolgáltatand, mig a rejtett s egyéb szemekből kijött hajtá­sokkal rendes termést hozó művelési módunkat el nem értük. — Még oly esetben is. ha az ily hajtások a szálvessző vagy karika végén fordulnának elő, a többi többé-kevésbé elfagyott hajtások tőből eltávolítása mellett meghagyandók s olyformán lennének ke­zelendők mint a Rajna mentén az úgynevezett orrvesszővel (Na­senrebe) szoktak eljárni. 4. Ha az elfagyás tekintetében azon állapotba jutottunk, hogy a tőke csak rejtett szemeiből hoz hajtást és ennek következtében legalább két év leforgása alatt termést nem remélhetünk, akkor körülményeinkhez képest az első pont alatt mondottak szerint járhatunk el. Végül jónak látok itt, két igen egyszerű s kevés költségbe kerülő oly szőlőszeti eljárásra utalni, melyeket a szőlősgazda kü­lönösen oly vidékeken, hol a késői fagyok gyakoriak, az ezek által szenvedett kárainak mérséklése szempontjából, rendes évi szőlő munkái közé felvehetne s évente kisebb-nagyobb mérvben alkalmazhatna. Az első eljárás azon növényélettani tapasztalaton alapul, hogy az egészen szabadon mozgó, tehát kötözetlen szálveszszők gyenge hajtásai késői fagyok alkalmával, akkor, midőn a megkö- tözöttekéi elfagytak, semmit sem szenvedtek. Ezen tapasztalat alapján a szőlősgazdának egy igen egy­szerű s jelentéktelen kiadással járó mód van kezébe adva a nem tulerős késői fagyok mérséklésére, nem kell ugyanis egyebet tenni, mint rendes hosszúságra megmetszett szálvesszőit addig, mig a fa­gyoktól tartania kell, hajlatlan s kötözetlenül hagynia. Ha pedig egy kis költséget nem sajnál, akkor a rendszere­sebb kihajtás végett meghajtott és kötözött szálvesszőt karikái közül tetszése szerint felbonthatja s szabadjára bocsáthatja akkor, midőn a fagyoktól félni lehet. A csapos tökemüvelés-módoknál pedig ugyanily szempontból lehetne a metszés alkalmával legalább egy 2—3 láb hosszú vesz- szőt kísérlet végett meghagyni s aztán a fagyveszély múltával tőből eltávolítani, vagy a müvelésmódnak megfelelő csapra met­szeni. Úgy hiszem, felesleges mondani is, hogy az ily meghagyandó vesszőnek két éves fán kell állania, mert termést róla csak igy lehet biztosan várni. A második eljárás, mely különösen az esetben, ha a késői fagyok szőleinket kihajtásuk kezdetén, tehát ápril végén, május elején érik, igen czélszerünek bizonyulhat, abban áll, hogy a met­szés alkalmával e czélból meghagyandó legalább egy szálvesszőt földbe fúrt lyukba dugjuk, vagy pedig 15—20 cm. mélyen a földbe temetjük. Ezen vesszőt akkor, midőn a fagy termésünket tönkre tette, óvatosan a felszínre hozzuk, midőn is ezen vessző szemei csakhamar hajtani s nekünk meglehetős termést szolgáltatni fog­nak. Ellenkező esetben pedig, ha a fagy által kárt nem szenved­tünk volna, úgy azokat mint már feleslegeseket, a tökéről min­den hátrány nélkül eltávolíthatjuk. Megjegyzendő azonban, hogy a fagyok késő beálltával ez már nem vezet czélhoz, mert ekko­ráig a vessző szemei már kihajtottak s mint ilyen egyrészt nehe­zen hozható sértetlenül a felszínre, másrészt pedig még kedvező borult időben is a felhozott fehér gyenge hajtásokat a nap szú­rása ellen megóvni alig lehet. Politikai heti szemle. A középeurópai hármas szövetségről érdekes je­lentést küld lapjának a bécsi Alig. Ztg. budapesti levelezője. A legjelentékenyebb magyar államférfiak, a tudósitó szerint a követ­kezőket tudják az osztrák-magyar-német-olasz szövetség felől: A három monarchia közt szerződéseken nyugvó szövetség nincsen s az a föltevés is helytelen, mintha Olaszország a két monarchia korábbi szövetségéhez formaszerüleg csatlakozott volna. Annál kevésbbé való ez, mert a Bécs és Berlin közt keletkezett régibb szerződésnek egy oly pontja is van, mely Olaszországra vonatko­zik, s melyet épen annak nem mutathattak meg. — Olaszország azon­ban ezen szövetség tartalma felől nagy vonásokban közlést nyert és kijelentette, hogy hajlandó a két monarchiával karöltve járni el, a béke politikája érdekében. A vezető miniszterek között ki­cserélt diplomáciái iratok azt tanúsítják, hogy a három hatalom nézetei és törekvései öszhangzásban vannak s ily értelemben, de csakis ily értelemben lehet szó írott megállapodásokról — a melye­ket joggal nevezhetni szövetségnek. Ezek a béke föntartásának szük­ségén alapulnak, azonban a háború esélyére is kiterjednek s e részről azt tartalmazzák, hogy amennyiben a három monarchia közül egyet egy idegen hatalom megtámad, a másik két szövetséges semleges marad, ha azonban az egyik szövetséges államot két idegen állam támadná meg, a másik két szövetséges állam is részt fogna venni a háborúban. — Tisza miniszterelnök a parlamentben adott válasza után, mint a bécsi lap tudósitója Írja, a szövetség ügyében nehány képviselővel eszmecserét folytatott. Ezek közt volt Fáik, Csernátony és Helfy. A fölvetett kérdésekre a minisz­terelnök azt a megnyugtató biztosítást adta, hogy monarchiánk­nak Olaszországhoz való viszonya a béke tökéletes biztositékát rejti magában. Róma, apr. 22. A Stefania-ügynökségnek jelentik London­ból, hogy a hatalmak a nemzetközi Duna-bizottság mandátumának az uj szerződés kicseréléséig tartó meghosszabbítására szállíttattak fel, mert e mandátum különben f. hó 24-én lejárna. Belgrádból Írják: Az állásuktól megfosztott szerb fő­papok internálása már el van rendelve. Mihálynak, az előbbi met- ropolitának állandó tartózkodási helyéül a studenicai kolostor, a volt nisi püspöknek a petkovicai kolostor s Hieronymus püspök­nek a gorniaki kolostor jelöltetett ki. Ez utóbbinak és az exme- tropolitának az ország határán kívül csak meghatározott időtar­tamig szabad tartózkodnak. Országgyűlés. A Polónyi-Fiizesséry ügy a képviselőházban befejezést nyert. Miután Tisza Kálmán miniszterelnök kijelentette, hogy a hivatalos iratok semmi vádat nem tartalmaznak Polónyi ellen: erre Füzes- séry Géza bocsánatot kért a háztól s a gyanúsított képviselőtől. Aztán elfogadtatott a részletügyletekről szóló törvényjavas­lat s elintéztetett az 1881. évi állami zárszámadás. Szombaton a közadók kezelésére vonatkozó törvényjavaslat vétetett tárgyalás alá. A főrendiház által néh. Mailáth György emlékére rendezett gyászmise miatt a képviselőház hétfői ülése 11 órakor vette kez­detét. Napirenden volt a közadók kezeléséről szóló törvényjavas­lat, melyet a ház Lázár Adám és Hegedűs Sándor előadó felszó­lalásai után általánosságban elfogadott és azután megkezdte a részletes tárgyalást, jelentékenyebb vita nélkül elintézvén az első két szakaszt. Az ülés elején ifj. Ráday Gedeon gr. honvédelmi miniszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom